„A nagyon hiányos okiratokból nem derül ki, hogy 1986-ig Frunda besúgott volna. Az is igaz, hogy az utána lévő időszakot tartalmazó okiratok nem kerültek a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Testülethez – nyilatkozta Kincses. – A 80-as években valóban figyelmeztettek, hogy nagyon ügyeljek, mit mondok Frunda előtt. Ez jelenthette azt is, hogy tartani kell tőle, mert bármikor beköphet, de azt is, hogy a Szekuritáté a bizalmatlanság táplálásával próbált éket verni közénk.” A marosvásárhelyi jogásznak abban az időben Frunda György jó barátja volt, azonban a kettőjük közötti viszony az 1990 utáni politikai csatározások miatt megromlott.
Arra a kérdésünkre, hogy besúgói közül felismer-e valakit, Kincses határozott igennel válaszolt. Tudomása szerint fiatalkori munkahelyén ketten is írtak jelentéseket róla, sőt egyik kollégája névvel is vállalta ezeket, de ő egyetlen besúgójának sem hozta nyilvánosságra a nevét. Beszámolója szerint a szekusjelentésekben Kikiként vagy Corneaként szerepelt. A dossziékban lévő fotókon többek között az öccse, Kincses Elemér, és az apósa, Ajtay Mihály is szerepelnek, és a jelentések Kincses ügyfeleiként tüntetik fel őket. „Hogy tudtunk mi ezektől a hülyéktől félni, akik hol a testvéremet, hol az apósomat nézték úgymond ügyfelemnek?!” – csodálkozott el a dosszié lapozgatása közben Kincses. Meggyőződése szerint a legtöbb jelentés a családi házban elhangzottakról készült, a telefonkészülékbe rejtett mikrofonok segítségével. A Kincses-dossziéból ugyanakkor kiderül, hogy a Szekuritáté rendelte el a jogász eltávolítását a Maros Megyei Ügyvédi Kamara alelnöki tisztségéből. Leváltásáról pedig Simion Cotoi párttitkár intézkedett, aki kijelentette, hogy „a kamara élén egy olyan ember áll, aki nem közénk való”.
Hiába került 2022-ben Arad tulajdonába a 18. századi vár, és hiába született két és fél évvel ezelőtt megállapodás a katonai helyőrség kiköltöztetéséről, az erődítmény továbbra is el van zárva a nagyközönség elől, műemlék épületei pedig pusztulnak.
Felhagytak a tiltakozással azok a bányászok, akik közel két napig tiltakoztak a Zsil-völgyi Zsilyvajdejvulkán szénbányájának tárnáiban, miután biztosítékot kaptak arra, hogy követeléseiket teljesítik.
Megnyitották szerdán este a Vörös Csillag Múzeumot Sepsiszentgyörgyön. A háromszéki megyeszékhely egykori dohánygyárának raktárában kialakított közel 3000 négyzetméteres kiállítótérben Romániában elsőként a kommunista diktatúra történetét mutatják be.
Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.
Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is.
A szabadság nevében mottóval emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról az erdélyi, a partiumi és a bánsági településeken. Összesen 158 rendezvényt tartanak 73 helyszínen.
Több hónapos huzavona után október elején hatályba lépett a medveállomány szabályozásáról szóló új törvény, amely 2026-ra és 2027-re egyaránt 859 medve megelőzési célú kilövését határozza meg. Benke József vadgazdálkodási szakembert kérdeztük.
Nincs mentség az erőszakra – jelentette ki Luca Niculescu miniszterelnök a besztercei késelés kapcsán. Jelezte egyúttal: a miniszterekkel együtt „a lehető leggyorsabban” kidolgoznak egy „konkrét cselekvési tervet”, amelybe több intézményt is bevonnak.
Benyújtotta lemondását Mihai Pașca, Arad megye prefektusa, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hivatalosan is ellenzékbe vonult. A prefektusi teendőket szerdától Tóth Csaba RMDSZ-es alprefektus látja el.
A Máramaros megyei Szinérváralja (Seini) önkormányzata európai uniós forrásokból újította fel a 122 éves zsinagógát. Az épületben az Erdélyi Zsidók Múzeuma kap helyet, emellett koncertteremként és kulturális központként is működik majd.