A Székely Nemzeti Múzeum felújítására nyert uniós projekt kivitelezésére is nehezen találtak szakembert
Fotó: Kocsis B. János
Kifakadtak a kormány által diktált szabályokra a közép-romániai fejlesztési régió önkormányzati vezetői, akik szerint Bukarest ahelyett, hogy segítené az uniós források felhasználását, legtöbbször kerékkötője a folyamatnak.
2019. szeptember 13., 09:012019. szeptember 13., 09:01
2019. szeptember 13., 09:132019. szeptember 13., 09:13
Írásban fordul a bukaresti kormányhoz a közép-romániai fejlesztési régió tanácsa. A testület a szabályozások módosítását kéri, hogy az előírások ne akadályozzák, hanem segítsék az uniós források felhasználását. A közép-romániai fejlesztési régió tanácsa szerdán a háromszéki Maksán tartotta negyedéves munkaülését, ahol elfogadták többek között a hat megyében (Brassó, Fehér, Hargita, Kovászna, Maros és Szeben) illetékes fejlesztési ügynökség tevékenységi beszámolóját, ugyanakkor egyeztettek a 2021–2027 közötti időszak prioritásairól.
Az ülésen Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke kifejtette, az önkormányzatok mozgástere korlátozott, ezért akad el sok uniós pályázat a kivitelezés során, ez pedig rontja az európai források felhasználási arányát.
Éppen ezért javaslom, hogy írásban is forduljunk a központi döntéshozókhoz, amelyben kérjük, hogy olyan jogszabályi hátteret teremtsenek, amellyel nem akadályozzák a munkánkat” – fejtette ki Tamás Sándor.
A tanácselnök többek között a közbeszerzési törvény által előírt legalacsonyabb ár elvét kifogásolta. Mint mondta, a licitre jelentkezők sokszor aláajánlanak az eredetileg meghirdetett árnak, aztán utólag toldozni-foldozni kell a projekt költségvetését, különben nem tudnak megfelelő minőségű munkát végezni. „Mindezeken túl azt tapasztaljuk, hogy nem egyszerűsödnek a folyamatok, hanem épp ellenkezőleg: ötévente megduplázódik a bürokrácia, az ezzel járó papírmennyiség” – hangsúlyozta.
Gondot jelent a szakemberek hiánya is: a régióban sok műemlék épület felújítása torpant meg azért, mert kevés az A-kategóriás műemlékek restaurálására minisztériumi engedéllyel rendelkező műépítészek száma – mutatott rá a háromszéki tanácselnök. Például a Székely Nemzeti Múzeum felújítására nyert uniós projekt kivitelezésére is nehezen találtak szakembert.
Nem fedi a valóságot, hogy az uniós pályázatok önrésze mindössze két százalék – hívta fel a figyelmet ugyanakkor Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere. Kifejtette, a régióban a megyeszékhely nyerte a legtöbb pályázatot tanintézet-felújításra: 11 projektre összesen 35 millió lejt. Mivel a kormány megemelte az építkezésben a minimálbért, az önkormányzat több ízben felfelé igazította az árakat, hogy végre jelentkezzenek a cégek.
Adrian Ioan Veștea, a Brassó Megyei Tanács elnöke – aki a közép-romániai fejlesztési régió tanácsának soros elnökségi tisztségét tölti be – egyetértett a háromszéki javaslattal: mint hangsúlyozta, közös frontot kell alkotniuk, hogy európai szinten egységes elbírálási rendszere legyen az uniós projekteknek.
A 2014–2020 közötti időszakban 788,89 millió eurós keret állt a közép-romániai fejlesztési régió rendelkezésére a Regionális Operatív Programból. Az idei év első feléig 1470 benyújtott projektet jegyeztek;
– derült ki Simion Crețu, a központi fejlesztési ügynökség igazgatója által bemutatott tevékenységi beszámolóból. A jelentés szerint a régióban többek között 388 finanszírozási szerződést kötöttek a kis- és közepes vállalkozások versenyképességének növelésére, 75-öt az épületek energetikai hatékonyságának növelésére, 32 szerződést kulturális örökség megőrzésére, 17-et a közúti infrastruktúra modernizálására.
Több pénzforrásra van szükség a turizmus fejlesztésére, hiszen ez az ágazat határozza meg a régió gazdasági fejlődését – értettek egyet a hat erdélyi megye önkormányzati vezetői, amikor az Európai Unió 2021–2027 közötti költségvetési időszakára történő felkészülés került napirendre. Henning László, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke javasolta, hogy a prioritások közé kerüljön be a kerékpárutak építése, hiszen ezekre egyre nagyobb az igény.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sorsunk ma egyetlen döntésen múlik. Itt az idő hát, hogy mi, magyarok újra összefogjunk, és együtt, közösen védjük meg az elmúlt másfél évtized nemzetpolitikai eredményeit.
Közel 130 olyan magyar emlékjelet kutatott fel a Bánságban Bodó Barna temesvári politológus, amelyek az első világháború utáni román közigazgatás beavatkozása nyomán eltűntek vagy „átalakultak”.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken figyelmeztette a Kolozsvár–Nagyvárad-vasútvonal villamosításán és korszerűsítésén dolgozó kivitelezőket, hogy négy hónap áll rendelkezésükre a munkálatok felgyorsítására a kritikus szakaszokon.
Hatalmas munkát végzett a magyar kormány a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettel és a helyi magyar közösségekkel közösen azáltal, hogy teljesen természetes módon kapcsolódott a helyi törekvésekhez Soltész Miklós szerint.
Illegális fegyverek, lőszerek és pirotechnikai eszközök után kutattak a rendőrök három Brassó megyei ingatlanban. A házkutatások során több fegyvert, lőszert és egy körözött revolvert is találtak, egy 18 éves fiatalt pedig őrizetbe vettek.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján Erdély, a Partium és a Bánság számos településén ünnepi rendezvényekkel tisztelegnek a hősök emléke előtt. Március 15-én és az azt megelőző napokban gazdag programkínálattal várják az érdeklődőket.
Arad egyik új kertvárosi részében egyre nagyobb a feszültség: az ott lakók szerint annyira elszaporodtak az aranysakálok, hogy már félnek kiengedni gyerekeiket az utcára, éjszakánként pedig „kísérteties hangok” tartják rettegésben őket.
Kolozsváron építhetik meg az első, közpénzből létrehozott, a szenvedélybetegségek kezelését szolgáló addiktológiai központot. A polgármesteri hivatal 35 millió euróból valósítaná meg az egészségügyi beruházást.
Két személy, köztük egy hároméves kisgyermek életét vesztette egy csütörtök esti balesetben a Kolozs megyei Körösfeketetón, ahol egy teherjármű és két személyautó ütközött össze.
Ma már 29 közepes és nagytermelő dolgozik azon, hogy a ménes–magyarádi borvidék több évszázados borkultúrája ne csak fennmaradjon, hanem új lendületet kapjon – összegezte a megyei tanács az Arad-Hegyalján folyó szőlőtermesztés és bortermelés helyzetét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!