
A Székely Nemzeti Múzeum felújítására nyert uniós projekt kivitelezésére is nehezen találtak szakembert
Fotó: Kocsis B. János
Kifakadtak a kormány által diktált szabályokra a közép-romániai fejlesztési régió önkormányzati vezetői, akik szerint Bukarest ahelyett, hogy segítené az uniós források felhasználását, legtöbbször kerékkötője a folyamatnak.
2019. szeptember 13., 09:012019. szeptember 13., 09:01
2019. szeptember 13., 09:132019. szeptember 13., 09:13
Írásban fordul a bukaresti kormányhoz a közép-romániai fejlesztési régió tanácsa. A testület a szabályozások módosítását kéri, hogy az előírások ne akadályozzák, hanem segítsék az uniós források felhasználását. A közép-romániai fejlesztési régió tanácsa szerdán a háromszéki Maksán tartotta negyedéves munkaülését, ahol elfogadták többek között a hat megyében (Brassó, Fehér, Hargita, Kovászna, Maros és Szeben) illetékes fejlesztési ügynökség tevékenységi beszámolóját, ugyanakkor egyeztettek a 2021–2027 közötti időszak prioritásairól.
Az ülésen Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke kifejtette, az önkormányzatok mozgástere korlátozott, ezért akad el sok uniós pályázat a kivitelezés során, ez pedig rontja az európai források felhasználási arányát.
Éppen ezért javaslom, hogy írásban is forduljunk a központi döntéshozókhoz, amelyben kérjük, hogy olyan jogszabályi hátteret teremtsenek, amellyel nem akadályozzák a munkánkat” – fejtette ki Tamás Sándor.
A tanácselnök többek között a közbeszerzési törvény által előírt legalacsonyabb ár elvét kifogásolta. Mint mondta, a licitre jelentkezők sokszor aláajánlanak az eredetileg meghirdetett árnak, aztán utólag toldozni-foldozni kell a projekt költségvetését, különben nem tudnak megfelelő minőségű munkát végezni. „Mindezeken túl azt tapasztaljuk, hogy nem egyszerűsödnek a folyamatok, hanem épp ellenkezőleg: ötévente megduplázódik a bürokrácia, az ezzel járó papírmennyiség” – hangsúlyozta.
Gondot jelent a szakemberek hiánya is: a régióban sok műemlék épület felújítása torpant meg azért, mert kevés az A-kategóriás műemlékek restaurálására minisztériumi engedéllyel rendelkező műépítészek száma – mutatott rá a háromszéki tanácselnök. Például a Székely Nemzeti Múzeum felújítására nyert uniós projekt kivitelezésére is nehezen találtak szakembert.
Nem fedi a valóságot, hogy az uniós pályázatok önrésze mindössze két százalék – hívta fel a figyelmet ugyanakkor Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere. Kifejtette, a régióban a megyeszékhely nyerte a legtöbb pályázatot tanintézet-felújításra: 11 projektre összesen 35 millió lejt. Mivel a kormány megemelte az építkezésben a minimálbért, az önkormányzat több ízben felfelé igazította az árakat, hogy végre jelentkezzenek a cégek.
Adrian Ioan Veștea, a Brassó Megyei Tanács elnöke – aki a közép-romániai fejlesztési régió tanácsának soros elnökségi tisztségét tölti be – egyetértett a háromszéki javaslattal: mint hangsúlyozta, közös frontot kell alkotniuk, hogy európai szinten egységes elbírálási rendszere legyen az uniós projekteknek.
A 2014–2020 közötti időszakban 788,89 millió eurós keret állt a közép-romániai fejlesztési régió rendelkezésére a Regionális Operatív Programból. Az idei év első feléig 1470 benyújtott projektet jegyeztek;
– derült ki Simion Crețu, a központi fejlesztési ügynökség igazgatója által bemutatott tevékenységi beszámolóból. A jelentés szerint a régióban többek között 388 finanszírozási szerződést kötöttek a kis- és közepes vállalkozások versenyképességének növelésére, 75-öt az épületek energetikai hatékonyságának növelésére, 32 szerződést kulturális örökség megőrzésére, 17-et a közúti infrastruktúra modernizálására.
Több pénzforrásra van szükség a turizmus fejlesztésére, hiszen ez az ágazat határozza meg a régió gazdasági fejlődését – értettek egyet a hat erdélyi megye önkormányzati vezetői, amikor az Európai Unió 2021–2027 közötti költségvetési időszakára történő felkészülés került napirendre. Henning László, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke javasolta, hogy a prioritások közé kerüljön be a kerékpárutak építése, hiszen ezekre egyre nagyobb az igény.
Őrtüzek gyújtásával jelezték a helyi közösségek vasárnap Székelyföldön, hogy a tájegység őshonos lakossága igényt tart a területi autonómiára.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
A gyulafehérvári székesegyházban megtartották vasárnap a diakónus- és papjelöltek befogadásának szertartását, az úgynevezett admissiót.
Huszonnégy órára őrizetbe vették azt a 43 éves férfit, aki szombat este airsoftfegyverrel és játékgránáttal lépett be a gyulafehérvári rendőrség épületébe.
Balázs Ferenc lelkész, író és közösségszervező születésének 125. évfordulóján, a Kolozs megyei Mészkőn tartotta az emlékév egyik központi ünnepségét a Magyar Unitárius Egyház.
Ötven év után újult meg a gyerővásárhelyi református templom, méghozzá egy alig 170 lelket számláló közösség összefogásának köszönhetően. A B kategóriás műemlék épület felújítását szinte teljes egészében adományokból valósították meg.
Vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, így egy órával tovább alhatunk. A szakemberek szerint azonban az óraátállítás korántsem jelent feltétlenül több pihenést.
Az 1956-os magyarországi forradalmat követő legnagyobb koncepciós perek egyike a Szoboszlay-per volt, amelyben több mint 400 embert ültettek a vádlottak padjára, tíz személyt pedig ki is végeztek.
Harminc napra előzetes letartóztatásba helyeztek pénteken két, 49 és 51 éves férfit, akik a gyanú szerint kannabiszt termesztettek a Kolozsvár melletti Szászfenesen, hogy később értékesítsék.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
szóljon hozzá!