A feltárt falképeket ebben a fázisban védik a szennyeződésektől, de a munkálatok végeztével a nagyközönség is megcsodálhatja majd őket
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A remélhetőleg egyre kellemesebb tavaszi időben Kolozsvár Főterén korzózók, bámészkodók újra gyönyörködhetnek a Szent Mihály-templom déli homlokzatában, hiszen tavaly lebontották a külső állványok nagy részét. Ám közben a kincses város egyik legfontosabb jelképének belsejében is zajlik, halad a felújítás: a középkori istenháza egyre több titkát ismerik meg a kutatók, illetve egyre több veszélyeztetett, veszélyes részletet erősítenek meg, javítanak ki a szakemberek. Szathmári Edina művészettörténész körbevezetésével a helyszínen tudhattuk meg, hogyan halad a munka, illetve eddig milyen felfedezéseket tettek a tervek szerint 2021 végéig tartó restaurálás során.
2021. április 25., 12:052021. április 25., 12:05
2021. április 25., 12:292021. április 25., 12:29
Néhány hete bejárta a sajtót az a videó, melyben a Szent Cecília kórus tagjai a kolozsvári Szent Mihály-templom állványain védőöltözetben adják elő Horváth Márton Levente Szent Mihály-himnusz című művét. A hosszház falai mentén végighúzódó állványokat azóta lebontották, hiszen most a szentélyekben zajló munkálaton van a sor. Szathmári Edina művészettörténész az állványokon, karnyújtásnyira a bordaindításoktól mesélt a munkálatokról, az általa végzett teendőkről.
Bár már többször beszámoltunk a Kolozsvár ékességének számító középkori templom felújítási munkálatairól, a több mint hatszáz éves épület mindig tartogat újdonságokat, a szakértők a munka valamennyi szakaszában újabb és újabb kérdésekre kapnak választ, illetve felmerülnek új „rejtélyek” is.
Jelenleg a már megtisztított déli kapuzatot használják a templomban dolgozók
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A Szent Mihály-templom esetében a szentély építése valószínűleg körülbelül 1400-ig tartott, de utána még többször is dolgoztak rajta, mivel több tűzvész is megrongálta a templomot.
Szathmári Edina kifejtette, művészettörténeti szempontból is nagyon fontos a mostani munkálat, hiszen a Szent Mihály-templom történetére vonatkozóan nagyon kevés írott forrás maradt fenn, így az építéstörténet fázisait is el fogják tudni különíteni, hála annak, hogy most alaposabban megismerik az épületet, a kváderköveket megjelenő kőfaragó jeleket, illetve stilisztikai szempontból alaposan megvizsgálhatják és csoportosíthatják a faragványokat. Ugyanebben a munkában segít a használt építőanyagok ismerete, illetve elkülönítése is.
A felállványozott templomba jelenleg nem a díszes, a hívek által is használt, a templom öt kapuzata közül a legkésőbbi, nyugati kapuzaton, hanem a délin léphet be szakértő és a kíváncsi újságíró is.
Szathmári Edina művészettörténész magabiztosan magyaráz az állványokon
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A templomlátogatás fő célpontja ezúttal a szentély volt, de a művészettörténész részletesen mesélt az épület többi részéről, a már befejezett munkálatok felfedezéseiről is. A különböző korok hozta változások leginkább állványról megfigyelhetőek, Szathmári Edina magyarázata által a laikusnak is könnyen észrevehetővé válnak a későbbi átalakítások: például amikor a templom nyugati falán nyitottak egy fülkét egy kis méretű orgonának, illetve az ahhoz tartozó karzatnak, amit később befalaztak.
A szakember elmesélte, hogy sokáig általános jelenség volt előző korok „törmelékét”, maradékát felhasználni az építkezéseken, ami gyakran nehezíti a művészettörténészek munkáját, hiszen amikor például a barokk korban épített falban felhasználták a középkori téglát, akkor ez dilemmát jelent a kutatónak az illető fal datálásakor.
Jelenleg a szentélyben zajlanak a munkálatok a közel húsz méter magas állványokon
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A szentély építéstörténete kapcsán Szathmári Edina azt is elmesélte, hogy szakmai körökben többször felmerült annak ötlete vagy lehetősége, hogy a szentélyt (sőt egyesek szerint az egész templomot) eredetileg nem úgynevezett csarnokszentélynek (olyan szentély, melynek mellékszentélyei ugyanolyan magasak, mint a főszentély), hanem bazilikásnak tervezték, azaz a főszentély magasabbnak volt tervezve, mint mellékszentélyek. A mostani kutatás elvetette ezt a lehetőséget. Ennek bizonyítékát többnyire a most, az állványokról alaposan megvizsgált koronázópárkányok, illetve faragványok jelentik.
Ezek az 1300-as évek második felében készült faragványok a kor erdélyi művészetéhez képest meglepően részletesek, aprólékosak, a korabeli öltözet is kiválóan tanulmányozható rajtuk.
Bár első látásra csak egy fal, a szakmai magyarázat után a laikus is látja, hogy egykor hol lehetett egy kisméretű orgona
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Szintén a szentélyben maradva megtudtuk, hogy miután a vakolatokat feltárták – hiszen ez a kutatómunka egyik első fázisa –, a szentélyzáradékban találtak egy középkori, 14. századi szentségtartó fülkét is, amelyet valamikor téglával falaztak be.
A szentély falképeit a további munkálatok alatt óvják, védik, így le vannak takarva, de a felújítási munkálatok után mindenki számára megcsodálhatóak lesznek. Ennek kapcsán a szakember azt is megemlítette, hogy az aktuális műemlékvédelmi elvek alapján a feltárt részletekből igyekeznek minél többet megmutatni a nagyközönségnek, illetve hogy a benti falakat például úgynevezett kanálhátas módszerrel vakolják vissza, mivel ezzel lehet elérni azt az eredményt, látványt, amit a középkorban is látott a templomba belépő hívő.
Az északi torony lépcsőjét is kicserélik
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A művészettörténész azt is elárulta, hogy egy ilyen jellegű munkálat rengeteg kérdésre ad választ, félreértéseket vagy dilemmákat segít tisztázni, de nem adja meg mindenhez a kulcsot.
Szathmári Edina azt is elmondta, hogy bár a tervek szerint a templom helyreállítása – amelyet az M&M Design tervei alapján a KÉSZ csoport romániai leányvállalata végez – az év végéig tart, a művészettörténész munkája itt nem ér véget, hiszen sok töredéket, maradványt még alaposan tanulmányozniuk kell a kutatóknak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Halálra gázolt egy kamion kedden három munkást, akik az útburkolati jelek felfestésén dolgoztak az A1-es jelzésű autópályán – közölte a Szeben megyei rendőr-főkapitányság.
A kolozsvári nemzetközi repülőtér lesz az első Romániában, amely feloldja a kézipoggyászban szállítható folyadékokra vonatkozó korlátozásokat.
Szóbeli és fizikai agresszió ért egy magyar férfit a Kolozsvár közeli Szászfenesen amiatt, hogy a feleségével anyanyelvén beszélt egy zöldségesben. Az áldozat a Krónikának elmondta, nem tett feljelentést az incidensről, mert „nem hiányzik neki a cirkusz”.
Idén korábban kezdődött a „parlagfűszezon”, és ezzel együtt a légúti panaszokkal küzdő betegek száma is megugrott Aradon.
Harmincnapos előzetes letartóztatásba került egy 45 éves maroscsügedi férfi, aki egy gyulafehérvári szupermarketből egy üveg szeszes italt lopott, majd menekülés közben a bolt egyik alkalmazottját bántalmazta.
Zsarolás vádjával vettek őrizetbe egy Maros megyei fiatalembert, aki pénzt követelt és kapott egy balavásári férfitól azért, hogy ne gyújtsa fel a lakását.
Őrizetbe vette a rendőrség annak a temesvári óvodának az igazgatóját, ahol hétfő délelőtt az udvaron található dísztóban vízbe fulladt egy másfél éves gyermek.
Szeptember 6-án és 7-én 36. alkalommal rendezik meg a Petőfi-emlékünnepet Koltón. Az idei rendezvény fő eseménye Jókai Mór szobrának a leleplezése lesz.
Az aradi önkormányzat több tucat kerékpárlopási kísérlet miatt tett feljelentést a rendőrségen, miután az újonnan bevezetett közösségi kölcsönző rendszerből sorra tűntek el a kétkerekű járművek.
Nem idegengyűlölő indítékkal támadtak a múlt héten Kolozsváron két ázsiai férfira az elkövetők ügyvédje szerint. A súlyosan bántalmazott vendégmunkás kómában fekszik, az agresszorok egyikét előzetes letartóztatásba helyezték.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!