A feltárt falképeket ebben a fázisban védik a szennyeződésektől, de a munkálatok végeztével a nagyközönség is megcsodálhatja majd őket
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A remélhetőleg egyre kellemesebb tavaszi időben Kolozsvár Főterén korzózók, bámészkodók újra gyönyörködhetnek a Szent Mihály-templom déli homlokzatában, hiszen tavaly lebontották a külső állványok nagy részét. Ám közben a kincses város egyik legfontosabb jelképének belsejében is zajlik, halad a felújítás: a középkori istenháza egyre több titkát ismerik meg a kutatók, illetve egyre több veszélyeztetett, veszélyes részletet erősítenek meg, javítanak ki a szakemberek. Szathmári Edina művészettörténész körbevezetésével a helyszínen tudhattuk meg, hogyan halad a munka, illetve eddig milyen felfedezéseket tettek a tervek szerint 2021 végéig tartó restaurálás során.
2021. április 25., 12:052021. április 25., 12:05
2021. április 25., 12:292021. április 25., 12:29
Néhány hete bejárta a sajtót az a videó, melyben a Szent Cecília kórus tagjai a kolozsvári Szent Mihály-templom állványain védőöltözetben adják elő Horváth Márton Levente Szent Mihály-himnusz című művét. A hosszház falai mentén végighúzódó állványokat azóta lebontották, hiszen most a szentélyekben zajló munkálaton van a sor. Szathmári Edina művészettörténész az állványokon, karnyújtásnyira a bordaindításoktól mesélt a munkálatokról, az általa végzett teendőkről.
Bár már többször beszámoltunk a Kolozsvár ékességének számító középkori templom felújítási munkálatairól, a több mint hatszáz éves épület mindig tartogat újdonságokat, a szakértők a munka valamennyi szakaszában újabb és újabb kérdésekre kapnak választ, illetve felmerülnek új „rejtélyek” is.
Jelenleg a már megtisztított déli kapuzatot használják a templomban dolgozók
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A Szent Mihály-templom esetében a szentély építése valószínűleg körülbelül 1400-ig tartott, de utána még többször is dolgoztak rajta, mivel több tűzvész is megrongálta a templomot.
Szathmári Edina kifejtette, művészettörténeti szempontból is nagyon fontos a mostani munkálat, hiszen a Szent Mihály-templom történetére vonatkozóan nagyon kevés írott forrás maradt fenn, így az építéstörténet fázisait is el fogják tudni különíteni, hála annak, hogy most alaposabban megismerik az épületet, a kváderköveket megjelenő kőfaragó jeleket, illetve stilisztikai szempontból alaposan megvizsgálhatják és csoportosíthatják a faragványokat. Ugyanebben a munkában segít a használt építőanyagok ismerete, illetve elkülönítése is.
A felállványozott templomba jelenleg nem a díszes, a hívek által is használt, a templom öt kapuzata közül a legkésőbbi, nyugati kapuzaton, hanem a délin léphet be szakértő és a kíváncsi újságíró is.
Szathmári Edina művészettörténész magabiztosan magyaráz az állványokon
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A templomlátogatás fő célpontja ezúttal a szentély volt, de a művészettörténész részletesen mesélt az épület többi részéről, a már befejezett munkálatok felfedezéseiről is. A különböző korok hozta változások leginkább állványról megfigyelhetőek, Szathmári Edina magyarázata által a laikusnak is könnyen észrevehetővé válnak a későbbi átalakítások: például amikor a templom nyugati falán nyitottak egy fülkét egy kis méretű orgonának, illetve az ahhoz tartozó karzatnak, amit később befalaztak.
A szakember elmesélte, hogy sokáig általános jelenség volt előző korok „törmelékét”, maradékát felhasználni az építkezéseken, ami gyakran nehezíti a művészettörténészek munkáját, hiszen amikor például a barokk korban épített falban felhasználták a középkori téglát, akkor ez dilemmát jelent a kutatónak az illető fal datálásakor.
Jelenleg a szentélyben zajlanak a munkálatok a közel húsz méter magas állványokon
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A szentély építéstörténete kapcsán Szathmári Edina azt is elmesélte, hogy szakmai körökben többször felmerült annak ötlete vagy lehetősége, hogy a szentélyt (sőt egyesek szerint az egész templomot) eredetileg nem úgynevezett csarnokszentélynek (olyan szentély, melynek mellékszentélyei ugyanolyan magasak, mint a főszentély), hanem bazilikásnak tervezték, azaz a főszentély magasabbnak volt tervezve, mint mellékszentélyek. A mostani kutatás elvetette ezt a lehetőséget. Ennek bizonyítékát többnyire a most, az állványokról alaposan megvizsgált koronázópárkányok, illetve faragványok jelentik.
Ezek az 1300-as évek második felében készült faragványok a kor erdélyi művészetéhez képest meglepően részletesek, aprólékosak, a korabeli öltözet is kiválóan tanulmányozható rajtuk.
Bár első látásra csak egy fal, a szakmai magyarázat után a laikus is látja, hogy egykor hol lehetett egy kisméretű orgona
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Szintén a szentélyben maradva megtudtuk, hogy miután a vakolatokat feltárták – hiszen ez a kutatómunka egyik első fázisa –, a szentélyzáradékban találtak egy középkori, 14. századi szentségtartó fülkét is, amelyet valamikor téglával falaztak be.
A szentély falképeit a további munkálatok alatt óvják, védik, így le vannak takarva, de a felújítási munkálatok után mindenki számára megcsodálhatóak lesznek. Ennek kapcsán a szakember azt is megemlítette, hogy az aktuális műemlékvédelmi elvek alapján a feltárt részletekből igyekeznek minél többet megmutatni a nagyközönségnek, illetve hogy a benti falakat például úgynevezett kanálhátas módszerrel vakolják vissza, mivel ezzel lehet elérni azt az eredményt, látványt, amit a középkorban is látott a templomba belépő hívő.
Az északi torony lépcsőjét is kicserélik
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A művészettörténész azt is elárulta, hogy egy ilyen jellegű munkálat rengeteg kérdésre ad választ, félreértéseket vagy dilemmákat segít tisztázni, de nem adja meg mindenhez a kulcsot.
Szathmári Edina azt is elmondta, hogy bár a tervek szerint a templom helyreállítása – amelyet az M&M Design tervei alapján a KÉSZ csoport romániai leányvállalata végez – az év végéig tart, a művészettörténész munkája itt nem ér véget, hiszen sok töredéket, maradványt még alaposan tanulmányozniuk kell a kutatóknak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Újra napirendre került egy 2024-es törvénytervezet, amelynek célja Bálványos(fürdő) nevének (vissza)románosítása Bălvănișre.
Hazaengedték hétfőn a kórházból azt a 28 éves matematikatanárnőt, akit egy 13 éves diák múlt hétfőn késsel megsebesített egy besztercei iskolában – közölte kedden a Beszterce-Naszód megyei sürgősségi kórház szóvivője.
Kolozsváron egyre több távol-keleti vesz részt a szentmiséken: nemcsak katolikusok, keresztények, hanem buddhisták és hinduk is. Különleges esemény helyszíne volt az emblematikus Szent Mihály-templom.
Parajdon román zászlót rakott a sóbánya bejáratához, Udvarhelyen a magyarok és az RMDSZ ellen hergelt Lucian Mușat AUR-os parlamenti képviselő, Szatmárnémetiben a PNL főtitkára pedig amiatt háborog, hogy október 23-án csak magyar zászlót lehetett látni.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfői előrejelzése szerint szerda délig csapadékos, szeles időjárás várható, és a magasabban fekvő hegyekben havazni fog.
Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.
Őrtüzek gyújtásával jelezték a helyi közösségek vasárnap Székelyföldön, hogy a tájegység őshonos lakossága igényt tart a területi autonómiára.
A gyulafehérvári székesegyházban megtartották vasárnap a diakónus- és papjelöltek befogadásának szertartását, az úgynevezett admissiót.
Huszonnégy órára őrizetbe vették azt a 43 éves férfit, aki szombat este airsoftfegyverrel és játékgránáttal lépett be a gyulafehérvári rendőrség épületébe.
Balázs Ferenc lelkész, író és közösségszervező születésének 125. évfordulóján, a Kolozs megyei Mészkőn tartotta az emlékév egyik központi ünnepségét a Magyar Unitárius Egyház.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!