
Fotó: MTI
Felavatták Nagyváradon csütörtök este a felújított neológ zsinagógát. A műemlék épület helyreállítására a helyi önkormányzat a debreceni zsidó hitközséggel társulva nyerte el az Európai Unió támogatását, a Magyarország–Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007–2013 keretében.
2015. november 27., 19:302015. november 27., 19:30
A Vallási turizmus erősítése a nagyváradi és debreceni zsidó hitközségek öröksége által elnevezésű projekt a 19. század végén épített nagyváradi neológ zsinagóga és a debreceni Kápolnási utcai zsinagóga felújítására vonatkozott.
A nagyváradi polgármesteri hivatal közlése szerint a műveletre a két pályázó összesen 1,89 millió euró támogatást nyert. Az összeg nagyobb részét, 1,65 millió eurót Nagyváradon használták fel.
Koppelman Félix, a nagyváradi zsidó hitközség elnöke az avatóünnepség előtt az MTI-nek telefonon elmondta, hogy a felújítás által a nagyváradi zsidó hitközség régi vágya teljesült. Hozzátette, hogy a város 700 lelkes zsidó közössége használatba adta az önkormányzatnak a zsinagógát. A szerződés hatályát ez év márciusában hosszabbították meg 15 évvel.
A hitközségi elnök szerint a zsinagóga az elnyert támogatás által kulturális, turisztikai, szociális rendeltetést is kap, és vallási felekezettől függetlenül kitárja ajtóit a látogatók előtt. A csütörtöki hivatalos avatóünnepség után a hitközség az épület vallási felavatására készül. Ezt követően ünnepi alkalmakkor itt tartja istentiszteleteit. „Mi is a városhoz tartozunk, természetesen mi is használhatjuk az épületet” – magyarázta a hitközségi elnök.
A csütörtöki avatóünnepségre a Budapest Klezmer Bandet hívták meg a szervezők. Az ünnepség záróakkordjaként bontották ki azt az időkapszulát, melyet a felújítás során a zsinagóga padlójában találtak. Mint kiderült, az irat 1896-ból származik, amikor az épületen javítási munkálatokat végeztek.
A Sebes-Körös partján álló Cion neológ zsinagógát impozáns méretei emelik ki a környezetéből. A négyzetes alaprajzú, magas kupolával fedett épületet Busch Dávid tervei alapján idősebb Rimanóczy Kálmán építette 1877–1878-ban. A belső festést Horovitz Mór kassai festőművész végezte. Az épületet az 1990-es évek elejéig használta a nagyváradi zsidó közösség, ezt követően elhanyagoltan állt, és állapota megromlott.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?
Az illetékes hatóságokhoz fordult Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, a jelenségért felelős cégtől pedig bocsánatkérést vár, miután elviselhetetlen bűz lepte el a kincses várost.
A múlt emlékeit őrző és a jövőnek szóló üzeneteket egyaránt magukban foglalják azok az új időkapszulák, amelyeket augusztus 13-án, Csíksomlyón helyeztek el a kegytemplom új toronygombjaiban.
Huszonnégy órára őrizetbe vették azt az 50 éves férfit, aki kedd este Brassó belvárosában autóval elgázolt három gyalogost, akik közül ketten a helyszínen életüket vesztették, a harmadik pedig súlyos állapotban került a megyei kórház intenzív osztályára.
szóljon hozzá!