Feladat a hazudozás

Előadásában főként az Alkotmánybíróság legutóbbi döntéseit bírálta. „Mivel a taláros testület jogkörét tekintve a törvényhozó és a végrehajtó hatalom fölött áll, döntéseinek a legnagyobb fokú szakértelemről és pártatlanságról kellene tanúskodniuk” – mondta Andreescu. Demokráciadeficitről árulkodik az is, ahogyan a főügyészség egyes bűnügyi vizsgálatokat eloszt a különböző osztályok között, illetve nemegyszer nyilvánosságra hozza a vádiratot, így a bírákra a közvélemény nyomása nehezedik. „Egyértelmű, hogy a főügyészség nem tartja tiszteletben az ártatlanság vélelmének elvét, és nem az állampolgár szolgálatában áll” – szögezte le az előadó.

Lányi András magyarországi író a budapesti kormány döntéseivel példázta az antidemokratikus jelenségeket. Mint mondta, Magyarországon lábbal tiporják a demokráciát, hiszen a kormány olyan törvényt fogadtatott el, amely lehetővé teszi a nemzeti vagyon kiárusítását.

Ovidiu Pecican történész – megfogalmazása szerint – „rövidnadrágos perspektívából” hozott példákat a demokráciaellenes megnyilvánulásokra. Szerinte ugyanis a demokráciadeficit nemcsak a politikai életben jelentkezik, hanem a társadalom egészében is. „Vajon nem antidemokratikus az, hogy a szomszédom veri a feleségét? – kérdezte Pecican. – Magyarországon az utcára vonultak az emberek, miután kiderült, hogy a miniszterelnök hazudott. Romániában a hazugság szerepel a munkaköri leírásban.”

Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor a szövetségen belüli nondemokratikus helyzetre tért ki. A szövetségen belüli döntéshozatal antidemokratikus jellegét emelte ki, és bírálta az RMDSZ viszonyulását a nők politikai szerepvállalásának kérdéséhez. Emellett felrótta a szövetség vezetőinek azokat az állásfoglalásokat, amelyeket a feddhetetlenségi ügynökség létrehozásával, illetve Traian Băsescu államfő menesztésével kapcsolatosan fogalmaztak meg. „Az RMDSZ élén személyi változásokra lenne szükség ahhoz, hogy a szövetség reformja megvalósuljon” – szögezte le Eckstein-Kovács Péter.