Fékezett központosítás

Az alapszabály vitájábanNagy Zsolt miniszter az RMDSZ-reform kapcsán arrólbeszélt, hogy elindult ugyan egyfajta közvita, ehhezazonban nem sokan csatlakoztak. Úgy vélte ugyanakkor,hogy az alapszabály-módosításegyértelműen egy feszesebb és korszerűbbRMDSZ-struktúra felé mutat. A küldöttektöbbsége a vita során tapssal biztosítotttámogatásáról több felszólalót,köztük Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyeiszenátort, akik azt kérték, hogy a kongresszusutasítsa el az alapszabály-módosítóbizottság néhány javaslatát, melyekértelmében az RMDSZ központi és területivezetőtestületeinek beleszólásuk lett volna amegyei tanácsosi, illetve parlamenti jelöltlistákösszeállításába. A szavazásona kongresszus plénuma túlnyomó többséggelleszavazta az erről szóló három módosításijavaslatot, amelyet két héttel korábban tartottülésén a Szövetségi KépviselőkTanácsa (SZKT) sem támogatott.
Újdonságot jelent azalapszabályban többek között az is, hogy azRMDSZ területi szervezetei (Hargita megyében három,Kovászna megyében pedig két területiszervezet működik) kötelesek megyei szervezetet alkotni.Szigorodtak továbbá a platformalakításfeltételei, bővült a szövetségi elnökhatásköre, az RMDSZ megválasztott éskinevezett tisztségviselőivel kapcsolatban pedig aszámonkérhetőség elvét alkalmazzák.A szövetség alapszabályának rendelkezéseiegyébként 2007. október 31-én lépnekhatályba, egyrészt a módosításokgyakorlatba ültetéséhez szükséges idő,másrészt az európai parlamenti választásokidőpontja körül kialakult hazai belpolitikai vitákmiatt.
Az erdélyi magyar közösségmodernizációja és sikeres európaiintegrációja volt az a legfontosabb szempont, amelynekalapján pénteken a küldöttek ellenszavazatnélkül, mindössze két tartózkodássalelfogadták a szövetség módosítottprogramját. Amint azt Kötő József, az RMDSZprogramjának módosítására atavalyi év végén létrehozott bizottságelnöke a kongresszus plénuma előtt kifejtette, adokumentum módosítását egyrésztRománia európai uniós csatlakozása tetteszükségessé, hiszen a program számos olyancélkitűzést tartalmazott, amelyek az EU-tagságelnyerésével teljesültek, másrészttöbb egyéb programpont is teljesült az RMDSZkormányzati, politikai szerepének köszönhetően.Azért kell módosítani a programot, mivel „Erdélyközel kilencven év után ismét részelett annak az európai értékrendnek, amelynekkorábban több száz éven át maga isalakítója volt” – fogalmazott Kötő József.
„Saját erdélyi magyarcsatlakozás utáni stratégiára vanszükség, amely nem ellentétes Romániahasonló jellegű dokumentumának sem szellemével,sem betűjével, de hangsúlyaiban ésprioritásaiban közösségünk alapvetőértékein és érdekein alapszik” – álla módosított program Jelenlétünk az EurópaiUnióban című fejezetében. Ez a fejezetegyébként egyetlen, biztonságpolitikárólszóló bekezdés kivételével teljesegészében felváltja a korábbi programKülpolitika és európai integrációfejezetét.
A kongresszus különösebbviták nélkül fogadta el az RMDSZ módosítottprogramját, amelynek új elemei a megváltozottgazdasági, politikai és társadalmi viszonyoknakmegfelelően többek között a fenntarthatógazdasági fejlődés, a – határokon is átnyúló– regionális együttműködés, az unióspénzalapok – köztük az agrártámogatások– megszerzése és hatékony felhasználása.
A programmódosításlegfontosabb szempontja a romániai magyar közösségmodernizációja, amely a dokumentum szövege szerintversenyképességet biztosíthat a tudásalapú,információs társadalomban. Nagy Zsolt távközlésiés informatikai miniszter javaslatára, aprogrammódosító bizottság támogatásávala dokumentumban külön fejezet foglalkozik a tudásalapúinformációs társadalom és az erdélyimagyar információs társadalmi stratégiafogalmával és dimenzióival. Ezek legfőbbvonatkozása Erdély informatikai és kommunikációsinfrastruktúrájának fejlesztése, aszéleskörű internet-hozzáférésbiztosítása, valamint az elektronikustartalomszolgáltatás fejlesztése.
Nem módosultak a programnak azoka célkitűzései, amelyek a különbözőautonómiaformák megvalósítására,jogi érvényesítésére vonatkoznak.