Fejtörést okoz a korszerű technológia a pedagógusok számára

Olyan pedagógus is van, aki használja a diákok által kedvelt Facebookot, illetve tagja a tanulók által létrehozott közösségimédia-csoportoknak, ahol akár az aznapi tananyagot is megbeszélhetik. A pedagógusok egy része ugyanakkor szeretne még fejlődni, mert úgy érzi, utol kell érnie tanítványait, és érdekesebbé teheti a tananyagokat az iskolások számára, ha azokat az általuk kedvelt eszközökkel tanítja.

A fiatalok nem célszerűen használják az okoseszközöket

A kutatásban részt vevő oktatók arról is beszéltek, hogy szerintük a mai gyerekek kevésbé tudnak lelkesedni az új dolgok, a tanulás iránt, mert leköti őket a technológia. Mivel hozzászoktak a gyors információszerzéshez, órán a figyelmük könnyen másfelé terelődik. A pedagógusok úgy vélik: a fiatalok kiválóan, viszont nem célszerűen használják okoseszközeiket, például nem tudnak szöveget szerkeszteni és értelmezni, viszont filmeket, zenét vagy játékokat letölteni annál egyszerűbben.

Fontos szempont az is, hogy az online kommunikációban használt rövidítéseket az oktatási nyelvezetbe is belekeverik, ezért nem alakul ki egyfajta igényesség a saját anyanyelvükkel szemben. A tanulmányból az is kiderült, hogy a tanárok szerint a közoktatási rendszer átfogó reformjára lenne szükség, a mai kor elvárásainak ugyanis már nem tud megfelelni, például nem használja ki, hogy a gyerekek értenek a számítógéphez.

Olyan tanintézetek is vannak viszont, ahol rendelkezésre állnak a modern készülékek, de a pedagógusok nem tudják használni ezeket. Néhány oktató ugyanakkor úgy véli, a tananyag leadása mellett nincs elég idő arra, hogy még a technológiai újításokkal is foglalkozzanak.

Nem tudnak lépést tartani a korral

A tanulmány utolsó témakörének elemzéséből az tűnik ki, hogy a pedagógusok nagy része úgy gondolja, nem tud lépést tartani a korral. Mások véleménye szerint már nem a tanár az információ egyetlen birtokosa, mint régen, akit a gyerekek tiszteltek tudásáért. Vannak azonban olyan pedagógusok is, akik a házi feladatot az interneten keresztül küldik el a gyermekeknek.

Első az úgynevezett distanciatermelés, azaz a pedagógusok azon meglátása, miszerint a digitális világ nem az ő területük, ezért távol tartják magukat tőle, maradnak a számukra hagyományos oktatási módszerek mellett.

A második a pedagógusi szerep autoritásával kapcsolatos kételyek, feltevődik ugyanis a kérdés, hogy tulajdonképpen ki tanít kicsodát? Ennek kapcsán felvetődik a hagyományos pedagógusi szerepről való lemondás kérdése. A harmadik viszonyulási mód az egyéni kezdeményezéseket és megoldásokat helyezi előtérbe, tehát akkor is tenni kell valamit, ha a személyes képességek, tudás nem elegendő, illetve az intézményi feltételek nem megfelelőek.