Fejlesztik a sürgősségi ellátást

Raed Arafat egészségügyi államtitkár (képünkön) Marosvásárhelyen, egy sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a szaktárca erre az évre 270 millió lejt utalt ki a sürgősségi esetek hatékonyabb ellátása és kezelése érdekében. „A sürgősségi ellátás, és az azt követő kezelés bizonyos esetekben nagyon sok pénzbe kerülhet, és országszerte folyamatosan felmerült a probléma, hogy a kórházaknak kiutalt összegből ezeket már nem tudják megfelelően finanszírozni. A támogatás nyomán a betegek ellátásának folytonossá tételét szorgalmazzuk” – fogalmazott Arafat. 

Mint rámutatott: a támogatásból a kórházak a sürgősségi osztályról beutalt páciensek kezeléséhez szükséges egészségügyi felszereléseket, fogyóanyagokat vásárolhatnak, amelyekre eddig az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) sem tudta biztosítani a megfelelő összeget. Az államtitkár elmondása szerint az intézkedéssel elsősorban az intenzív terápiás osztályon fekvő, illetve az infarktust, agyvérzést vagy más súlyos sérülést elszenvedett betegek kezelését tennék hatékonyabbá.

Dan Dobreanu, a marosvásárhelyi megyei sürgősségi kórház kardiológusa a sajtótájékoztatón elmondta: noha egy jól megszervezett sürgősségi rendszeren belül nagyon sok emberéletet meg lehet menteni, azonban problémát jelent, hogy a páciensek továbbra is veszélyeztetettek, így rendkívül fontos a beavatkozás utáni kezelés.

Raed Arafat hétvégén arról is beszélt, hogy februártól a sürgősségi osztályoknak naponta on-line jelentést kell készíteniük a tevékenységről, így a minisztérium valós időben tájékozódhat az ellátás minőségéről, illetve a közpénzek elköltésének módjáról.

„Az intézkedés nem feltételez pluszmunkát, hiszen eddig is rendszeres jelentést kellett készíteniük egyebek mellett a mentőszolgálatok alkalmazottainak. A sürgősségi osztályok tevékenységét eddig is rendszeresen ellenőriztük, azonban nem valós időben” – mutatott rá az államtitkár. Az elképzelés szerint minden intézmény hozzáférhet majd saját on-line jelentéséhez, amelyet a szaktárca sürgősségi ellátásért felelő főosztálya kíséri figyelemmel, emiatt az itt dolgozó alkalmazottak számát az eddigi kettőről nyolcra emelik.

A minisztérium emellett más forrásból is tájékozódna a sürgősségi osztályok működéséről: Arafat bejelentése szerint áprilistól vagy májustól országszerte felméréseket végeznek majd a páciensek körében az ellátás minőségéről. Az államtitkár rámutatott: az akció a tervek szerint két évig tart, a közvélemény-kutatást pedig mindenképpen elfogulatlan személyzet végzi.

„Néhány héten belül befejezzük a kérdőív kidolgozását is. Szeretnénk tiszta és egységes képet kapni arról, hogy mi vált ki elégedetlenséget a páciensekből, mi az, amit sürgősen javítani kell a sürgősségi osztályok esetében. A kérdőív kitöltése természetesen névtelenül zajlik, a közvélemény-kutatást pedig nem föltétlenül orvosok végzik, hanem például a minisztérium vagy a közegészségügyi igazgatóságok alkalmazottai” – magyarázta Raed Arafat marosvásárhelyi látogatásán.

Mint elmondta: a tapasztalatok alapján az egyik leggyakoribb kifogás a rendkívül hosszú várakozási idő a sürgősségi osztályokon, a betegeknek azonban meg kell érteniük, hogy ilyenkor az esetek súlyossága, és nem az érkezési sorrend szerint látják el, illetve szállítják más kórházakba a pácienseket.

Hozzátette: kísérleti jelleggel Kolozsváron már végeztek egy hasonló felmérést, amelynek nyomán „meglehetősen érdekes” eredmények és következtetések születtek. Országszerte egyébként a sürgősségi osztályokon évente mintegy 4,4 millió páciens fordul meg. Az államtitkár elmondása szerint az országos felmérés eredményeit a sajtónak is bemutatják.

Kétséges az egészségügyi stratégia fenntarthatósága?
Dicséretesnek tartja az egészségügyi minisztérium nemrég közvitára bocsátott reformcsomagját Vass Levente marosvásárhelyi egészségpolitikai szakember, aki ugyanakkor kérdésesnek tartja, hogy a tervezett rendszer anyagilag fenntartható-e. A 2014–2020-as időszakra vonatkozó stratégia egyebek mellett kiemelt figyelmet szentel a megelőzésnek, a kórházba beutalt betegek számának csökkentésével növelné a járóbeteg-rendelők kihasználtságát, ugyanakkor kitér a regionális kórházak létrehozására, a sürgősségi ellátás megerősítésére, valamint az egészségügyi intézmények korszerűsítésére. A kormány mindezt állami költségvetésből és európai uniós forrásokból valósítaná meg. „Az egészségügyi ellátórendszernek az állami költségvetés mintegy hét százalékára lenne szüksége, ezt azonban nem biztosítják. Ha a kabinet nem tudja kiutalni ezt az összeget, akkor a rendelkezésére álló pénzügyi forrásokat kellene optimálisan átcsoportosítania. Az egészségügyi összköltségvetés mintegy negyven százalékát a kórházi ellátás emészti fel, a reformcsomag alapján viszont nem úgy tűnik, hogy a költségeket innen elvonva például a megelőzésre vagy a járóbeteg-ellátásra fordítaná a kormány” – vélekedett a szakember. A reformcsomag közvitára bocsátott tervezete szerint a minisztérium azt is pontosan meghatározná, hogy mennyi ideig tarthat egy vizsgálat a járóbeteg-rendelőben, illetve mekkora időközönként kell a pácienseknek háziorvosuknál jelentkezni megelőzés céljából. Vass Levente szerint hasznos elképzelés a preventív jellegű kivizsgálások növelése, a háziorvosokat azonban pluszjuttatással kellene motiválni, ez pedig szintén nem szerepel a tervezetben.
Vass Gyopár