Fejér Szilárd vegyészkutató: teljesen megvéd a súlyos betegségtől az oltás, feleslegesek az antitestgyorstesztek

Lehet valakinek kevés antitestje, de azok nagyon jó minőségűek, az is előfordulhat, hogy a szervezet sima immunválaszt produkál, amit csak speciális laboratóriumi módszerekkel lehet mérni, amit alapból még a diagnosztikai laborok sem használnak” – mondta a kutató. Kitért arra is, amit lehet és érdemes követni, hogy az oltás, a megbetegedés után milyen irányba mozdul az antitestek száma, de ez esetben is feltétel, hogy ugyanaz a laboratórium ugyanazzal a módszerrel végezze a mérést, hogy összehasonlíthatóak legyenek az eredmények” – fejtette ki a kutató. Hozzátette, az otthoni antitestteszt pusztán visszaigazolja, hogy valaki korábban már átesett a betegségen.

A Pro Vitam diagnosztikai központ a kolozsvári fertőző betegségek kórházával közösen indított, BioNTech/Pfizer védőoltásra adott immunválasz-monitorozás projektjéből kiderül, hogy a második dózis után tíz nappal kimutatható az antitest. A Moderna esetében hasonlóak a tapasztalatok, az AstraZeneca dinamikájával kapcsolatban nincsenek mérések, hiszen abban az esetben két hónap után adják be az emlékeztető dózist, így még nem telt el annyi idő, hogy mérhető legyen az immunválasz.

Az immunrendszer „emlékszik” az oltásra

Kérdésünkre Fejér Szilárd leszögezte, az oltás után jelentkező mellékhatások jelenléte vagy súlyossága nem befolyásolja az antitestek számát, a védelem mértékét. Mindenkinél másként működik az immunrendszer, előfordul, hogy valakinél hevesebben reagál, tünetei vannak, jelentkeznek a mellékhatások, más észre sem veszi, egyáltalán nincsenek tünetei, és mindketten ugyanannyi antitestet termelnek. A védettség mértékét valójában a populáció szintjén történő megfigyelések alapján lehet leszűrni, mint ahogy Izraelben tették, ahol megnézték, hogy egy adott időintervallumban hányan fertőződtek meg a beoltottak és a nem immunizáltak közül.

A Pro Vitam saját projektje során egyértelműen kiderült, hogy több antitestet termelnek a vakcina után azok, akik korábban már átestek a fertőzésen. A mintacsoportban volt egy „kakukktojás” is, aki nem kapta meg az emlékeztető oltást, viszont az első dózis után megfertőződött. A betegsége enyhe lefolyású volt, az immunrendszere „emlékezett” az oltásra, így az első dózis után még nem volt kimutatható antitestje, de a betegség után már igen.

– mondta Fejér Szilárd. Az általuk megfigyelt személyek közül is ketten megfertőződtek az emlékeztető dózis után, de enyhe tünetekkel estek át a betegségen.

Szigorítás, majd lazítás kellene következzen

„A húzd meg, ereszd meg típusú intézkedéssel lehetne megállítani a kórházak, az intenzív terápiás osztályok túlterhelését” – véli a kutató. Kifejtette, a nyugati országokban is ez a megoldás bizonyult hatékonynak: amint megteltek a kórházak, szigorítottak, majd rövid időn belül újra lazítottak.

„Súlyos probléma, hogy nincsenek helyek az intenzív terápiás osztályokon, én nem szeretném, ha a hozzátartozómat a sürgősségen lélegeztetnék, mert nincs hely az intenzív terápián. Erre megoldást kell találni, ám a döntéshozók nem merik vállalni a szigorítást, mert az népszerűtlen” – részletezte a kutató.