
A kisdiákok évzáró ünnepsége a székelykocsárdi magyar közösségi házban
Fotó: Facebook/Potápi Árpád János
Székelykocsárdon került sor a Fehér Megyei Magyar Napok egyik szombati rendezvényére, amelyen részt vett Potápi Árpád János, a magyar nemzetpolitikáért felelős államtitkár is. A román többségű, de magyar polgármesterrel rendelkező község vezetője, Csegezi Edit Zsuzsanna a magyar szórványoktatás megerősítését tartja fő célkitűzésének.
2022. június 11., 17:402022. június 11., 17:40
2022. június 12., 09:252022. június 12., 09:25
A június 9–12. között zajló Fehér Megyei Magyar Napok fő helyszíne a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium udvara, ugyanakkor a dél-erdélyi város rendezvénysorozata kiegészült további két helyszínnel, Székelykocsárddal és Tompaházával. A szombati székelykocsárdi rendezvény keretében a helyiek és a környező településekről érkező magyarok a református templom mellett felújított és átépített magyar házat vehették birtokba.
Fotó: Facebook/Potápi Árpád János
A 2011-es népszámlálás adatai szerint az 1951 főt számláló Székelykocsárd községben mintegy 30 százalék magyar él, mégis
Az elöljárónak tucatnyi európai uniós pályázatot sikerült megnyernie és elindítania.
Székelykocsárd polgármestere, Csegezi Edit Zsuzsanna
Fotó: Makkay József
Magyar oktatási szempontból az utóbbi években sikerült létrehozni egy olyan szórványiskolát, amely óvodától nyolcadik osztályig a Fehér megyével határos Maros és Kolozs megye 7 településéről iskolabuszokkal szállít Székelykocsárdra minden nap 25 gyereket többségében román falvakból, ahol napjainkra megszűnt a magyar oktatás.
Az ünnepség keretében Csegezi Edit polgármester elmondta, abból az alapigazságból indultak ki, hogy iskola nélkül nincs jövő. Sok munkával, utánajárással, és a budapesti Nemzetpolitikai Államtitkárság hathatós anyagi támogatásával
,,Székelykocsárdon történelmet írtunk: 30 százalék magyar lakosság mellett nem csak a polgármester magyar, hanem soha ennyi magyar önkormányzati képviselőnk nem volt. Köszönjük a Nemzetpolitikai Államtitkárságnak, hogy nem csak szép szavakkal, hanem jelentős anyagi támogatással is odaálltak a székelykocsárdiak mellé” – fogalmazott a polgármester.
Potápi Árpád János
Fotó: Facebook/Potápi Árpád János
Potápi Árpád János, a budapesti kormány nemzetpolitikáért felelős államtitkára üdvözlő beszédében úgy fogalmazott, Székelykocsárdon 102 éve nem járt magyar államtitkár. A külhoni támogatásokról szólva azt mondta,
A sok templom, egyházi és közösségi épület önmagában háromezer oldalt venne el. A határon túli óvodák újabb ezer oldalt képviselnek, és ha a vállalkozók támogatását is hozzávesszük, akkor további több tízezer oldalra rúgna ez a lajstrom”.
Fotó: Facebook/Potápi Árpád János
Potápi Árpád az elmúlt évek legnagyobb sikerének azt tartja, hogy meg tudták erősíteni a nemzeti összetartozás érzését a magyarok között, bárhol is éljenek a világon. Ennek egyik alapfeltétele, hogy a szülők magyar oktatási intézményekbe írassák gyerekeiket.
Az ünneplő közösség birtokba vehette a Magyar Házat
Fotó: Makkay József
A székelykocsárdiakat arra biztatta, hogy 10-20 múlva a lakosság arányában akár az ötven százalékot, vagy ennél nagyobb arányt is érjenek el. ,,Számarányunk fontos ahhoz, hogy megőrizzük az óvodát, az iskolát, az intézményeinket” – fogalmazott a budapesti politikus, aki ismételten megköszönte a székelykocsárdi és az erdélyi magyarságnak azt, hogy az idei országgyűlési választásokon a határon túli területekről érkezett szavazatokkal együtt 318 083 voks érkezett arra, hogy a magyar kormány folytathassa tevékenységét.
Fotó: Makkay József
A Fehér Megyei Magyar Napok főszervezője, Nagyenyed alpolgármestere, Lőrincz Helga szerint Nagyenyedről és Gyulafehérvárról határozottan úgy látják, hogy Székelykocsárdon „becsületes magyar közösség él”. „A kocsárdiak nagyon büszkék lehetnek arra, hogy ilyen polgármester asszonyuk van, és mögötte ilyen csapat áll” – hangoztatta az enyedi alpolgármester.
Lészai Róbert református lelkipásztor – aki egy éve került fiatal lelkészként a faluba – a Krónikának elmondta: a református egység napján, május 22-én a székelykocsárdi volt az egyike annak a tíz dél-erdélyi templomnak, amelyet ünnepélyes keretek között szenteltek fel Kárpát-medencei református püspökök.
Fotó: Makkay József
,,Nem csak a templomot, hanem a református gyülekezeti házként is szolgáló magyar házat sikerült közös összefogással és magyar állami támogatással felújítani. Olyan elkötelezett közösség ez, amelyre hosszú távon lehet számítani” – fogalmazott lapunknak a lelkipásztor.
Egy 21 éves fiatalember vesztette életét kedd délelőtt, miután elütötte egy vonat a Kolozsvár Kelet megálló és Apahida közötti vasúti szakaszon. A kincses város irányába tartó vasúti közlekedés már több órája szünetel.
Europa Nostra-díjas lett a válaszúti Bánffy-kastély, az elismerés újabb jelentős kulturális és örökségvédelmi siker Kolozs megye számára.
Egy 37 éves nő holttestét találták meg hétfőn a Kolozs megyei Telekfarka településhez tartozó tóban.
Az erdélyi magyarok más tapasztalatok alapján alkottak véleményt az anyaországi országgyűlési választáson, mint a magyarországi választók. Erdélyből nézve más volt a kormányzati teljesítmény érzékelése, és ebből fakadóan a megítélése is.
Lemondott a Háromszék főszerkesztői tisztségéről Farcádi Botond, akit jelenlegi helyettese, Farkas Réka követ a napilap élén.
Az RMDSZ részletes jelentésben ismertette észrevételeit és javaslatait az Európa Tanács tanácsadó testületének hétfői, április 20-i kolozsvári látogatása során.
A háromszéki Angyalos nyerte el a legszebb határon túli magyar településnév címet – közölte hétfőn Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke.
Kolozsvár az országban elsőként vezet be átfogó szabályozást a bérelhető rollerekre, hogy nagyobb legyen a biztonság az utcákon, kiszámíthatóbb legyen a rollerezés – közölte Oláh Emese, a kincses város alpolgármestere.
Fotókiállítással és emléktábla-avatással idézték meg Kolozsváron Fadrusz János életművét. A Mátyás-szoborcsoport alkotójának egykori lakhelyén felavatott új emléktábla „egy régi adósság törlesztéseként” került a Rósás-ház homlokzatára.
A kalotaszentkirályi iskolában a környezeti nevelés nem csupán egy tantervi elem, hanem 25 éve tartó közösségi küldetés. A történet egy bátor pedagógiai döntéssel indult: néhány helyi oktató felismerte, hogy a jövő záloga a természet tisztelete.
szóljon hozzá!