
Fotó: Albert Orsolya
Nem elég a vizsga előtt néhány hónappal, esetleg héttel elkezdeni felkészülni az érettségire, a siker ugyanis elsősorban a megelőző évek munkájától függ – véli egyöntetűen a Csíkszéken és Székelyudvarhelyen az idei megmérettetésen a legjobb eredményt elérő két diáklány.
A csíkszeredai Márton Áron Főgimnáziumban végzett Kósa Johanna – aki Hargita megyében a magyar tizenkettedikesek közül a legnagyobb, 9,75-ös átlagosztályzatot szerezte – és Gál Krisztina, a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium volt tanulója – akinek átlagjegye 9,62 volt – természetesen izgult a vizsga előtt, de mindketten bíztak abban, hogy az értelmes tanulás meghozza gyümölcsét.
A Csíkcsicsóban élő Kósa Johanna a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) folytatja tanulmányait, mivel az embereken való segítés motiválja leginkább. Egyelőre nem tudja, mire szakosodik, erről majd időközben dönt annak alapján, hogy mi fogja igazán foglalkoztatni. Johanna szívesen megfordulna rövidebb ideig külföldön is, de hosszú távon itthon képzeli el a jövőjét. A lány az érettségi román nyelv és irodalom próbáján 9,25-ös, magyarból 10-es, matematikából 9,75-ös, biológiából pedig 10-es osztályzatot szerzett.
Régi álma volt egyébként, hogy a Márton Áron Főgimnáziumban tanulhasson, a négy középiskolai évet pedig komolyan vette. Románból a tizenkettedik osztály második félévétől kezdett tudatosan készülni az érettségire, matematikából pedig már tizenegyediktől hozzálátott a tételminták megoldásának. Johanna ugyanakkor azt vallja: nem elég magolni, hanem érteni is kell az anyagot, így gyakorlatilag négy éven keresztül folyamatosan készült az országos megmérettetésre.
Hasonlóan vélekedik a székelyudvarhelyi Gál Krisztina is, aki szerint a sikeres vizsga titka a tanulásba fektetett időben és a felkészülésben rejlik. A diáklány románból 8,7-es, magyarból és matematikából 10-es, míg fizikából 9,8-as osztályzatot kapott. Krisztinát már kisiskolás kora óta érdekelték a versenyek: eleinte sakkmegmérettetésekre járt, majd fizika-, matek- és magyarversenyeken vett részt, és kiváló eredményeket ért el.
A lány összességében nem tartotta nehéznek a tételeket, szerinte ugyanakkor a vizsgára az alaptudást az előző négy évben tanult anyagmennyiség adja, amit a megmérettetés előtt összegezni, tisztázni kell. „A siker nyolcvan százaléka a diákon múlik, ugyanis rajta áll, hogy az idejéből mennyit szentel a felkészülésre” – véli Krisztina.
Erdély-szerte feketébe öltözve tiltakoztak hétfőn a diákok a kötelező egyenruhaviselést előíró, a szenátus által már elfogadott törvénytervezet ellen.
A transzilván identitás jegyében rendez kétnyelvű történelmi vetélkedőt novemberben Kolozsváron a Sapientia EMTE. A History Remix diákcsapatai az erdélyi magyar, román és német közösség meghatározó alakjainak életútját dolgozzák fel.
Miközben 2026 első felében csaknem 14 százalékkal kevesebb turista érkezett a romániai agropanziókba, a helyi gasztronómiai pontok száma tovább nőtt, és már új törvény is ösztönözné a falusi élményprogramokat.
Mintegy 120 rendezvénnyel várja a bánsági nagyváros magyar közösségét és a más nemzetiségű érdeklődőket vasárnap estig a XI. Temesvári Magyar Napok.
Tűz keletkezett szombatról vasárnapra virradóra a kolozsvári Hașdeu (Kőkert) diákkampusz 17-es bentlakásának ötödik emeletén. Az épületben mintegy kétszáz diák tartózkodott, többségük még a tűzoltók megérkezése előtt kijutott a kollégiumból.
Ételmérgezésre utaló tünetek jelentkeztek szombat este egy zártkörű rendezvény résztvevőinél a Szeben megyei Feleken (Avrig), a Brukenthal-palota rendezvénytermében.
Lassan eltűnik a magyar üzletekből a valódi parajdi só: a 2025-ös bányakatasztrófa előtt kitermelt készletek a gyártóknál lényegében elfogytak, és már a kereskedőknél is egyre kevesebb maradt. A kieső mennyiséget részben dési sóval pótolják.
Miközben a gyerekek egyre több időt töltenek zárt terekben és képernyők előtt, a természetpedagógia éppen az ellenkező irányba hívja őket: ki a szabadba, ahol lehet sarat dagasztani, menedéket építeni, nyomokat követni, felfedezni és közben tanulni.
Visszaesett az illegális migráció és a lopott gépjárművek felderítése a román–magyar határ térségében Románia 2025. január 1-jei schengeni csatlakozása óta. A Nagyváradi Területi Határrendészeti Felügyelőség sajtóosztálya válaszolt a Krónika kérdéseire.
Szeptember 27-től szigorúbb uniós szabályok vonatkoznak arra, mit állíthatnak a cégek termékeik és működésük környezeti hatásáról.
szóljon hozzá!