A legfrissebb statisztikák szerint a huszonöt év alatti romániai fiatalok egynegyede munkanélküli, és fennáll annak a veszélye, hogy ez az arány romlani fog a következő években – hívta fel a figyelmet a marosfői EU-táborban tartott szombati előadásán Winkler Gyula európai parlamenti képviselő.
2014. július 13., 19:162014. július 13., 19:16
Elmondta, a frissen elindított Ifjúsági Garanciaprogram célja, hogy a huszonöt évnél fiatalabb munkanélküliek három hónapon belül kapjanak munka- vagy továbbtanulási lehetőséget, illetve ajánlatot szakmai gyakorlatra.
„Személyre szabott rendszerről van szó, tehát fizikai és virtuális hálózatépítésről beszélünk. Erdély minden megyéje benne lesz a rendszerben, Brassó mellett Gyulafehérváron, Déván és Nagybányán alakítanak ki regionális központot. Érdemes figyelni ezt a lehetőséget, Romániának ötszáz millió eurós költségvetése van, hogy a következő hét évben ezt a programot működtesse, sok-sok ezer magyar fiatal kaphat személyre szabott szakmai tanácsadást és lehetőséget a pályakezdésre” – tájékoztatott az EP-képviselő.
Sógor Csaba európai parlamenti képviselő előadásában azt emelte ki, hogy a közösségi boldogságot mérő skálán Dánia a listavezető, majd következik Norvégia, Finnország és Hollandia. „A gazdasági versenyképességet mérő skálán ezek az országok szintén vezető helyen állnak. Ez azt jelenti, hogy a közösségi boldogság és egy ország versenyképessége szoros összefüggésben áll. Tehát a boldogság mögött fenntartható fejlődés kell legyen” – hangsúlyozta a politikus.
Talpas Botond, az Igen, tessék! mozgalom elnöke egy másik előadáson egy felmérést mutatott be, mely szerint minél magasabb az erdélyi magyar fiatalok végzettsége, annál inkább tudatosak a vásárolt termékek eredetét illetően. Elmondta, a Kolozsváron tanuló diákok több mint 70 százaléka vásárláskor figyel arra, hogy honnan származik a termék.
A Babeş–Bolyai Tudományegyetem Szociológia és Szociális Munka Intézetével együttműködésben készülő tanulmányból kiderül: ez a tudatosság hangsúlyosan érvényes azokra, akik munkát vállalnak (82,3 százalék és mesteri képzésben vesznek részt (81,8 százalék). Elmondta, az Igen, tessék! mozgalom időszakosan rendezvényekkel és kampányokkal hívják fel a közösség figyelmét a tudatos anyanyelvhasználatra, illetve gazdasági hálózatba szervezik azokat a cégeket, amelyek magyarul is fogadják ügyfeleiket.
A 11. EU-tábor romániai többnyelvűségről és nyelvi jogokról szervezett kerekasztalán Markó Attila parlamenti képviselő kijelentette: nem elég állandóan azt követelni, hogy adják meg a közigazgatási nyelvi jogokat, azokkal élni is kell. Markó a román politikai élet óriási problémájának nevezte, hogy nincsen egy önálló, szélsőséges román párt. „Ha létezne ilyen, könynyű lenne elszigetelni, azonban a pártokon belül nehéz a szélsőséget kezelni” – nyilatkozta a képviselő.
Szilágyi István, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának tanácsosa szerint az anyanyelvhasználat terén hiányzik a párbeszéd a felek között. A párbeszéd egyik gátja épp a nyelvi meg nem értés, ami gyakran a kedvező hozzáállású románokat is elriasztja – vélekedett Szilágyi. Az etnikumközi témákkal foglalkozó Maghiaromânia blog szerkesztője kifejtette, a párbeszédnek bizonyos román nyelvű sajtóorgánumok kedvezőtlen hozzáállása is sokat árt.
A Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) „Hogyan tovább, Európa?” jelmondat alatt zajló rendezvénye szombaton este Funkorporation-koncerttel ért véget.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!