Étterem és hotel a nagyváradi várban

Ilie Bolojan polgármester sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy felfüggesztik a műemlék épület területén zajló régészeti feltárásokat, hogy átengedhessék azt a turistáknak.

Az ásatások folytatására ugyanis egyelőre nincs pénz, az elöljáró szerint az ehhez szükséges anyagi forrásokat többek között az erődítményben zajló kereskedelmi tevékenység révén teremtenék elő. Ennek érdekében a várban több helyiséget is bérbe adnak étterem, kávézó, antikvárium, borozó, irodalmi kávéház és más hasonló kereskedelmi egységek működtetése céljából.

„Az az érdekünk, hogy élettel töltsük meg a várat, ez a fajta kereskedelmi tevékenység pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy a műemlék újra viszszakerüljön a turisztikai körforgásba” – idézte a polgármesteri hivatal közleménye Ilie Bolojant. Az elöljáró elmondta, hogy a bérleti szerződést öt évre kötnék meg az árverés során kiválasztott cégekkel, és újabb ötre lehetne meghosszabbítani.

Az önkormányzat kedvezményt is biztosítana a legtöbbet kínálóknak, az első két évben csupán a bérleti díj felét kellene kifizetniük. A polgármesteri hivatal ingatlankezelő igazgatósága által megállapított kikiáltási ár a kereskedelmi egységek esetében havi 21 lej lenne négyzetméterenként. Az antikváriumra havi 2 lej/négyezetméter, a multifunkcionális teremre 50 lej/négyzetméter, a próbateremre 25 lej/óra kikiáltási árat szabtak meg.

Ilie Bolojan arról is beszámolt, hogy amennyiben az ötlet elnyeri a tanács tetszését, következő lépésként egy hotel nyitását javasolják a műemlék épületben. A tervek szerint, 14 helyiségből álló létesítményre szintén liciten keresnének működtetőt. „Amenynyiben a tanácsosok jóváhagyják az általunk javasolt tarifákat, a márciusi ülésre előkészítjük a várbeli hotel kibérlésére vonatkozó dokumentációt, így idén nyártól már normális tevékenység zajlana a várban” – fejtette ki az újabb mandátumért induló nemzeti liberális párti elöljáró.

Az uniós forrásokból felújított nagyváradi várba korábban kézművesek is beköltözhettek, és az erődítmény civil szervezetek székhelyéül is szolgál. Pályázat útján itt kapott helyet többek között a Szent László Napokat szervező Szent László Egyesület, a Szigligeti Egyesület és a Szigligeti Tanoda, a világháborús tárgyakból kiállításokat szervező Tanoda Egyesület, a jurtaépítésről és íjászatról ismert Pusztai Farkasok, illetve a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő Egyesület is. A műemlékben kapott helyet emellett a vár múzeuma, a városi múzeum, a kenyérmúzeum, a kőtár, egy gasztronómiai kiállítás, a céhek utcája, de a fejedelmi palotában egy házasságkötő termet is berendeztek.

Az erődítmény hat éven keresztül tartó restaurálása tavaly decemberben fejeződött be, január óta látogatható. Az önkormányzat 2009-ben, majd 2012-ben nyert támogatást a 15 hektáron elterülő épületegyüttes felújítására. Az összesen 87,86 millió lej értékű felújítási projekthez 66,31 millió lejt az Európai Unió biztosított. A nyolc épületben összesen 25 ezer 380 négyzetméteres hasznos területen 468 termet alakítottak ki, és felújították a vár összesen 26 ezer 400 négyzetmétert kitevő tereit is.

A nagyváradi Közép-Európa egyik legjobban megőrzött olasz reneszánsz stílusban épített vára. Az ötszögű, sarokbástyákkal körülvett vár 1570–1618 között nyerte el mai formáját. A kommunizmus idején tömbházakkal körbeépített épületegyüttest a hadsereg használta, a kilencvenes évek elején került önkormányzati tulajdonba.