A nemzeti összetartozás jogi keretei megvannak, de nem mondhatjuk azt, hogy ezzel befejeztük, a magyar állampolgárság könnyített megadása nem a munka vége – jelentette ki Szili Katalin Kolozsváron, a magyar napok keretében.
2013. augusztus 23., 08:362013. augusztus 23., 08:36
A Nemzet és politika – 2004–2014 perspektívájában címmel tartott, Csinta Samu, az Erdélyi Napló főszerkesztője által moderált beszélgetésen a magyar Országgyűlés nemzetiösszetartozás-bizottsága autonómia albizottságának elnöke elsősorban a jövő évi magyarországi választások kapcsán fejtette ki véleményét. Rámutatott, jó lenne, ha határon túli választási etikai kódexet fogadnának el a magyar pártok, ugyanis szerinte ezzel csökkenteni lehetne a határon túli magyarság megosztottságát, a többségi társadalommal szembeni kiszolgáltatottságát.
Szili Katalin ugyanakkor felhívta a kolozsvári közönség figyelmét arra, hogy a választások közeledtével számolni kell azzal, hogy valamennyi magyarországi politikai párt meg fog jelenni Erdélyben a maga javaslataival. Horváth Anna kolozsvári alpolgármester kérdésére, hogy milyen következményei lehetnek a magyar–magyar kapcsolatokra annak, ha a külhoni voksok döntik el a választást, Szili Katalin leszögezte: vállalni kell ennek az ódiumát. Hozzáfűzte, a Magyarországon kialakult politikai „gyűlöletstruktúrát\" fel lehetett volna oldani, ha az ország áttért volna a kétkamarás parlamenti rendszerre, és a felsőházban a civilek kaptak volna helyett.
A külhoni magyar állampolgárok választójoga kapcsán Szili Katalin megismételte a tavaly ősszel Kolozsváron elmondottakat, miszerint, ha rajta múlott volna, a határon túli magyaroknak biztosított választójog szélesebb körű lenne. Szili elképzelése nemcsak azt tenné lehetővé, hogy a határon túli magyar állampolgárok a magyarországi pártokra szavazzanak, hanem azt is, hogy ők maguk is bekerüljenek az Országgyűlésbe, ehhez pedig román mintára külhoni szavazókörzeteket kellene kialakítani. Hangsúlyozta, ez jobb megoldás lett volna a jelenleginél. „Nem félnék attól, ha 3-4-5-6 határon túli képviselő bekerülne a parlamentbe\" – jelentette ki Szili Katalin.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.
Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
A Vox Juventutis egyike volt a rendszerváltás utáni első magyar kulturális kezdeményezéseknek, működésének tíz esztendeje alatt Erdély-szerte és Magyarországon is hírnevet szerzett.
szóljon hozzá!