ET-szakértőket tájékoztatott az RMDSZ Kolozsváron a magyarság panaszairól

Amint a szövetség hírlevelében közölte: a keretegyezmény négytagú szakértői bizottsága hétfőn találkozott az RMDSZ ügyvezető elnökével és a szövetség szakpolitikusaival, akik fenntartották és kiegészítették a szövetség tavaly benyújtott árnyékjelentésének a megállapításait. Az árnyékjelentés a román kormány két és fél év késéssel tavaly márciusban benyújtott jelentésére reflektál.

Civil jogvédők is felvilágosították az ET-szakértőket Kolozsváron
Évtizede „kipipált\" jogok megsértéséről tájékoztatták erdélyi magyar civil jogvédők az Európa Tanács (ET) szakértőit, akik a kisebbségvédelmi keretegyezmény ratifikálásakor tett romániai vállalások tiszteletben tartásáról tájékozódtak Kolozsváron.

„Országunk következetesen ideális képet fest a kisebbségek itthoni helyzetéről, de nem veszi komolyan sem saját törvényeit, sem a nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeit” – idézte a hírlevél Porcsalmi Bálintot, a szövetség ügyvezető elnökét, aki azt is kijelentette: a román kormány jelentése „sok pontatlanságot és ferdítést tartalmaz, és hamis képet sugall” a kisebbségi jogok betartásáról. Az ügyvezető elnök felidézte: a román kormány jelentése úgy készült el, hogy a dokumentumot véglegesítő külügyminisztérium nem konzultált a magyarság képviselőivel, és a kormány struktúrájában működő Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának észrevételeit sem vette figyelembe.

Magyari Tivadar oktatásért felelős ügyvezető alelnök arról tájékoztatta a küldöttséget, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) annak ellenére sem kapott döntéshozási jogköröket a magyar tagozat, hogy 2012. január elsejétől törvény írja ezt elő. A szakpolitikus a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium működését ellehetetlenítő hatósági intézkedésekről is tájékoztatott.

Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöki tisztségének a várományosa arról tájékoztatta a szakértőket, hogy a helyi közigazgatásban is súlyos problémák észlelhetőek: az intézményekről magyar feliratokat távolítanak el, hiányoznak a kétnyelvű utca- és helységnévtáblák, formanyomtatványok, a közérdekű információkhoz magyarul nem lehet hozzáférni, és az ügyintézést sem lehet magyarul végezni. Elmondta: bár két bírósági döntés kötelezi Kolozsvár polgármesteri hivatalát a kétnyelvű várostábla kihelyezésére, a polgármester továbbra is elzárkózik ettől.

Hegedüs Csilla kultúráért felelős ügyvezető alelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy „Románia ellenkampányának köszönhetően” a csíksomlyói búcsút nem vették fel az UNESCO szellemi kulturális örökségi listájára. Elmondta: bár törvény írja elő a magyar vonatkozású műemlékek többnyelvű feliratozását, az ilyen jellegű műemlékek csupán egy százalékán áll magyar felirat. Azt is felrótta, hogy lelassult, majd teljesen leállt a kommunista rezsim által jogtalanul elkobozott ingatlanok visszaszolgáltatása.

Benkő Erika Kovászna megyei parlamenti képviselő arról tájékoztatta a szakértőket, hogy Romániában országszerte bátorítják és támogatják a regionális identitás megerősödését, Székelyföldön viszont megtagadják az identitás kinyilvánítását a magyar közösségtől. Míg Románia más régióiban, Moldvában és Dobrudzsában használhatják a regionális szimbólumokat, a székely zászló használata ellen valóságos hadjárat folyik.

Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök az RMDSZ törvényhozási törekvéseiről is tájékoztatta a bizottságot. Megemlítette a március 15-ét hivatalos ünnepé nyilvánító törvénytervezetet, valamint azt a hamarosan benyújtandó törvénymódosítást is, amely a helyi közigazgatásban húszról tíz százalékra csökkentené azt a küszöböt, amely fölött biztosítani kell a kisebbségek anyanyelvhasználati jogait.

A román kormány 2016 márciusában, mintegy két és fél év késéssel nyújtott be az Európa Tanácshoz jelentést arról, hogy miképpen teljesítette a kisebbségvédelmi keretegyezmény ratifikálásakor, 1996-ban tett vállalásait. A 270 oldalas román kormányjelentés a 2010 és 2013 közötti időszakot öleli fel, és a nemzeti kisebbségek nyelvi jogainak a kiterjesztéséről számol be. A jelentéshez az RMDSZ és több erdélyi magyar jogvédő szervezet is árnyékjelentést csatolt.