Immunválasz. Több antitestet termelt mindazoknak a szervezete, akik a vakcina beadása előtt már átestek a betegségen
Fotó: Pinti Attila
Szakemberek szerint bizonyos idő elteltével meg kell fontolni a koronavírus ellen kifejlesztett vakcina harmadik dózisának a beadását a kockázati csoportokba tartozók esetében, illetve akiknek néhány hónap elteltével már nincs kimutatható antitest a szervezetükben. Fejér Szilárd kutató lapunknak elmondta, több antitestet termel mindazoknak a szervezete, akik a vakcina beadása előtt már átestek a betegségen.
2021. június 26., 09:312021. június 26., 09:31
2021. június 26., 09:432021. június 26., 09:43
A koronavírus-járvány majdani negyedik hullámát csak úgy lehet tompítani, ha a nyár folyamán minél többen oltakoznak – szögezte le megkeresésünkre Fejér Szilárd. A sepsiszentgyörgyi Pro Vitam diagnosztikai központ vegyészkutatója lapunknak kifejtette,
nincs elég védett személy a társadalomban, ami tompítani tudja az ősszel esedékes negyedik hullámot.
A másik vetület később lesz releváns, hiszen előfordul, hogy a vakcinák hatása esetenként csökken, és a beoltottak között is lesznek, akik megfertőződnek.
A kutató szerint a védőoltások hatása megkérdőjelezhetetlen, hiszen a beoltottak sokkal kisebb gyakorisággal fertőződnek meg még a napokban azonosított, nagyobb fertőzőképességű delta plusz vírusvariánssal is, mint azok, akik nem kapták meg a vakcinát. Ugyanakkor a beoltott, majd megfertőződött emberek közül lényegesen kevesebben kerülnek kórházba vagy veszítik életüket a koronavírus szövődményei miatt. Fejér Szilárd úgy véli, előbb-utóbb
Nagy-Britanniában már készülnek az erre vonatkozó tanulmányok, a szigetországban azzal próbálkoznak, hogy keverik a különböző típusú vakcinákat, harmadik dózisként egy másik típusú oltást adnak be, követik, hogy melyik kombináció a legeredményesebb.
Fotó: Jakab Mónika
A Pro Vitam diagnosztikai központnak a kolozsvári fertőző betegségek kórházával közösen indított, a BioNTech/Pfizer védőoltásra adott immunválasz-monitorozás projektjéből kiderült, hogy több antitestet termelt mindazoknak a szervezete, akik a vakcina beadása előtt már átestek a betegségen.
Fejér Szilárd elmondta, öt hónapja szisztematikusan követik az ellenanyagválaszt, és azt látják, hogy még nagyon sok antitest mutatható ki azoknál, akik az oltás előtt átestek a fertőzésen. „Akik úgy kapták meg az oltást, hogy előtte nem fertőződtek meg, kevesebb az átlagos antitestmennyiségük, sőt a 24 százaléknál nagyon alacsony ez az érték, tehát még kimutatható ugyan, de nagyon kis mennyiségben. Idővel csökken az antitestmennyiség, de
– fejtette ki lapunknak a kutató.
Hozzátette, a kínai vakcináról csak három személytől van adatuk, ám egyiknél sem mutattak ki antitestet. Viszont mind a három beoltott 60 év feletti volt, és amikor tesztelték a vakcina védettségi hatékonyságát, kevés hatvan év felettinél tették meg, erre vonatkozóan így nem is rendelkeztek adattal. Azóta a vizsgálatok azt mutatják, hogy bizonyos életkor felett nagyon kevés ellenanyag termelődik. Egyébként a koronavírus nem nyújt életre szóló immunitást, előfordul, hogy a fertőzés nem vált ki semmilyen immunválaszt, de olyan eset is előfordult, hogy nyolc hónappal a fertőzés után kimutatható a nagy számú antitest. „A kép heterogén, de az biztos, hogy a fertőzés sem ad mindenkinél erős immunválaszt” – szögezte le Fejér Szilárd.
Fotó: Jakab Mónika
Különben a 24.hu portál arról számolt be, hogy
A romániai oltási protokoll lazább, mint a magyar, ezt tudják kihasználni azok a magyarországiak, akik hiába vették fel az oltást, a tesztek alapján nem védettek a koronavírussal szemben. A bevásárlóközpontok parkolóiban megnyitott oltópontokon regisztráció nélkül, a személyazonosságot igazoló okmány bemutatásával uniós állampolgárokat is beoltanak, sőt a belügyminisztérium honlapján a külföldieket oltásra buzdító szöveg is található. A Romániában eddig beoltott 4,6 millió ember közül mintegy 20 ezer volt külföldi állampolgár.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!