
Immunválasz. Több antitestet termelt mindazoknak a szervezete, akik a vakcina beadása előtt már átestek a betegségen
Fotó: Pinti Attila
Szakemberek szerint bizonyos idő elteltével meg kell fontolni a koronavírus ellen kifejlesztett vakcina harmadik dózisának a beadását a kockázati csoportokba tartozók esetében, illetve akiknek néhány hónap elteltével már nincs kimutatható antitest a szervezetükben. Fejér Szilárd kutató lapunknak elmondta, több antitestet termel mindazoknak a szervezete, akik a vakcina beadása előtt már átestek a betegségen.
2021. június 26., 09:312021. június 26., 09:31
2021. június 26., 09:432021. június 26., 09:43
A koronavírus-járvány majdani negyedik hullámát csak úgy lehet tompítani, ha a nyár folyamán minél többen oltakoznak – szögezte le megkeresésünkre Fejér Szilárd. A sepsiszentgyörgyi Pro Vitam diagnosztikai központ vegyészkutatója lapunknak kifejtette,
nincs elég védett személy a társadalomban, ami tompítani tudja az ősszel esedékes negyedik hullámot.
A másik vetület később lesz releváns, hiszen előfordul, hogy a vakcinák hatása esetenként csökken, és a beoltottak között is lesznek, akik megfertőződnek.
A kutató szerint a védőoltások hatása megkérdőjelezhetetlen, hiszen a beoltottak sokkal kisebb gyakorisággal fertőződnek meg még a napokban azonosított, nagyobb fertőzőképességű delta plusz vírusvariánssal is, mint azok, akik nem kapták meg a vakcinát. Ugyanakkor a beoltott, majd megfertőződött emberek közül lényegesen kevesebben kerülnek kórházba vagy veszítik életüket a koronavírus szövődményei miatt. Fejér Szilárd úgy véli, előbb-utóbb
Nagy-Britanniában már készülnek az erre vonatkozó tanulmányok, a szigetországban azzal próbálkoznak, hogy keverik a különböző típusú vakcinákat, harmadik dózisként egy másik típusú oltást adnak be, követik, hogy melyik kombináció a legeredményesebb.
Fotó: Jakab Mónika
A Pro Vitam diagnosztikai központnak a kolozsvári fertőző betegségek kórházával közösen indított, a BioNTech/Pfizer védőoltásra adott immunválasz-monitorozás projektjéből kiderült, hogy több antitestet termelt mindazoknak a szervezete, akik a vakcina beadása előtt már átestek a betegségen.
Fejér Szilárd elmondta, öt hónapja szisztematikusan követik az ellenanyagválaszt, és azt látják, hogy még nagyon sok antitest mutatható ki azoknál, akik az oltás előtt átestek a fertőzésen. „Akik úgy kapták meg az oltást, hogy előtte nem fertőződtek meg, kevesebb az átlagos antitestmennyiségük, sőt a 24 százaléknál nagyon alacsony ez az érték, tehát még kimutatható ugyan, de nagyon kis mennyiségben. Idővel csökken az antitestmennyiség, de
– fejtette ki lapunknak a kutató.
Hozzátette, a kínai vakcináról csak három személytől van adatuk, ám egyiknél sem mutattak ki antitestet. Viszont mind a három beoltott 60 év feletti volt, és amikor tesztelték a vakcina védettségi hatékonyságát, kevés hatvan év felettinél tették meg, erre vonatkozóan így nem is rendelkeztek adattal. Azóta a vizsgálatok azt mutatják, hogy bizonyos életkor felett nagyon kevés ellenanyag termelődik. Egyébként a koronavírus nem nyújt életre szóló immunitást, előfordul, hogy a fertőzés nem vált ki semmilyen immunválaszt, de olyan eset is előfordult, hogy nyolc hónappal a fertőzés után kimutatható a nagy számú antitest. „A kép heterogén, de az biztos, hogy a fertőzés sem ad mindenkinél erős immunválaszt” – szögezte le Fejér Szilárd.
Fotó: Jakab Mónika
Különben a 24.hu portál arról számolt be, hogy
A romániai oltási protokoll lazább, mint a magyar, ezt tudják kihasználni azok a magyarországiak, akik hiába vették fel az oltást, a tesztek alapján nem védettek a koronavírussal szemben. A bevásárlóközpontok parkolóiban megnyitott oltópontokon regisztráció nélkül, a személyazonosságot igazoló okmány bemutatásával uniós állampolgárokat is beoltanak, sőt a belügyminisztérium honlapján a külföldieket oltásra buzdító szöveg is található. A Romániában eddig beoltott 4,6 millió ember közül mintegy 20 ezer volt külföldi állampolgár.
Etnikai színezetű vita alakult ki a kolozsvári képviselő-testület csütörtöki ülésén, amikor az AUR egyik tanácsosa elégedetlenségének adott hangot a december elsejei román ünnepségre, illetve a Kolozsvári Magyar Napokra fordított pénzösszegek kapcsán.
A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal kiírta az ötletpályázatot a Kossuth- és Herder-díjas író, Sütő András szobrának megtervezésére. Az alkotással „párban” egy román személyiségnek is szobrot állítanak Marosvásárhelyen.
Az aradi műemléképületekről és az épített örökség védelméről tartott előadást a Maros-parti városban Erhardt Gábor építész, az MCC műhelyvezetője és Bognár Levente, aki húsz éven át volt megszakítás nélkül Arad alpolgármestere.
Beigazolódott a sajtóértesülés: az ANAF a bírósághoz fordul, hogy lefoglalhassa azt a házat, ahol Klaus Iohannis a feleségével él, amíg meg nem kapja a volt elnöki házaspárhoz az utólag elkobzott nagyszebeni ingatlan bérleti díjából befolyt összeget.
Sürgős állagmegóvási munkálatok miatt lezárják Brassó legkeskenyebb utcáját, a turistalátványosságként is ismert Zsinór utcát – jelentette be a Cenk alatti város polgármesteri hivatala.
Egy 27 éves, kerekesszékes férfi meghalt, egy másik 18 éves pedig súlyosan megsérült, miután szerda este elütötte őket egy autó a Bihar megyei Váradszentmárton községben, Kardó településen tal&
Egy személy orvosi ellátásra szorult és kórházba kellett szállítani, miután csütörtök reggel gázszagot jelentettek egy zilahi panelházban. Az épület 27 lakóját evakuálták.
A szórvány nem az elfogyás szigete, hanem a magyar jövő határvidéke – hangzott el a hétvégén Aradon, a Magyar Szórvány Napján tartott RMDSZ-es vándorkonferencián.
A gyermekkori magas vérnyomás világszerte riasztó ütemben terjed: az ezredfordulóhoz képest mára közel kétszer annyi fiatal él hipertóniával, ami már több mint 114 millió gyermeket érint.
Erdélyi magyar akadémikusok arcképcsarnoka címmel nyílik kiállítás a Kolozsvári Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában a magyar tudomány napja alkalmából.
szóljon hozzá!