Immunválasz. Több antitestet termelt mindazoknak a szervezete, akik a vakcina beadása előtt már átestek a betegségen
Fotó: Pinti Attila
Szakemberek szerint bizonyos idő elteltével meg kell fontolni a koronavírus ellen kifejlesztett vakcina harmadik dózisának a beadását a kockázati csoportokba tartozók esetében, illetve akiknek néhány hónap elteltével már nincs kimutatható antitest a szervezetükben. Fejér Szilárd kutató lapunknak elmondta, több antitestet termel mindazoknak a szervezete, akik a vakcina beadása előtt már átestek a betegségen.
2021. június 26., 09:312021. június 26., 09:31
2021. június 26., 09:432021. június 26., 09:43
A koronavírus-járvány majdani negyedik hullámát csak úgy lehet tompítani, ha a nyár folyamán minél többen oltakoznak – szögezte le megkeresésünkre Fejér Szilárd. A sepsiszentgyörgyi Pro Vitam diagnosztikai központ vegyészkutatója lapunknak kifejtette,
nincs elég védett személy a társadalomban, ami tompítani tudja az ősszel esedékes negyedik hullámot.
A másik vetület később lesz releváns, hiszen előfordul, hogy a vakcinák hatása esetenként csökken, és a beoltottak között is lesznek, akik megfertőződnek.
A kutató szerint a védőoltások hatása megkérdőjelezhetetlen, hiszen a beoltottak sokkal kisebb gyakorisággal fertőződnek meg még a napokban azonosított, nagyobb fertőzőképességű delta plusz vírusvariánssal is, mint azok, akik nem kapták meg a vakcinát. Ugyanakkor a beoltott, majd megfertőződött emberek közül lényegesen kevesebben kerülnek kórházba vagy veszítik életüket a koronavírus szövődményei miatt. Fejér Szilárd úgy véli, előbb-utóbb
Nagy-Britanniában már készülnek az erre vonatkozó tanulmányok, a szigetországban azzal próbálkoznak, hogy keverik a különböző típusú vakcinákat, harmadik dózisként egy másik típusú oltást adnak be, követik, hogy melyik kombináció a legeredményesebb.
Fotó: Jakab Mónika
A Pro Vitam diagnosztikai központnak a kolozsvári fertőző betegségek kórházával közösen indított, a BioNTech/Pfizer védőoltásra adott immunválasz-monitorozás projektjéből kiderült, hogy több antitestet termelt mindazoknak a szervezete, akik a vakcina beadása előtt már átestek a betegségen.
Fejér Szilárd elmondta, öt hónapja szisztematikusan követik az ellenanyagválaszt, és azt látják, hogy még nagyon sok antitest mutatható ki azoknál, akik az oltás előtt átestek a fertőzésen. „Akik úgy kapták meg az oltást, hogy előtte nem fertőződtek meg, kevesebb az átlagos antitestmennyiségük, sőt a 24 százaléknál nagyon alacsony ez az érték, tehát még kimutatható ugyan, de nagyon kis mennyiségben. Idővel csökken az antitestmennyiség, de
– fejtette ki lapunknak a kutató.
Hozzátette, a kínai vakcináról csak három személytől van adatuk, ám egyiknél sem mutattak ki antitestet. Viszont mind a három beoltott 60 év feletti volt, és amikor tesztelték a vakcina védettségi hatékonyságát, kevés hatvan év felettinél tették meg, erre vonatkozóan így nem is rendelkeztek adattal. Azóta a vizsgálatok azt mutatják, hogy bizonyos életkor felett nagyon kevés ellenanyag termelődik. Egyébként a koronavírus nem nyújt életre szóló immunitást, előfordul, hogy a fertőzés nem vált ki semmilyen immunválaszt, de olyan eset is előfordult, hogy nyolc hónappal a fertőzés után kimutatható a nagy számú antitest. „A kép heterogén, de az biztos, hogy a fertőzés sem ad mindenkinél erős immunválaszt” – szögezte le Fejér Szilárd.
Fotó: Jakab Mónika
Különben a 24.hu portál arról számolt be, hogy
A romániai oltási protokoll lazább, mint a magyar, ezt tudják kihasználni azok a magyarországiak, akik hiába vették fel az oltást, a tesztek alapján nem védettek a koronavírussal szemben. A bevásárlóközpontok parkolóiban megnyitott oltópontokon regisztráció nélkül, a személyazonosságot igazoló okmány bemutatásával uniós állampolgárokat is beoltanak, sőt a belügyminisztérium honlapján a külföldieket oltásra buzdító szöveg is található. A Romániában eddig beoltott 4,6 millió ember közül mintegy 20 ezer volt külföldi állampolgár.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!