A kezdeményezés keretében digitalizált formában tárják a képeket és a hozzájuk tartozó adatokat az érdeklődők elé
Fotó: Erdély Bálint Előd
Izgalmas és értékes projektbe vágott bele néhány nemesi származású fiatal: Szekeres-Ugron Villő művészettörténész ötlete nyomán, vezetésével elhatározták, hogy létrehozzák a Magyar Nemesi Fotótárat (MaNeFo), azaz összegyűjtik és digitalizálják a nemességhez kapcsolódó fotóanyagot.
2024. március 23., 10:172024. március 23., 10:17
2024. március 23., 13:562024. március 23., 13:56
Egy digitalizálással kapcsolatos pályázat adta az ötletet Szekeres-Ugron Villőnek, a Castellum Alapítvány és az AntePortum Egyesület aktív és tevékeny tagjának, hogy fontos és hasznos lenne összegyűjteni a magyar nemesség fotóanyagát. Továbbá digitalizálni, rendszerezni, és a kutatók, történészek, kíváncsi laikusok számára elérhetővé tenni azt.
„Egy másik projektünkhöz kerestem pályázatot, amikor belefutottam egy olyan pályázatba, ami fotódigitalizálással kapcsolatos volt. Akkor kezdett megérni bennem a már egy ideje formálódó gondolat, hogy nem ártana összegyűjteni a magyar nemesség fotóanyagát, mert nagyon érdekes és értékes anyagról van szó” – emlékezett vissza Szekeres-Ugron Villő a Krónikának. Rögtön fel is vette a kapcsolatot a Castellummal, a Magyar Történelmi Családok Egyesületével, és kitalálták, hogyan, milyen részletekkel állítják össze ezt a projektet.
Sikeresen pályáztak a Nemzeti Kulturális Alap Fotóművészet Kollégiumánál, így elkezdődhetett a tényleges munka, az addig csupán elméleti szinten formálódó kezdeményezés első szakaszának megvalósítása.
Jelenleg Szekeres-Ugron Villő a kezdeményezés mozgatórugója, szíve és lelke, elsősorban ő végzi a digitalizálást és az adatolást, emellett tanácsadó testület segíti.
Szekeres-Ugron Villő szerint a projekt célja a magyar nemesség teljes vagy közel teljes fotóanyagának digitalizálása
Fotó: Facebook/Velicsek László Miklós
Szekeres-Ugron Villő arról is beszámolt lapunknak, hogy a projekt kezdete előtt is tudott néhány nagyobb nemesi fényképgyűjtemény, fotóhagyaték létezéséről, de akárcsak a legtöbb, az erdélyi nemességhez kapcsolódó forrás, a kutatók és érdeklődők számára elég nehezen hozzáférhetőknek tűntek.
„A pályázat leadása előtt beszéltem azokkal a családokkal, amelyekről biztosan tudtam, hogy értékes fotóanyagaik vannak, és úgy gondoltam, valószínűleg ideadnák őket. Két nagyobb, meg két kisebb gyűjtemény esetében ezt le is egyeztettük, és alapvetően ezek kerültek be a pályázatba, tehát nevesítettük is ezeket. Bekerült egy Mikes-gyűjtemény, Péchy-, Kemény- és egy Horváth-Tholdy gyűjtemény” – magyarázta az ötletgazda. Hozzátette, ezekkel a gyűjteményekkel vágtak neki a munkának, ám közben folyamatosan bővült a lista, egyre több nemesi család ajánlotta fel fényképeit digitalizálásra. Ennek kapcsán – az egyébként nemesi származású – művészettörténész azt is elmondta, hogy nemcsak az arisztokráciára fókuszálnak, hanem a teljes magyar nemességre, hosszú távon „teljességre törekszenek”. A projekt keretében nemcsak régi, hanem kortárs képeket is digitalizálnak, azzal a feltétellel, hogy 1963 utáni képek esetében az anyaggazdagság miatt szelektálnak.
„Gyakorlatilag napról-napra bővül azoknak a családi gyűjteményeknek, családi archívumoknak a listája, amelyek bekerülhetnek az archívumba. Jelenleg nem azzal küzdünk, hogy nincs anyag, amit digitalizáljunk, hanem inkább azzal, hogy több évre elegendő anyagot kaptunk, és nem győzzük a digitalizálást” – fejtette ki.
„Nemcsak a fotókat szeretnénk közzétenni, hanem a fotókhoz kapcsolódó adatokat is. Az adatbázis adatlapokból és fényképekből fog állni, és az adatlapokon szereplő szöveges információk, például a képeken szereplők nevei, a fényképezés helye, időpontja kereshetőek lesznek. Középtávon azt is szeretnénk, hogy ezt a gyűjteményt összekössük egy genealógiai adatbázissal” – mutatott rá a művészettörténész, hozzátéve, június végén a honlap minimum 1200 fényképpel fog elindulni, de reményeik szerint ez nagyon hosszú távú projekt, mely célja 10-15 év múlva valósulhat meg.
Az ötletgazda kifejtette, első körben a veszélyeztetettebb anyagokat szeretnék digitalizálni, illetve a családi archívumokat, a magántulajdonban lévő fotókat. De hosszú távon beintegrálnának ebbe az adatbázisba akár köztulajdonban lévő fotókat is, például múzeumi gyűjtemények vonatkozó fotóanyagait is, vagy akár olyan magángyűjtemények fényképanyagait, amelyek nem családi hagyatékokként maradtak fenn, hanem magángyűjtők, mondjuk fotótörténészek gyűjteményeiben, esetleg fényképészek hagyatékaiban találhatók jelenleg, és kapcsolódnak ehhez a tematikához.
Ezáltal szeretnék biztosítani a digitalizátumok lehetőség szerinti egységes minőségét és adatolását. A MaNeFo-ba bekerülő fényképek zöme nem szabad felhasználású. „A fényképek elérhetőek lesznek, de a felhasználáshoz engedélyt kell kérni a projekt üzemeltetőitől, akik a fényképek tulajdonosaival egyeztetve döntenek a digitális másolatok felhasználásáról. A képeket tehát kutathatóvá tesszük, miközben tulajdonosaik továbbra sem mondanak le fényképeik felhasználásának szabályozásáról. Úgy gondoljuk, ez egy olyan kompromisszumos megoldás, amely a kutatókat is segíti, és a tulajdonosokat, valamint tulajdonukat is igyekszik megvédeni” – magyarázta a fotótár egyik létrehozója.
Szekeres-Ugron Villő kifejtette, a jövőben is szívesen várják a felajánlásokat, a fotóhagyatékok felajánlását digitalizálásra, illetve annak is nagyon örülnek, ha valaki anyagilag kívánja segíteni a projektet adományok útján.
A művészettörténész leszögezte, a projektnek az is egy nagyon pozitív hozadéka, hogy a családok is megkapják a jó minőségű szkennelt anyagokat, tehát nemcsak egy családtag fogja őrizni ezeket a képeket fizikai valójukban, hanem a család valamennyi tagjához eljuthatnak digitális másolat formájában. Arra már az eddigi munka is rámutatott, hogy nagyon fontos forrásokra bukkannak, például megsemmisült műemlékeket, műtárgyakat megörökítő képekre, eddig ismeretlen kinézetű személyiségek portréjára, de faluképeket, városképeket is találtak, különböző hagyományos tevékenységeket ábrázoló fotókat.
Az erdélyi nemességet már nem egy démonizáló kép, inkább valamiféle történelmi misztikum lengi körül, az emberek érdekességként tekintenek rá.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?
Az illetékes hatóságokhoz fordult Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, a jelenségért felelős cégtől pedig bocsánatkérést vár, miután elviselhetetlen bűz lepte el a kincses várost.
A múlt emlékeit őrző és a jövőnek szóló üzeneteket egyaránt magukban foglalják azok az új időkapszulák, amelyeket augusztus 13-án, Csíksomlyón helyeztek el a kegytemplom új toronygombjaiban.
Huszonnégy órára őrizetbe vették azt az 50 éves férfit, aki kedd este Brassó belvárosában autóval elgázolt három gyalogost, akik közül ketten a helyszínen életüket vesztették, a harmadik pedig súlyos állapotban került a megyei kórház intenzív osztályára.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!