Magyarfenesre érkezik a nóniusz tenyészmén
Fotó: Gazda Árpád
Négy nagy tenyészértékű mén érkezett az elmúlt két hétben a Hortobágyról erdélyi lovas farmokra. A Kolozs és Hargita megyei lótenyésztők gondozására bízott tenyészállatok feladata feljavítani a környék lóállományát. A magyarfenesi és gyergyószárhegyi példák azt bizonyítják, hogy a lovas turizmus előtt szép jövő áll Erdélyben.
2020. június 27., 09:212020. június 27., 09:21
2020. június 29., 20:262020. június 29., 20:26
Tenyészmének kihelyezésével segíti a budapesti agrárminisztérium az erdélyi lótartókat. Az elmúlt hetekben négy mén érkezett a Hortobágyról erdélyi lótenyésztőkhöz. Tordára az Őrségi Nemzeti Parkból egy hidegvérű muraközi, a szintén Kolozs megyei Magyarfenesre a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. méneséből egy nóniusz, Gyergyószárhegyre a Bükki Nemzeti Park méneséből egy szintén védett, őshonos magyar lófajta, mezőhegyesi félvér került, míg Gyergyóremetére a Bábolnai Nemzeti Ménesbirtokon tenyésztett angol telivért küldtek kihelyezésre.
Nagy István agrárminiszter tájékoztatása szerint a négy mén erdélyi kihelyezése az agrártárcához tartozó hét nemzeti ménes együttműködésének gyümölcse.
Elindult az erdélyi lótenyésztést segítő magyarországi program, amelynek keretében a budapesti agrárminiszter négy mént adott át csütörtökön a hortobágyi mátai majorban. A méneket erdélyi gazdákhoz szállítják.
A méneket fogadó magyarfenesi és gyergyószárhegyi lovas farmokat kerestük fel.
A magyarfenesi Bárdos család két évtizede foglalkozik lótenyésztéssel. A 22 éves Bárdos Bence kisgyerekként ült először lóhátra, és nemrég azért tért haza nagy-britanniai munkavállalásából, hogy szülőfalujában édesapjával, Bárdos Csabával fogjon hozzá a nagyobb lélegzetű lótartáshoz. A családnak mintegy három esztendeje szaporodott meg annyira a lóállománya, hogy a községi önkormányzattól 11 hektár legelőt bérel, ahol kilenc lovuk télen-nyáron szabad tartásban él a villanypásztorral körülhatárolt területen. A frissen érkezett magyarországi nóniusz mén a falu főutcáján található családi ház kertjében talált új otthonra.
Bárdos Bence és Csaba az apaállattal magyarfenesi kertjükben
Fotó: Makkay József
A nyugtalan mén le-fel járkál az elkerített telephelyen, a kancát végül elvitték, mert nem ivarzott. Bárdos Csaba arról mesél, hogy nem könnyű feladat a lovak fedeztetése, mert a kanca akár halálos sebet is ejthet a ménen, ha a fedeztetést felülvigyázó állatgondozók nem óvatosak, és nem vigyáznak az állatok testi épségére. A kihelyezett ménnek hamar elterjedt a híre, többen is érdeklődtek a környéken. A fedeztetésnek szigorú szabályai vannak, amit minden esetben be kell tartani.
„A fedeztetésre érkező kancának érvényes állategészségügyi igazolása kell legyen arról, hogy nem szenved fehérvérűségben. Az állat tulajdonosával szerződést kell kötnünk, és a fedeztetésről hivatalos nyilvántartást vezetünk” – magyarázza a házigazda, Bárdos Csaba. Erdélyben nagy gondot jelent a lovak legveszélyesebb betegsége, a fehérvérűség, ami gyógyíthatatlan kór, és ha megkapják, a legértékesebb tenyészállatok is a vágóhídon végzik. Noha a területileg illetékes állatorvosok vérvétellel évente kötelezően szűrik a betegséget, mégis nehéz kordában tartani a terjedését.
A magyarfenesi tenyésztők szerint a környékbeli falvak lótartói elsősorban lovaglásra, túrázásra alkalmas lovakat tartanak – több gazdának törzskönyvezett lovai vannak –, a most érkezett mén pedig tökéletesen megfelel a tenyészfeljavítási feladatoknak. Fenntartása azonban nem könnyű feladat a tenyészállatot befogadó gazda számára, hiszen egy értékes tenyészállat a legjobb minőségű takarmányt és gondozást igényli.
A Bárdos család is évek óta próbálkozik ezzel – nyaranta több személyt vagy csoportot fogadnak, akikkel a környéken lovagolnak. Az igazi áttörést azonban attól várják, hogy tágas lóistálló és föléje kerülő panzió építésére lehessen pályázni. „Erről már beszéltünk pályázatíró szakemberekkel, akik tisztában vannak az esélyekkel. Önerőből nincs lehetőségünk fejleszteni, ugyanakkor a beruházás elengedhetetlen ahhoz, hogy több napra is olyan csoportokat fogadjunk, amelyek itt szállnak meg, és folyamatosan a lovak körül tölthetik el idejüket. Erre a fajta turizmusra egyre nagyobb igény van” – magyarázza Bárdos Csaba.
Kinn a legelőn. Bárdos Bence barátként tekint a lovaira
Fotó: Makkay József
Székelyföldre két mént helyeztek ki, mindkettőt Hargita megyébe. A dévai Szent Ferenc Alapítvány által fenntartott gyergyószárhegyi Kájoni János-gyermekotthon állatfarmja kapta a mezőhegyesi félvér apaállatot, az angol telivér mén pedig a szomszédos Gyergyóremetére került, Petréd Károly lovas farmjára.
A gyermekotthon állatfarmján 12 éve foglalkoznak lótartással, jelenleg 15 lovat tartanak.
A fiatalember közben megnősült, és immár évek óta gyergyószentmiklósi feleségével közösen látják el az állatgondozásról és gyereknevelésről szóló gondnoki munkakört az alapítványnál. „Pilisvörösvárról kaptunk tizenkét évvel ezelőtt ajándékba hat lovat teljes felszereléssel, és az adományozó a lovak ellátásának egyéves összegével is megajándékozott” – magyarázza az indulás körülményeit László, aki az évek során tejelő tehenekből és bivalyokból álló állatfarmot is kialakított.
Az otthonban élő 35 gyerek közül többen besegítenek az állatgondozásba, a fiatalok hamar megtanulnak lovagolni, és a rendszeresen érkező turistákat is közösen fogadják. László Pál elmondta, aki Gyergyószárhegyre látogat, arra is időt szakít, hogy legalább egy napra eljöjjön a gyerekotthon állatfarmjára. Sétakocsikázást és lovaglást ajánlanak az ide érkezőknek, egyre nagyobb az érdeklődés, de azt szeretnék, ha még többen igényelnék szolgáltatásaikat.
László Pál a gyergyószárhegyi állattelepen a mezőhegyesi félvér apaállattal
Fotó: Makkay József
„Ahogyan nekem bizalmat szavaztak bő egy évtizeddel ezelőtt az alapítvány vezetői, hogy állatfarmot létesítsek, én is bizalmat szeretnék szavazni egy-két ügyes fiatalembernek, akire rá lehetne bízni a nagy jövővel kecsegtető lovas turizmus kiépítését. Ennek már megteremtettem az alapjait, innen kellene továbbfejleszteni.
– foglalja össze terveiket László Pál.
Közben megnézzük a gyerekotthont övező tágas legelőre kicsapott mént is. A zuhogó esőben is hamar észreveszi új gazdájának hívó szavát, és pillanatok alatt elénkbe fut a kerítéshez. Kiderült, érkezésének hamar híre ment, és a környékbeli kancatulajdonos gazdák már gyakorta hívják László Pált, hogy mikor jöhetnek állatukkal fedeztetésre. A több tízezer euró értékű gyönyörű apaállat tenyészfeljavító képessége a környék sodrott lóállományán hamar meglátszik pár éven belül.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!