Beke István, Kulcsár Terza József és Szőcs Zoltán a keddi kézdivásárhelyi sajtótájékoztatón
Fotó: Facebook/Erdélyi Magyar Szövetség Háromszék
Erőt adott a börtönbüntetés idején a terrorizmus vádjával elítélt Beke Istvánnak és Szőcs Zoltánnak, hogy mindvégig érezték közösségük szolidaritását. Erről azon a sajtótájékoztatón beszéltek, amelyet egy nappal a feltételes szabadlábra helyezésük után tartottak kedden a kézdivásárhelyi Gábor Áron-szobor előtt.
2021. július 20., 14:072021. július 20., 14:07
2021. július 20., 18:022021. július 20., 18:02
Tapssal fogadta kedden délben a kézdivásárhelyi Gábor Áron-szobor előtt összegyűlt tömeg Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt, akik egy nappal korábban szabadultak a feketehalmi börtönből. A terrorizmus vádjával elítélt két férfi 1112 napot, négy nap híján négy évet töltött börtönben; a bíróság hétfőn visszautasította az ügyészség fellebbezését, és jóváhagyta feltételes szabadlábra helyezésüket.
Kedden Kézdivásárhely főterén Kulcsár Terza Józseffel, a Magyar Polgári Párt (MPP) parlamenti képviselőjével tartottak sajtótájékoztatót. Elsősorban azt tartották fontosnak, hogy megköszönjék a kézdivásárhelyi, háromszéki, erdélyi, Kárpát-medencei magyaroknak, hogy kiálltak mellettük, hogy „hittek bennük és az igazságban”. „Erőt adott a börtönben, hogy tudtuk, nem vagyunk magunkra hagyva, nemcsak a szűk családunkra számíthatunk.
– mondta Szőcs Zoltán. Felidézte, lett volna alkalmuk elmenekülni, de kivárták az ítéletet, és bár ártatlanok, leülték a börtönben az 1112 napot. A bíróság alapfokon már háromszor döntött feltételes szabadlábra helyezéséről, ám az ügyészség fellebbezése után mégsem szabadulhatott – hasonló eset nem volt a feketehalmi börtön történetében. „Még mindig hívnak a barátok, ismerősök, hogy tényleg szabadultunk-e; valószínűleg akkor fogják tényleg elhinni, ha az új képek megjelennek rólunk a sajtóban” – mondta Szőcs Zoltán.
Fotó: Bíró Blanka
Romániában nincs jogi eszköz arra, hogy tisztázzák ártatlanságukat, ám az Emberi Jogok Európai Bírósága befogadta a panaszukat. Ez biztató jel, hiszen a panaszok 90 százaléka nem megy át a szűrőn. A testület hibákat talált a bírósági eljárásban, emberi jogaik sérültek, amikor az utolsó tárgyaláson az ügyészség kérésére a legfelsőbb bíróság megváltoztatta az ügy besorolását, és nem adott lehetőséget a védekezésre, kihirdette az ítéletet.
„Amikor bebizonyítottuk, hogy az állam elleni merénylet vádja szemenszedett hazugság, megváltoztatták a besorolást, nem kaptunk esélyt a védekezésre, kiközölték az ítéletet az ötéves letöltendő börtönbüntetésről, csomagolni kellett, és jött a rendőrség” – idézte fel Beke István. Úgy vélik,
idézték fel.
Újságírói kérdésre Beke István úgy fogalmazott, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) „lefejezése” volt az egyik célja az „összetákolt ügynek, a kirakatpernek”. „Amikor 2000-ben megalapítottuk a HVIM erdélyi, kézdivásárhelyi szervezetét, fiatalok voltunk, lázadók.
– mondta Szőcs Zoltán. Beke István pedig arról beszélt, mindent törvényesen csináltak, a kirakatper során sem tudtak semmi konkrétumot rájuk bizonyítani, az ügyészség vádiratában az szerepelt, hogy „azt képzelik, hogy ők azt gondolták”. Egy előre megírt forgatókönyv szerint zajlottak az események, de a közösség bizalma erőt adott – hangsúlyozta Beke.
Fotó: Bíró Blanka
Újra kell szokniuk a szabadságot, hiszen az elmúlt évek kizökkentették őket a rendes kerékvágásból. A börtönben két dolog hiányzott: a szabadság, és minden, ami vele jár – mondta Beke István. Kérdésünkre felidézte, annyi keserű csalódás érte őket, hogy most is csak az utolsó pillanatban kezdtek csomagolni, a hétfői tárgyaláson is 50-50 százalék volt az esély arra, hogy szabadulhatnak.
Az ügyészségnek már nem volt jogi eszköztára, hogy tovább benn tartsa őket, abszurd feltételeket szabtak, „kifogástalan magatartást” kértek, érzelmi zsarolást vetettek be, azzal érvelve, hogy a bíróság „az áldozatokkal vagy a bűnözőkkel” tart.
„Utólag ez nem változtatott a helyzeten, de az elején motiváltak voltunk, hogy minél több munkanapot ledolgozzunk, hogy minél hamarabb tárgyalják a feltételes szabadlábra helyezésünket” – elevenítette fel Szőcs Zoltán. Kérdésünkre kifejtette,
Abban mindketten egyetértettek, hogy a család bátorítása nélkül sokkal nehezebb lett volna. Sokat segített Kulcsár Terza József parlamenti képviselő is, hozzá fordultak, amikor már nem bírták a poloskatámadásokat, vagy nem jutottak hozzá a nyomtatott sajtóhoz. De akkor is intézkedett, amikor „tévedésből” Szőcs Zoltánt karácsony előtt két nappal át akarták helyezni Bukarestbe, ahol fennállt a veszély, hogy nem látogathatja a családja.
Rengeteget olvastak a börtönben, többek között az ’56-os politikai elítéltek sorsáról is. „Ahhoz képest mi szanatóriumban voltunk, de a börtönévek mindenképp felemésztenek” – jelentette ki Beke István. A szintén jelen levő Fejér László Ödön RMDSZ-es szenátor felidézte, kétszer folyamodtak kegyelmért az elítélteknek, ám mindig azt a választ kapták: ők kérjék, ezzel mintegy elismerve, hogy bűnösök. „Inkább napra leültem volna az öt évet, mintsem kegyelmet kérjek, és beismerjek valamit, amit nem követtem el” – mondta Beke István.
Fotó: Bíró Blanka
Beke István és Szőcs Zoltán a következőkben a családjukkal szeretne minél több időt tölteni, bár úgy érzik, azokat az éveket, amelyeket távol töltöttek a gyerekeiktől, lehetetlen bepótolni.
– mondta Beke. Kérdésünkre rámutatott, négy évig nem is vállalhatnak közéleti szerepet, tehát lenne idő ezen gondolkodni, ám – bár tudja, hogy az ügy miatt van egy bizalmi tőkéjük – ezzel nem akarnak élni. „Az az egyszerű székely ember akarok maradni, aki voltam” – mondta Beke István.
Szőcs Zoltán összefogásra buzdított. „Szomorú, hogy még mindig gyengék vagyunk. Megtörtént velünk, hogy ártatlanul elítéltek, bármi megtörténhet. Mástól ne várjunk segítséget, ha magunkon nem segítünk. Mindenki a saját háza táján kell hogy kezdje, összefogva a szomszédokkal. Közösséget kell építeni, mert annak van ereje, jövője.” Arra is kitért, sok esetben hangoztatják, hiába a tüntetés, a kiállás, mert úgysem változik semmi.
– jelezte Szőcs Zoltán.
Jogerős ítéletben hagyta jóvá a Brassó Megyei Törvényszék a terrorizmus vádjával elítélt székelyföldi Beke István és Szőcs Zoltán feltételes szabadlábra helyezését – közölte közösségi oldalán hétfőn Kulcsár Terza József, a Magyar Polgári Párt (MPP) parlamenti képviselője, aki a k&
A két kézdivásárhelyi férfit 2018. július 4-én ítélte öt-öt év letöltendő börtönbüntetésre a bukaresti legfelsőbb bíróság, terrorista cselekmények, illetve ezekre való felbujtás miatt. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi, illetve erdélyi elnöke ellen hozott ítélet általános megdöbbenést váltott ki az erdélyi magyarság soraiban, hiszen az első fokon eljáró bukaresti táblabíróság megalapozatlannak tartotta az ügyészség által összeállított vádirat nagyobb részét, és felmentette őket a legsúlyosabb vádpontok alól.
A két férfit a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni romániai ügyészség (DIICOT) állította bíróság elé, mert lehallgatott beszélgetéseikből és a Beke István lakásán talált petárdákból a hatóságok arra következtettek, hogy házi készítésű bombát akartak robbantani Kézdivásárhely főterén 2015-ben, a december elsejei román nemzeti ünnepre szervezett katonai parádén.
Az erdélyi magyar közvélemény az első pillanattól fogva úgy tekintette, hogy koncepciós eljárás folyik a kézdivásárhelyi fiatalok ellen. Letartóztatásuk után hetekig tüntettek Kézdivásárhelyen. Jogerős elítélésük után több rendkívüli perújítási kérelmet nyújtottak be, de ezek mindegyiket elutasította a romániai legfelsőbb bíróság.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A skanzen csökkentett jegyárakkal és a Bánság, illetve távolabbi tájegységek autentikus népi építészetét és háztáji gazdálkodását bemutató nevezetességekkel, köztük a babsai magyar házzal várja a látogatókat.
Az elmúlt tíz évben példátlan mértékű fejlesztések valósultak meg az erdélyi református egyházban a magyar állami támogatásoknak köszönhetően. Kolumbán Vilmos József püspök szerint a beruházások messze túlmutatnak az épületek felújításán.
Elkezdődik az erdélyi szecessziós építészet kiemelkedő példájának tartott marosvásárhelyi közigazgatási palota külső felújítása. A Maros megyei önkormányzat aláírta a kivitelezési szerződést a közbeszerzést elnyerő céggel – közölték.
Az erdélyi magyar autonómiaküzdelem jelenlegi helyzetéről és európai összefüggéseiről beszélt Tőkés László, Szilágyi Zsolt, valamint Teresa Calveras, a Katalán Nemzetgyűlés főtitkára egy szerdai kolozsvári sajtótájékoztatón.
Szerdán kora reggel kigyulladt egy habszivacsgyár Aradon, az óriási füst miatt a lakosság egy részét Ro-Alert üzenetben figyelmeztették a légszennyezés veszélyeire. A kigyulladt gyár füstje a határ túloldalán is látszott.
Immár több mint 50 százalékban elkészült az A1-es autópálya dél-erdélyi szakaszának még hiányzó, „medvealagutas” része, azonban egyre inkább úgy tűnik, hogy a sztráda nem készül el az idei határidőre.
Az elmúlt hetekben több súlyos közlekedési baleset történt romániai településeken, amelyekben kerékpárosok vesztették életüket, vagy súlyos, maradandó sérüléseket szenvedtek. A rendőrség a legfontosabb közlekedési szabályok betartására figyelmeztet.
Częstochowa és Krakkó szentélyeihez tizedik alkalommal indul el a Fekete Madonna Zarándokvonat június 22–26. között. A jubileumi zarándoklat a Kárpát-medence magyarságának egyik legjelentősebb közös lelki eseménye.
A szilágycsehi ortodox közösség adománygyűjtő kampányt indított a helyi református templom helyreállításának támogatására, miután a 16. századi műemlék templom tornya február elején összeomlott – adta hírül kedden az Agerpres hírügynökség.
Kockázatos drogokkal való kereskedelemmel, bűnsegédlettel, valamint bizonyítékok eltüntetésével vagy megsemmisítésével gyanúsítanak több személyt Arad megyében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!