Beke István, Kulcsár Terza József és Szőcs Zoltán a keddi kézdivásárhelyi sajtótájékoztatón
Fotó: Facebook/Erdélyi Magyar Szövetség Háromszék
Erőt adott a börtönbüntetés idején a terrorizmus vádjával elítélt Beke Istvánnak és Szőcs Zoltánnak, hogy mindvégig érezték közösségük szolidaritását. Erről azon a sajtótájékoztatón beszéltek, amelyet egy nappal a feltételes szabadlábra helyezésük után tartottak kedden a kézdivásárhelyi Gábor Áron-szobor előtt.
2021. július 20., 14:072021. július 20., 14:07
2021. július 20., 18:022021. július 20., 18:02
Tapssal fogadta kedden délben a kézdivásárhelyi Gábor Áron-szobor előtt összegyűlt tömeg Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt, akik egy nappal korábban szabadultak a feketehalmi börtönből. A terrorizmus vádjával elítélt két férfi 1112 napot, négy nap híján négy évet töltött börtönben; a bíróság hétfőn visszautasította az ügyészség fellebbezését, és jóváhagyta feltételes szabadlábra helyezésüket.
Kedden Kézdivásárhely főterén Kulcsár Terza Józseffel, a Magyar Polgári Párt (MPP) parlamenti képviselőjével tartottak sajtótájékoztatót. Elsősorban azt tartották fontosnak, hogy megköszönjék a kézdivásárhelyi, háromszéki, erdélyi, Kárpát-medencei magyaroknak, hogy kiálltak mellettük, hogy „hittek bennük és az igazságban”. „Erőt adott a börtönben, hogy tudtuk, nem vagyunk magunkra hagyva, nemcsak a szűk családunkra számíthatunk.
– mondta Szőcs Zoltán. Felidézte, lett volna alkalmuk elmenekülni, de kivárták az ítéletet, és bár ártatlanok, leülték a börtönben az 1112 napot. A bíróság alapfokon már háromszor döntött feltételes szabadlábra helyezéséről, ám az ügyészség fellebbezése után mégsem szabadulhatott – hasonló eset nem volt a feketehalmi börtön történetében. „Még mindig hívnak a barátok, ismerősök, hogy tényleg szabadultunk-e; valószínűleg akkor fogják tényleg elhinni, ha az új képek megjelennek rólunk a sajtóban” – mondta Szőcs Zoltán.
Fotó: Bíró Blanka
Romániában nincs jogi eszköz arra, hogy tisztázzák ártatlanságukat, ám az Emberi Jogok Európai Bírósága befogadta a panaszukat. Ez biztató jel, hiszen a panaszok 90 százaléka nem megy át a szűrőn. A testület hibákat talált a bírósági eljárásban, emberi jogaik sérültek, amikor az utolsó tárgyaláson az ügyészség kérésére a legfelsőbb bíróság megváltoztatta az ügy besorolását, és nem adott lehetőséget a védekezésre, kihirdette az ítéletet.
„Amikor bebizonyítottuk, hogy az állam elleni merénylet vádja szemenszedett hazugság, megváltoztatták a besorolást, nem kaptunk esélyt a védekezésre, kiközölték az ítéletet az ötéves letöltendő börtönbüntetésről, csomagolni kellett, és jött a rendőrség” – idézte fel Beke István. Úgy vélik,
idézték fel.
Újságírói kérdésre Beke István úgy fogalmazott, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) „lefejezése” volt az egyik célja az „összetákolt ügynek, a kirakatpernek”. „Amikor 2000-ben megalapítottuk a HVIM erdélyi, kézdivásárhelyi szervezetét, fiatalok voltunk, lázadók.
– mondta Szőcs Zoltán. Beke István pedig arról beszélt, mindent törvényesen csináltak, a kirakatper során sem tudtak semmi konkrétumot rájuk bizonyítani, az ügyészség vádiratában az szerepelt, hogy „azt képzelik, hogy ők azt gondolták”. Egy előre megírt forgatókönyv szerint zajlottak az események, de a közösség bizalma erőt adott – hangsúlyozta Beke.
Fotó: Bíró Blanka
Újra kell szokniuk a szabadságot, hiszen az elmúlt évek kizökkentették őket a rendes kerékvágásból. A börtönben két dolog hiányzott: a szabadság, és minden, ami vele jár – mondta Beke István. Kérdésünkre felidézte, annyi keserű csalódás érte őket, hogy most is csak az utolsó pillanatban kezdtek csomagolni, a hétfői tárgyaláson is 50-50 százalék volt az esély arra, hogy szabadulhatnak.
Az ügyészségnek már nem volt jogi eszköztára, hogy tovább benn tartsa őket, abszurd feltételeket szabtak, „kifogástalan magatartást” kértek, érzelmi zsarolást vetettek be, azzal érvelve, hogy a bíróság „az áldozatokkal vagy a bűnözőkkel” tart.
„Utólag ez nem változtatott a helyzeten, de az elején motiváltak voltunk, hogy minél több munkanapot ledolgozzunk, hogy minél hamarabb tárgyalják a feltételes szabadlábra helyezésünket” – elevenítette fel Szőcs Zoltán. Kérdésünkre kifejtette,
Abban mindketten egyetértettek, hogy a család bátorítása nélkül sokkal nehezebb lett volna. Sokat segített Kulcsár Terza József parlamenti képviselő is, hozzá fordultak, amikor már nem bírták a poloskatámadásokat, vagy nem jutottak hozzá a nyomtatott sajtóhoz. De akkor is intézkedett, amikor „tévedésből” Szőcs Zoltánt karácsony előtt két nappal át akarták helyezni Bukarestbe, ahol fennállt a veszély, hogy nem látogathatja a családja.
Rengeteget olvastak a börtönben, többek között az ’56-os politikai elítéltek sorsáról is. „Ahhoz képest mi szanatóriumban voltunk, de a börtönévek mindenképp felemésztenek” – jelentette ki Beke István. A szintén jelen levő Fejér László Ödön RMDSZ-es szenátor felidézte, kétszer folyamodtak kegyelmért az elítélteknek, ám mindig azt a választ kapták: ők kérjék, ezzel mintegy elismerve, hogy bűnösök. „Inkább napra leültem volna az öt évet, mintsem kegyelmet kérjek, és beismerjek valamit, amit nem követtem el” – mondta Beke István.
Fotó: Bíró Blanka
Beke István és Szőcs Zoltán a következőkben a családjukkal szeretne minél több időt tölteni, bár úgy érzik, azokat az éveket, amelyeket távol töltöttek a gyerekeiktől, lehetetlen bepótolni.
– mondta Beke. Kérdésünkre rámutatott, négy évig nem is vállalhatnak közéleti szerepet, tehát lenne idő ezen gondolkodni, ám – bár tudja, hogy az ügy miatt van egy bizalmi tőkéjük – ezzel nem akarnak élni. „Az az egyszerű székely ember akarok maradni, aki voltam” – mondta Beke István.
Szőcs Zoltán összefogásra buzdított. „Szomorú, hogy még mindig gyengék vagyunk. Megtörtént velünk, hogy ártatlanul elítéltek, bármi megtörténhet. Mástól ne várjunk segítséget, ha magunkon nem segítünk. Mindenki a saját háza táján kell hogy kezdje, összefogva a szomszédokkal. Közösséget kell építeni, mert annak van ereje, jövője.” Arra is kitért, sok esetben hangoztatják, hiába a tüntetés, a kiállás, mert úgysem változik semmi.
– jelezte Szőcs Zoltán.
Jogerős ítéletben hagyta jóvá a Brassó Megyei Törvényszék a terrorizmus vádjával elítélt székelyföldi Beke István és Szőcs Zoltán feltételes szabadlábra helyezését – közölte közösségi oldalán hétfőn Kulcsár Terza József, a Magyar Polgári Párt (MPP) parlamenti képviselője, aki a k&
A két kézdivásárhelyi férfit 2018. július 4-én ítélte öt-öt év letöltendő börtönbüntetésre a bukaresti legfelsőbb bíróság, terrorista cselekmények, illetve ezekre való felbujtás miatt. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi, illetve erdélyi elnöke ellen hozott ítélet általános megdöbbenést váltott ki az erdélyi magyarság soraiban, hiszen az első fokon eljáró bukaresti táblabíróság megalapozatlannak tartotta az ügyészség által összeállított vádirat nagyobb részét, és felmentette őket a legsúlyosabb vádpontok alól.
A két férfit a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni romániai ügyészség (DIICOT) állította bíróság elé, mert lehallgatott beszélgetéseikből és a Beke István lakásán talált petárdákból a hatóságok arra következtettek, hogy házi készítésű bombát akartak robbantani Kézdivásárhely főterén 2015-ben, a december elsejei román nemzeti ünnepre szervezett katonai parádén.
Az erdélyi magyar közvélemény az első pillanattól fogva úgy tekintette, hogy koncepciós eljárás folyik a kézdivásárhelyi fiatalok ellen. Letartóztatásuk után hetekig tüntettek Kézdivásárhelyen. Jogerős elítélésük után több rendkívüli perújítási kérelmet nyújtottak be, de ezek mindegyiket elutasította a romániai legfelsőbb bíróság.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!