Hirdetés

Erősödött a magyar identitás a „szórványok szórványának” számító Csángóföldön

Bákó megyében 353 fővel többen vallották magukat magyarnak most, mint tíz évvel ezelőtt •  Fotó: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége/Facebook

Bákó megyében 353 fővel többen vallották magukat magyarnak most, mint tíz évvel ezelőtt

Fotó: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége/Facebook

Örömre ad okot, hogy a romániai népszámlálás adatai szerint megerősödött a magyar identitás a Csángóföldön – jelentette ki a Krónika megkeresésére Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSSZ) oktatási programjának koordinátora. A háromszéki származású pedagógus – aki 2000 óta dolgozik a szövetségben – szerint mindenképpen reménykeltő, hogy nőtt azoknak a száma, aki magyarnak merték vallani magukat a lakosságfelmérésen – annak ellenére, hogy Bákó megyére is jellemző a demográfiai fogyás.

Kiss Judit

2023. február 03., 19:502023. február 03., 19:50

2023. február 03., 19:512023. február 03., 19:51

A tavalyi romániai népszámlálás frissen közzétett eredményeiből kiderül: 353 fővel többen vallották magukat magyarnak Bákó megyében, mint 2011-ben. Az Országos Statisztikai Hivatal által közzétett megyei bontású adatok tükrében a tíz évvel korábban regisztrált eredményekhez viszonyítva a jelentős magyar lakosságú megyék közül csak Bákó megyében emelkedett a magyarság száma. A 2011-es cenzus adatai szerint a megye összlakossága 616 168 fő volt, ebből 558 507-en vallották magukat románnak és 4208-an magyarnak. A friss adatok szerint fogyott a lakosság Bákó megyében is: a 601 587 személyből 502 150-en románnak vallották magukat,

a magyarság számaránya pedig 4561 főre növekedett.

Hirdetés

Tehát 353 személlyel többen vallották magyarnak magukat, mint tíz évvel ezelőtt, így 8,39 százalékkal emelkedett a magyarok száma Bákó megyében.

Csángóföldön az MCSSZ az egyedüli magyar intézmény

Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSSZ) oktatási programjának koordinátora a Krónikának rámutatott, a növekedés szorosan összefügg azokkal a programokkal és eredményekkel, amelyeket a szervezet az elmúlt évtizedekben föl tudott és föl tud mutatni.

Oktatási, kulturális, hagyományőrző programokat működtet a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége •  Fotó: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége/Facebook Galéria

Oktatási, kulturális, hagyományőrző programokat működtet a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége

Fotó: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége/Facebook

„Hiszen szórványok szórványáról beszélünk, ahol semmilyen más magyar intézmény nem működik. Nem az a helyzet itt, mint az erdélyi szórványokban, ahol legalább az egyházra vagy az iskolára számíthatnak a magyarok: itt minden intézmény román nyelvű, román szellemiségű.

Csak a civil oldal, vagyis a szövetség és annak oktatási programja az, ami magyar vonatkozásban fejlődést tud hozni” – fejtette ki Hegyeli Attila. Mint mondta, a pozitív eredmények tekintetében sokat jelent a támogatások és fejlesztések rendszere, a Magyar Házak hálózatának létrehozása és működtetése közel húsz településen: az oktatási, kulturális, hagyományőrző programok keretében 140 személyt foglalkoztatnak. „Nem arról van szó, hogy demográfiai értelemben szaporulatról beszélhetnénk, hanem arról, hogy

azok az emberek, akik az előző népszámláláson valamilyen okból nem vallották magukat magyarnak, vagy egyáltalán nem nevezték meg a nemzetiségüket, most vállalták a magyarságukat.

Tehát a magyarság megerősödéséről van szó, aminek nagyon örülök” – fogalmazott Hegyeli Attila. Az oktatási koordinátor arra is rámutatott, hogy ez a pozitív fejlemény semmiképpen nem jöhetett volna létre a magyar kormány támogatása nélkül, hiszen száz százalékban onnan származik minden forrás, aminek köszönhetően működhet a Magyar Házak hálózata és az egész szövetség. „Enélkül egészen biztosan nem született volna a népszámláláson ez az eredmény” – mondta Hegyeli Attila.

Sok csángó fiatal tér vissza tanulmányai végeztével szülőföldjére

A Moldvai Csángómagyarok Szövetségének 130 főállású alkalmazottja van, közülük szinte mindenki a Csángóföldön lakik, kevés köztük az ingázó. Helyszín szempontjából kivétel a szövetség által működtetett csíkszeredai bentlakás, amely a hargitai megyeszékhelyen fogadja a csángó gyerekeket.

Hegyeli Attila oktatási koordinátor 2000 óta dolgozik a Moldvai Csángómagyarok Szövetségénél •  Fotó: Hegyeli Attila/ facebook Galéria

Hegyeli Attila oktatási koordinátor 2000 óta dolgozik a Moldvai Csángómagyarok Szövetségénél

Fotó: Hegyeli Attila/ facebook

A szövetség munkatársai nagyrészt székelyföldiek, akik pedagógusként kerültek a Csángóföldre. Hegyeli Attila azt is elmondta, nagyon örül annak is, hogy a tanítványaik között több tucatnyian vannak, akik tanulmányaik, az egyetem elvégeztével visszajöttek szülőföldjükre, ott dolgoznak. „Ez visszaigazolása az oktatási programnak, mindenképpen pozitív megerősítés” – fogalmazott a koordinátor.

Kérdésünkre, hogy a csángómagyar fiatalok közül sokan keresnek-e boldogulást erdélyi magyar vagy magyarországi közegben, azt válaszolta, hogy szép számmal vannak ilyen emberek, és növekedőben van azoknak a száma, akik a magyar identitást választják. „Egyébként a népszámlálás nem zajlott barátságos közegben, ennek ellenére sikerült elérni a magyarság számának növekedését. Azok a számlálóbiztosok, akik a falvakat, házakat járták, általában nem voltak magyar érzelmű emberek. Bár nem tapasztaltuk, hogy nyomást gyakoroltak volna az emberekre, de

arról tudunk, megtörtént olykor, hogy nem kérdezték meg végig a kérdéseket, és így kimaradt a nemzetiségre, anyanyelvre vonatkozó rész.

Ezt lazán átugrották több helyen, de ez nemcsak Csángóföldre volt jellemző” – mondta Hegyeli Attila. Hozzátette, a cenzus első, önkitöltős szakaszában segítettek az embereknek a szövetség pedagógusai, így biztosan ez is hozzájárult a magyarság számának növekedéséhez.

Nagyon erős a csángók katolikus identitása

Hegyeli Attilával arra is kitértünk, hogy azok, akik a Csángóföldön magyarnak vallották magukat, egyszersmind római katolikus vallásukat is vállalták a népszámláláson.

„Ez korábban is így volt: a moldvai csángók vallási identitása mindig nagyon erős volt, és az is maradt, ebben nincs változás. A vallást és nemzetiséget viszont ők nem kötötték össze, és most sem kötik össze, nem gondolják azt, hogy aki katolikus, az magyar”– mondta az oktatási programok koordinátora.

•  Fotó: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége/Facebook Galéria

Fotó: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége/Facebook

Kifejtette, olyanok is sokan vannak a csángók körében, akik bár katolikusnak vallják magukat, nem tudnak magyarul. Nagyon erős a jászvásári római katolikus püspökség hatása, ennek területén 100 ezer fölötti a katolikusok száma, és ez nagy számnak számít. Megkérdeztük Hegyeli Attilától azt is, hogy mi a helyzet jelenleg a szentmisék nyelvével. Mint mondta, a szentmisék román nyelvűek, de havonta egyszer Bákóban magyarul is miséznek, amit két, a környező falvakban, a püspökség területén szolgáló plébános vállalt el. „Ennek is örvendünk, ez is jelentős előrelépés, azt reméljük, hogy a püspökség engedélyezni fogja, hogy falvakban is lehessenek magyar nyelvű szentmisék” – tette hozzá Hegyeli Attila.

•  Fotó: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége/Facebook Galéria

Fotó: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége/Facebook

•  Fotó: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége/Facebook Galéria

Fotó: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége/Facebook

•  Fotó: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége/Facebook Galéria

Fotó: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége/Facebook

•  Fotó: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége/Facebook Galéria

Fotó: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége/Facebook

korábban írtuk

A magyar kultúra napjára, Moldvából szeretettel
A magyar kultúra napjára, Moldvából szeretettel

A magyar kultúra napja alkalmából osztotta meg gondolatait a Krónikával Kádár Elemér néptáncpedagógus, aki évek óta életvitelszerűen a moldvai Csángóföldön él és dolgozik.

korábban írtuk

Szili Katalin háromnapos moldvai látogatásáról: óriási közösségépítés zajlik a Csángóföldön
Szili Katalin háromnapos moldvai látogatásáról: óriási közösségépítés zajlik a Csángóföldön

Az elmúlt 3–4 évben óriásit sikerült előrelépni a csángóföldi magyarok identitásának megerősítésében, a közösség szülőföldön tartásában – jelentette ki szerdán Szili Katalin háromnapos csángóföldi látogatását követően.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 30., csütörtök

Végre elhárulhat az akadály az egyik erdélyi megyeszékhely körgyűrűjének megépítése elől

Ha minden a várakozások szerint halad, hamarosan elkezdődhet a marosvásárhelyi körgyűrű egyik fontos szakaszának építése – adta hírül Horațiu Cosma, a közlekedési minisztérium államtitkára.

Végre elhárulhat az akadály az egyik erdélyi megyeszékhely körgyűrűjének megépítése elől
Hirdetés
2026. július 29., szerda

Jön az 1 lejes napijegy: ezen a megyeszékhelyen lesz a legolcsóbb a tömegközlekedés

Augusztus elsejétől Aradon lesz a legolcsóbb az országban a tömegközlekedés: a villamosokra és autóbuszokra érvényes napijegy 1 lejbe kerül majd.

Jön az 1 lejes napijegy: ezen a megyeszékhelyen lesz a legolcsóbb a tömegközlekedés
2026. július 29., szerda

„Talpra állhat Orbán Viktor és a Fidesz, de ehhez őszintén szembe kell nézniük a hibáikkal”

Hét pontban rögzítette a Fidesz választási vereségében közrejátszó okokat Fodor Gábor liberális politikus a Krónikának, rámutatva arra is, hogyan „ásta meg magának a gödröt” a volt kormánypárt.

„Talpra állhat Orbán Viktor és a Fidesz, de ehhez őszintén szembe kell nézniük a hibáikkal”
2026. július 29., szerda

Megszűnik a magyar szórvány egyik nagy múltú lapja a tulajdonos bejelentése szerint

Januártól megszűnik az aradi székhelyű Nyugati Jelen című regionális hetilap Böszörményi Zoltán, az újság tulajdonosa szerint. A kiadó a múlt héten pénteken Tusványoson jelentette be, hogy nem tudja tovább fenntartani az öt megyében terjesztett lapot.

Megszűnik a magyar szórvány egyik nagy múltú lapja a tulajdonos bejelentése szerint
Hirdetés
2026. július 29., szerda

Tiltott halászhálókkal fosztogatták a mezőségi magántavat

Nyolc házkutatást tartottak kedden több Maros megyei településen annak az öt személynek az ingatlanjaiban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy nagy mennyiségű halat fogtak ki jogtalanul egy mezőségi magántóból.

Tiltott halászhálókkal fosztogatták a mezőségi magántavat
2026. július 29., szerda

Kánikulát hoz a trópusi légtömeg, és a hőség egyre csak erősödik

Csütörtöktől nyugat felől egy fokozatosan erősödő hőhullám éri el Romániát, amely várhatóan augusztus 3–6. között tetőzik – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).

Kánikulát hoz a trópusi légtömeg, és a hőség egyre csak erősödik
2026. július 29., szerda

Dübörög a munka a dél-erdélyi autópálya hiányzó szakaszán

Jól haladnak az Nagyszebent Nagylakkal összekötő A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya még hiányzó, alagutakat is magában foglaló szakaszának építésével – tudatta szerdán a temesvári regionális út- és hídkarbántáró igazgatóság (DRDP).

Dübörög a munka a dél-erdélyi autópálya hiányzó szakaszán
Hirdetés
2026. július 29., szerda

Kisebb szeizmikus rezgések voltak a parajdi sóbánya környékén, nőtt a Korond-patak sótartalma

Július 25. és 27. között kisebb szeizmikus rezgéseket észleltek a parajdi sóbánya környékén, ami egyidejűleg a Korond-patak sótartalmának emelkedésével járt – közölte az Országos Sóipari Társaság (Salrom).

Kisebb szeizmikus rezgések voltak a parajdi sóbánya környékén, nőtt a Korond-patak sótartalma
2026. július 28., kedd

Megnyitnák a látogatók előtt Erdély egyik leglátványosabb barlangját

Megnyitná a látogatók előtt Erdély egyik leglátványosabb barlangját, a Humpleu-barlangot (más néven Firei-völgyi Nagy-barlang) a Kolozs megyei önkormányzat – írta kedden a Monitorulcj.ro hírportál.

Megnyitnák a látogatók előtt Erdély egyik leglátványosabb barlangját
2026. július 28., kedd

Nizzában törték fel egy szatmári diákcsoport autóbuszát: a tanulók személyi okmányok, pénz, poggyász nélkül maradtak

Rémálommá vált egy Szatmár megyei diákcsoport franciaországi kirándulása: a Nizzában nyaraló tanulók személyi okmányok, pénz és poggyász nélkül maradtak, miután ismeretlenek feltörték az autóbuszukat.

Nizzában törték fel egy szatmári diákcsoport autóbuszát: a tanulók személyi okmányok, pénz, poggyász nélkül maradtak
Hirdetés
Hirdetés