Az érmihályfalvi önkormányzat segíteni szeretne azáltal, hogy jóváhagyta, a Margittáról származó hulladékot ott tárolják – mondta Nyakó József, a Bihar megyei település polgármestere.
2013. június 16., 12:182013. június 16., 12:18
Az érmihályfalvi önkormányzat segíteni szeretne azáltal, hogy jóváhagyta, a Margittáról származó hulladékot ott tárolják – mondta Nyakó József, a Bihar megyei település polgármestere a Krónikának annak kapcsán, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) helyi szervezete aláírásgyűjtést kezdeményezett a vonatkozó tanácshatározat visszavonására. Az érmihályfalvi polgármester lapunknak elmagyarázta, hogy valójában kölcsönös segítségnyújtásról van szó, és csupán három hónapig fogadják majd a szomszédos város és annak környékéről származó szemetet. Emlékeztetett arra, hogy Érmihályfalvának egészen addig nem volt kórháza, amíg a margittai egészségügyi intézet nem nyitott náluk is kirendeltséget. Margitta városának akkori vezetősége eleinte nem akarta vállalni az ezzel járó pluszköltségeket, de segítséget kértek tőle, és jelezték, hogy cserébe majd ők is segíteni fognak. Ezen ígéret hatására végül beleegyeztek az orvosi rendelő működtetésébe, ami a mai napig óriási költséget ró az ottani városra – magyarázta Nyakó.
Pocsaly Zoltán margittai polgármester azért kereste fel Nyakót, hogy működési engedély hiányában a használhatatlan szemétlerakat helyett ne a távolabbi Nagyváradra kelljen szállítaniuk a hulladékot, hanem az érmelléki városba. A szerződés három hónapra szól, és kizárólag háztartási szemétről van szó, azt az előírásoknak megfelelően szállítják és pakolják le – szögezte le a polgármester, miután a néppárt közleményében úgy fogalmazott, hogy „a lakosság érdeke, hogy ne szállítsanak más városokból szemetet\" hozzájuk, mert az „óriási veszélyforrást jelent a lakosságra\". Hozzátette, hogy nem a kórház az egyedüli eset, amikor a margittaiktól kaptak segítséget, hiszen víztisztító hiányában az érmihályfalvi szennyvizet például a margittai desztillálóba szállítják. Nyakó elutasítja a határozat ellen felhozott aggályokat, és a helyzet tisztázása érdekében lakossági fórumot hirdetett meg.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.
Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
szóljon hozzá!