Eredménytelen a pánikkeltésen alapuló járványstratégia – Turóczi Ildikó független orvos az elhibázott romániai intézkedésekről

– Az elmúlt időszakban tetemesen nőtt a koronavírussal fertőzöttek száma Romániában, és úgy tűnik, minél több tesztet végeznek, annál több az új eset. A lakosságot nap mint nap egy-egy új, többnyire a korábbinál nagyobb számról értesítik a hatóságok, közben az nem derül ki, hogy a naponta jelentett esetek közül hány valóban új fertőzött, és hány közülük újratesztelés eredménye. Hogyan látja, torzíthatnak-e a számok? Mi az, amit árnyaltabban kellene láttatni a lakossággal a járvány alakulását, a teszteléseket, a veszélyeket illetően?

– Valóban úgy tűnik, hogy az elvégzett tesztek számával arányosan nő a fertőzöttek száma is, azaz a detektált, feltérképezett fertőzötteké. Ha összehasonlítjuk például az áprilisi és a jelenlegi adatokat, valójában az akkori járványszinten vagyunk. De mit jelent ez most, és valóban olyan félelmetes helyzetre utal-e, mint ahogy azt naponta olvashatjuk, vagy ahogy áprilisban értelmeztük volna? Alexandru Rafila, a Román Mikrobiológiai Társaság elnöke osztja azoknak a szakértőknek a véleményét, akik szerint a járvány súlyosságának megítélésében nem annyira az újonnan azonosított fertőzöttek száma a mérvadó, hanem az intenzív ellátásra szorulóké és az elhunytaké, erről viszont már nincsenek biztos adataink. Nem ismerjük sem az intenzív ellátásra szorulók, sem az elhunytak életkorát, sem a társpatológiák jelenlétét vagy hiányát. Másrészt, ha a betegnek új koronavírus okozta fertőzésre utaló tünete volt, vagy ha a közelmúltban új koronavírusos beteggel érintkezett, az elhalálozási igazolásban kiváltó okként a Covid–19 kerül még akkor is, ha a betegnek esetleg negatív volt a laborlelete.

– És mi a helyzet a tünetmentes fertőzöttekkel?

– A tünetmentes fertőzésekkel kapcsolatosan több kérdés is felmerül, így például az, hogyha a tünetmentest vírushordozónak tekintjük, akkor hogyan és mennyire fertőz. Ha a fertőzés levegő útján terjed nyálfertőzéssel, akkor mi magyarázza az egy háztartáson belül élők eltérő fertőzöttségét? Tehát felmerül a fertőzésre való fogékonyság kérdése, valamint az is, hogy a tünetmentesekben kialakul-e valamiféle immunitás, és ez milyen időtartamú. Valószínűsíthető, hogy 14 nap után már megszűnik a fertőzés terjesztésének a veszélye, valamint az is, hogy kialakul egyfajta sejtes immunitás. Talán arra még érdemes figyelnünk, hogy a fertőzések igen nagy hányada, úgy 80 százalék körül, tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel zajlik, ami indokolja a 14 napos elkülönítést/elkülönülést.

– A romániai hatósági intézkedéseket rengeteg bírálat éri. Sokan tapasztalhatták az elmúlt hónapokban, hogy a kórházaknak a koronavírus miatti átrendezése következtében sok sürgős ellátást igénylő beteg nem részesülhetett orvosi segítségben. Orvosként dolgozott járvány sújtotta afrikai övezetekben is: miként látja, mi lehetett volna a megfelelő megoldás arra, hogy ne „billenjen” ki a mérleg csak a vírusos betegségek kezelése irányába, és a más betegségekben szenvedőkre nézve ne legyenek hátrányosak a járványügyi intézkedések?

– Induljunk ki egy alaphelyzetből: amikor befizetek a biztosítónak egy adott összeget, akkor nagyon leegyszerűsítve tulajdonképpen megelőlegezek egy egészségellátó szolgáltatást, amit vagy igénybe veszek, vagy nem, vagy van rá szükségem, vagy nincs. Azok az akut vagy krónikus betegek, akik a kórházak átrendezése miatt hónapok óta nem részesülnek orvosi segítségben, a fentiek értelmében jogosultak lennének a gondos és felelős egészségügyi ellátásra, mert esetleg éveken át kötelező módon befizettek erre. Persze, hogy egy járvány ideig-óráig zavart okozhat ebben, de a kérdés az, hogy meddig.

– Melyek a következményei a kórházak, kórházi osztályok átrendezésének?

– Egyre nyilvánvalóbb, hogy a kialakult helyzet megoldása már most nem problémamentes. Például az egészségellátó személyzet további önkényes áthelyezését célzó tendenciák is egyre több ellenállásba ütköznek, és egyre vehemensebb tiltakozást váltanak ki, fokozódik a bizalmatlanság és türelmetlenség a lakosság és az egészségszolgáltatók részéről egyaránt. Az intenzív osztályon dolgozó kollégáknak is egyre nehezebb a növekvő számú, koronavírusos és nem koronavírusos betegek ellátása. Ezt csak fokozza, hogy kánikulás időszak van, egyre többen mondanak fel stb.