Élen jár. Kolozsvár az innováció terén elért eredményekkel érdemelte ki az első helyet
Fotó: Jakab Mónika
Kolozsvár és Nagyvárad vezetése a legeredményesebb a városok fenntartható fejlődését szorgalmazó, világszinten jelenlévő UrbanizeHub idei rangsora szerint. A legjobb romániai adminisztrációkat összesítő toplistán a harmadik helyre meglepő módon Resicabánya került.
2021. július 21., 13:542021. július 21., 13:54
Többnyire erdélyi önkormányzatok vezetése került be a városok fenntartható fejlődését szorgalmazó, világszinten jelenlévő UrbanizeHub által készített tízes rangsorba, mely a legjobb romániai adminisztrációkat tartalmazza. A startup négy évvel azután vette ismét górcső alá a romániai önkormányzatok munkáját, hogy 2017-ben készített egy útmutatót a romániai polgármesterek számára.
De az UrbanizeHub szakemberei szerint egy város vezetésének az eredményességét mutatja az is, hogy mennyire erős a gazdasági szféra az illető településen, azt vallják, enélkül „nem számít, mennyi aszfaltot önt a polgármesteri hivatal”. Rámutatnak, sajnálatos módon Romániában kevés önkormányzat vállal aktív szerepet a magáncégekkel való együttműködésben, a legjobb esetben abban merül ki a szerepük, hogy megpróbálnak kedvező körülményeket teremteni számukra.
A toplista összeállításában a fő szempont az volt, hogy mennyi uniós pénzt képesek lehívni az egyes önkormányzatok, ehhez az uniós alapok minisztériuma által közzétett adatokat használták fel, illetve a határ menti megyék számára elérhető Interreg pályázatokat is figyelembe vették.
A nemzetközi startup kritériumai alapján a legeredményesebb hazai városvezetésnek Kolozsvár elöljárósága bizonyult, a kincses város „megkerülhetetlen”, ha fenntartható városfejlesztésről beszélünk, vélik az UrbanizeHub szakemberei. Szerintük Kolozsvár az első olyan romániai város, amelyet egyáltalán össze lehet hasonlítani a nyugat-európai nagyvárosokkal.
Úgy vélik, a polgármesteri hivatal „turbó” üzemmódban működik, nem telik el hét, hogy ne történne valami fontos a városban. Emellett a városvezetés számos jelentős projektet készít elő, lobbizik értük, hogy finanszírozást kapjanak, teszik hozzá.
A kincses város tervez leginkább a jövőnek
Fotó: Jakab Mónika
A dobogó második fokára Nagyvárad került, elsősorban annak köszönhetően, hogy a 20007–2015 közötti időszakban a bihari megyeszékhely hívta le a legtöbb uniós támogatást, mintegy 140 millió eurót. Mi több, a mostani finanszírozási időszakra sikerült megdupláznia az összeget, a tervek szerint 284 millió eurót kapna a Uniótól fejlesztésekre.
Rámutatnak, a váradi városvezetés volt az első, amely kisajátításokat mert eszközölni a város fejlesztése érdekében, önálló programot dolgozott ki az épített örökség felújítására, illetve a nulláról kezdett átfogó infrastruktúrafejlesztésbe, út- aluljáró- és hídépítésbe. Ugyanakkor az egyetlen olyan romániai önkormányzat, amely az egészségügyi rendszert is saját kézbe vette, nekilátott az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésének, szól a váradi városvezetés mellett az újabb érv.
Nagyvárad az infrastruktúra fejlesztése terén a legjobb
Fotó: Bálint Eszter
A tízes rangsor harmadik fokára meglepő módon Resicabánya került, Krassó-Szörény megye székhelye a szakemberek szerint annak köszönheti gyors fejlődését, hogy vezetői nem ódzkodtak szakemberek segítségét kérni, illetve másoktól ellesni a jó példát. Jelenleg lakosságarányosan a mindössze 84 ezer lakosú romániai megyeszékhely hívja le a legtöbb uniós pénzt, mintegy 140 millió eurót.
A rangsor negyedik fokán Buzău áll, majd Torda következik. A Kolozs megyei kisváros előbb a sóbánya korszerűsítésével és kihasználásával, majd a belváros felújításával tűnt ki, most az szól mellette, hogy mindössze 55 ezer lakosával mintegy 74 millió uniós támogatást nyert.
Torda a városközpont felújításával is nagyot lépett előre
Fotó: Kiss Gábor
A Kolozsvár melletti kisvárost Bukarest 3. kerülete követi a rangsorban, majd Brassó következik, melyet a legjobb infrastruktúrájú romániai városnak kiáltottak ki az UrbanizeHub illetékesei. Ráadásul itt folyik be a legtöbb pénz a városkasszába a helyi adókból, és a szolgáltatások is messze a legjobbak, teszik hozzá. A Cenk alatti város vezetésének azonban még vannak adósságai az épített örökség rendbetétele, a kulturális élet fejlesztése, illetve az innováció terén, teszik hozzá. Brassót két másik nagyváros, Jászvásár és Konstanca követi a sorban, majd meglepő módon egy újabb erdélyi kisvárossal, Déssel zárul a rangsor. A mindössze 38 ezer lakosú Kolozs megyei település 67 millió euró uniós pénzt hívott le, ezzel nyerte el a szakma rokonszenvét.
Brassóval a szolgáltatások terén nem lehet versenyre kelni
Fotó: Pinti Attila
A tízes rangsor összeállítása mellett az UrbanizeHub illetékesei „dicséreteket” is osztottak. A Craiovai Tudományegyetem mellett
Külön említésre érdemesnek találták Maroscsügedet is, hiszen bár nem város, a Fehér megyei község vetekszik a legfejlettebb romániai városokkal, amit leginkább az eredményes vezetésének köszönhet, összegeznek az UrbanizeHub szakemberei.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!