Élen jár. Kolozsvár az innováció terén elért eredményekkel érdemelte ki az első helyet
Fotó: Jakab Mónika
Kolozsvár és Nagyvárad vezetése a legeredményesebb a városok fenntartható fejlődését szorgalmazó, világszinten jelenlévő UrbanizeHub idei rangsora szerint. A legjobb romániai adminisztrációkat összesítő toplistán a harmadik helyre meglepő módon Resicabánya került.
2021. július 21., 13:542021. július 21., 13:54
Többnyire erdélyi önkormányzatok vezetése került be a városok fenntartható fejlődését szorgalmazó, világszinten jelenlévő UrbanizeHub által készített tízes rangsorba, mely a legjobb romániai adminisztrációkat tartalmazza. A startup négy évvel azután vette ismét górcső alá a romániai önkormányzatok munkáját, hogy 2017-ben készített egy útmutatót a romániai polgármesterek számára.
De az UrbanizeHub szakemberei szerint egy város vezetésének az eredményességét mutatja az is, hogy mennyire erős a gazdasági szféra az illető településen, azt vallják, enélkül „nem számít, mennyi aszfaltot önt a polgármesteri hivatal”. Rámutatnak, sajnálatos módon Romániában kevés önkormányzat vállal aktív szerepet a magáncégekkel való együttműködésben, a legjobb esetben abban merül ki a szerepük, hogy megpróbálnak kedvező körülményeket teremteni számukra.
A toplista összeállításában a fő szempont az volt, hogy mennyi uniós pénzt képesek lehívni az egyes önkormányzatok, ehhez az uniós alapok minisztériuma által közzétett adatokat használták fel, illetve a határ menti megyék számára elérhető Interreg pályázatokat is figyelembe vették.
A nemzetközi startup kritériumai alapján a legeredményesebb hazai városvezetésnek Kolozsvár elöljárósága bizonyult, a kincses város „megkerülhetetlen”, ha fenntartható városfejlesztésről beszélünk, vélik az UrbanizeHub szakemberei. Szerintük Kolozsvár az első olyan romániai város, amelyet egyáltalán össze lehet hasonlítani a nyugat-európai nagyvárosokkal.
Úgy vélik, a polgármesteri hivatal „turbó” üzemmódban működik, nem telik el hét, hogy ne történne valami fontos a városban. Emellett a városvezetés számos jelentős projektet készít elő, lobbizik értük, hogy finanszírozást kapjanak, teszik hozzá.
A kincses város tervez leginkább a jövőnek
Fotó: Jakab Mónika
A dobogó második fokára Nagyvárad került, elsősorban annak köszönhetően, hogy a 20007–2015 közötti időszakban a bihari megyeszékhely hívta le a legtöbb uniós támogatást, mintegy 140 millió eurót. Mi több, a mostani finanszírozási időszakra sikerült megdupláznia az összeget, a tervek szerint 284 millió eurót kapna a Uniótól fejlesztésekre.
Rámutatnak, a váradi városvezetés volt az első, amely kisajátításokat mert eszközölni a város fejlesztése érdekében, önálló programot dolgozott ki az épített örökség felújítására, illetve a nulláról kezdett átfogó infrastruktúrafejlesztésbe, út- aluljáró- és hídépítésbe. Ugyanakkor az egyetlen olyan romániai önkormányzat, amely az egészségügyi rendszert is saját kézbe vette, nekilátott az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésének, szól a váradi városvezetés mellett az újabb érv.
Nagyvárad az infrastruktúra fejlesztése terén a legjobb
Fotó: Bálint Eszter
A tízes rangsor harmadik fokára meglepő módon Resicabánya került, Krassó-Szörény megye székhelye a szakemberek szerint annak köszönheti gyors fejlődését, hogy vezetői nem ódzkodtak szakemberek segítségét kérni, illetve másoktól ellesni a jó példát. Jelenleg lakosságarányosan a mindössze 84 ezer lakosú romániai megyeszékhely hívja le a legtöbb uniós pénzt, mintegy 140 millió eurót.
A rangsor negyedik fokán Buzău áll, majd Torda következik. A Kolozs megyei kisváros előbb a sóbánya korszerűsítésével és kihasználásával, majd a belváros felújításával tűnt ki, most az szól mellette, hogy mindössze 55 ezer lakosával mintegy 74 millió uniós támogatást nyert.
Torda a városközpont felújításával is nagyot lépett előre
Fotó: Kiss Gábor
A Kolozsvár melletti kisvárost Bukarest 3. kerülete követi a rangsorban, majd Brassó következik, melyet a legjobb infrastruktúrájú romániai városnak kiáltottak ki az UrbanizeHub illetékesei. Ráadásul itt folyik be a legtöbb pénz a városkasszába a helyi adókból, és a szolgáltatások is messze a legjobbak, teszik hozzá. A Cenk alatti város vezetésének azonban még vannak adósságai az épített örökség rendbetétele, a kulturális élet fejlesztése, illetve az innováció terén, teszik hozzá. Brassót két másik nagyváros, Jászvásár és Konstanca követi a sorban, majd meglepő módon egy újabb erdélyi kisvárossal, Déssel zárul a rangsor. A mindössze 38 ezer lakosú Kolozs megyei település 67 millió euró uniós pénzt hívott le, ezzel nyerte el a szakma rokonszenvét.
Brassóval a szolgáltatások terén nem lehet versenyre kelni
Fotó: Pinti Attila
A tízes rangsor összeállítása mellett az UrbanizeHub illetékesei „dicséreteket” is osztottak. A Craiovai Tudományegyetem mellett
Külön említésre érdemesnek találták Maroscsügedet is, hiszen bár nem város, a Fehér megyei község vetekszik a legfejlettebb romániai városokkal, amit leginkább az eredményes vezetésének köszönhet, összegeznek az UrbanizeHub szakemberei.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
A kormány pénteken jóváhagyta, hogy Románia elfogadja az Európai Bizottság 1,312 millió lej értékű, összesen 1,1 millió adag oltóanyagból álló adományát a kiskérődzők pestise, valamint a juh- és kecskehimlő elleni védekezéshez.
Gázolajhiány fenyeget télen Romániában – figyelmeztetett a Frames tanácsadó cég egy csütörtökön közzétett elemzésben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!