Erdélyi magyarörmények: „ha egy magyar kérdi, örmény vagyok, ha egy román kérdi, magyar vagyok”

Marosvásárhelyen pedig az egyik nagyszülőm magyar volt” – fejtette ki Puskás Attila.

elsősorban kereskedés, új piacok létesítése céljából. Ilyen település Marosvásárhely, Székelyudvarhely, Maroshévíz, Csíkszereda, Torda, Kolozsvár és így tovább. Tehát a cél az volt, hogy elsősorban azokat az egyesületeket, amelyek nem a hagyományos közösségben jöttek létre, illetve magánszemélyeket bizonyos településeken fogjunk össze és kulturális szempontból próbáljunk meg egységes platformon megjelenni” – magyarázta Puskás Attila.

akkor azt jó más helyen is bemutatni, jó tájékoztatni az örmény származásúakat mindarról, ami történik.

Az erdélyi magyarörmény önazonosság erősítése a több nemzetiségű Erdélyben

„Tehát a cél az volt, hogy összekötni a magyarörmények közösségeit, hálózatot építeni számukra. Azért, hogy elsősorban jobban megismerjék a saját identitásukat az örmény származásúak, pontosabban az örmény vonalakat az identitásukban. Ugyanis a kommunizmus ideje alatt erről nagyon-nagyon keveset beszéltek, és a mai középgeneráció abszolút nem értesült, vagy nagyon kis mértékben értesült az őseit érintő információkról” – magyarázta a szövetség vezetője.

„A több nemzetiségű Erdély gondolatát erősítjük mi, akiknek az ősei 380 évvel ezelőtt érkeztek ide. Mi ezt a kulturális örökséget hordozzuk, és az önmagunk számára is ismertté akarjuk tenni, hogy kik voltak azok az örmények, akik hozzájárultak Erdély társadalmi, gazdasági, szellemi fejlődéséhez. Hiszen az élet mondhatni minden területén megtaláljuk az örmény származásúakat, akik integrálódtak az erdélyi vagy a befogadó magyar társadalomba: asszimilálódtak, de megvan bennük ez a kettős identitás” – fogalmazott Puskás Attila.

Például egy búcsúünnepre, az adott templom közösségének búcsúünnepére, ahonnan elszármaztak, nagyon szívesen térnek vissza. És ez jelent számukra identitáserősítő pillanatot a lelki felemelkedés mellett, amit egy liturgikus élmény nyújt” – fejtette ki Puskás Attila.

Aztán az írók közül a marosvásárhelyi születésű Petelei István (1852 – 1910), de egy kicsit Ady is örmény volt anyai ágon. Aztán Lászlóffy Aladár író, költő, kultúrtörténész, és öccse, Lászlóffy Csaba költő. De szintén meg kell említeni dr. Czakó Józsefet, a marosvásárhelyi híres szanatórium alapítóját” – sorolta az elnök.

Tehát nem tudunk mi nagy számokról beszélni. Mint ahogy az egyház sem tud nagyon sok örmény katolikust felmutatni. Körülbelül egy pár százról beszél az egyházi statisztika, de ez nem állja a helyét, nem ez a valóság, ugyanis rengeteg olyan személy van, akinek vannak örmény felmenői. Tulajdonképpen az lenne a helyes kérdés, hogy hány embernek örmény a származása. Ha így nézzük, már nem pár száz, hanem ezer fölött van a létszám” – mondta el Puskás Attila.

nem tudott róluk: mondjuk házasság révén eltűnt a név, az identitást otthon nem ápolták, nem főztek örmény levest – ugyanis a gasztronómia is az identitás része.

A gasztronómia mint identitásképző erő

Felvetettük beszélgetésünk során, hogy talán az is a jele annak, hogy a gasztronómia identitásképző, hogy például Amerikában a második, harmadik,

Tehát magyar nyelven mutatják be a szent liturgiát, a prédikációt magyarul tartják, viszont a liturgia énekeit megtanulja örményül a kórus. Ez nagyon fontos eleme az identitásnak, hogy annak ellenére, hogy a kórustagok rendszerint semmit nem értenek ebből az énekből, himnuszokból, mégis örményül éneklik. Ebben óriási szerepe volt Erdélyben a forradalom után Fogolyán Miklós atyának, aki Gyergyószentmiklóson lakott. Ő volt az, aki Székelyföldön megtanította, segítette a kórust, hogy örményül énekeljenek. De Szamosújváron, ahol mindig is volt egy nagy kórus, Sáska plébános úr idejében, még a hatvan-hetvenes-nyolcvanas években is létezett kórus. Ez az a két hely, ahol örményül éneklik a liturgiát” – fejtette ki Puskás Attila.

„A romániai katolikus örmények ordináriátusának, a vezetője, apostoli kormányzója, dr. Kovács Gergely gyulafehérvári érsek. Nincsen önálló örmény papság, ezért a gyulafehérvári érsekség segíti az ordináriátust úgy, hogy római katolikus papok számára teszi lehetővé az örmény liturgia végzését úgy, hogy a Szentszék engedélyt bocsát ki számukra. Ez azt jelenti, hogy misézhetnek római katolikus rítusban, és jelen esetben örmény katolikus szertartású liturgiát is végezhetnek. Ezt megelőzi egy vizsga, amit jelen pillanatban Erdélyben három személy tett le” – magyarázta Puskás Attila.

korábban Szamosújváron szolgált. Az erzsébetvárosi és a szépvízi örmény katolikus plébániát a helyi római katolikus plébános adminisztrálására bízták.

Négy nyelvű információs táblák a turistáknak

Az elnököt az egyesületek által szervezett rendezvényekről is kérdeztük. Elmondta, a múlt év végén az EMÖSZ Gyimesbükkben négy nyelvű információs táblát helyezett ki a Kontumáci kápolnánál, és terveznek további táblákat kihelyezni Gyergyó környékén is. Elmondta, a táblák magyar, román, örmény és angol nyelven mutatják be a turistáknak, hogy miért fontos az örmények szempontjából az illető hely. Felsorolta, hogy készülnek bemutatni a Szépvízi örmények című kiadványt. A Maroshévízi Dr. Urmánczy Egyesületnek, a marosvásárhelyi Örménymagyar Kulturális Egyesületnek, a gyergyói Örmény Katolikus Egyesületnek és a székelyudvarhelyi Örmény Magyar Egyesületnek is lesznek külön programjaik. Szerveznek rendszeresen örmény farsangi bált, rendszerint március 15-én is szoktak rendezvényeket tartani.

Aztán fontos időpont a szamosújvári búcsú. De az erzsébetvárosi és gyergyói búcsúra is szoktunk kulturális zarándoklatot szervezni” – emelte ki Puskás Attila. Elmondta azt is, hogy ilyenkor megismertetik az érdeklődőkkel Erzsébetváros történetét, megnézik a környező kulturális emlékhelyeket, a szász örökséget.

Örmények, szászok, székelyek

Felvetettük azt is, hogy pedagógusként a diákokkal is megismerteti-e tanítványaival az örmény kultúrát.

Az elején nem értik, nem tudják, hogy hogyan jön össze, hogy valakinek mi az identitása: román, magyar, roma, zsidó vagy örmény. De ezeken a kirándulásokon nagyon jól látják a kulturális különbségeket mindenben, a szervezettségben, a városképben, épített örökségben, hagyományokban. És ez jól illusztrálja a több nemzetiségű Erdélyt” – mondta a szövetség elnöke.

korábban írtuk

Német segítséggel újul meg a szamosújvári örmény katolikus székesegyház, ragaszkodik ősi hitéhez a kis létszámú gyülekezet

Hamarosan elkezdődhet a szamosújvári örmény katolikus Szentháromság-székesegyház felújítása. Az örmény katolikus egyházközség életébe Küsmődi Attila plébános nyújtott betekintést.