A székesegyház teljes felújítására mintegy 7 millió euró áll rendelkezésre
Fotó: Makkay József
A közeljövőben elkezdődhet a szamosújvári örmény katolikus Szentháromság-székesegyház felújítása. A Kolozs megyei város építészeti ékességének számító templom körüli fákat kivágnák. Az örmény katolikus egyházközség életébe Küsmődi Attila plébános nyújtott betekintést lapunknak, ismertetve a templom körüli, az önkormányzat által kisajátított terület visszaszerzéséért folytatott erőfeszítéseket is.
2024. augusztus 27., 09:582024. augusztus 27., 09:58
2024. augusztus 27., 11:102024. augusztus 27., 11:10
A következő években kívül-belül meg fog újulni a szamosújvári örmény katolikus Szentháromság-székesegyház. A Német Katolikus Püspöki Kar Renovabis Alapítványa és a kölni egyházmegye által közösen finanszírozott előtervek decemberig készülnek el, és a továbblépés lehetősége ezt követően dől el.
Küsmődi Attila, a szamosújvári örmény katolikus plébánia papja a Krónikának elmondta,
– mintegy 80 ezer euró –, amiből kifizethette volna a műemlék templom teljes felújítását célzó felmérés és egyéb dokumentáció költségeit.
A Szentháromság-székesegyház esti szürkületben. A terebélyes fák miatt alig látszik az impozáns építmény
Fotó: Makkay József
,,A korábbi pápai nuncius nagyon szerette a szamosújvári székesegyházat. Érsek úr szorgalmazására az ő támogatásával kértünk pénzt Rómától a templomfelújításra, és a szentszéki adminisztráció ezzel a németországi Renovabis Alapítványt bízta meg. Előreláthatóan mintegy 7 millió eurós keret kell a teljes felújításra, de a pontos költségvetés a teljes dokumentáció elkészítése után derül ki” – fogalmazott a Krónikának a szamosújvári örmény katolikus plébános.
Küsmődi Attilát 2019-ben nevezte ki a Gyulafehérvári Érsekség a Szentháromság-székesegyház plébánosává. A 2001-től Szamosújvár római katolikus templomában szolgáló plébános a Szentszéktől megszerezte az úgynevezett birituális engedélyt, amely felhatalmazza a hagyományos örmény liturgia elvégzésére. Erdélyben jelenleg három magyar katolikus pap rendelkezik ilyen engedéllyel.
Molnár Tibor diakónus és Küsmődi Attila plébános
Fotó: Szamosújvári örmény katolikus plébánia
Az erdélyi örmények legfontosabb központjának számító Szamosújváron 23 éve szolgáló plébános már jelentős templomfelújítási tapasztalatot szerzett, hiszen 2021 nyarán adták át, és ugyanazon év október 8-án szentelték fel a felújított szamosújvári ferences templomot és kolostort. A ferencesek 2000-ben távoztak Szamosújvárról, és a templomot az egyházmegyére bízták. Küsmődi Attilát a korábbi plébános helyére nevezte ki az érsekség.
A templomfelújítási pályázatot 2016-ban nyújtotta be a római katolikus plébánia: az elnyert uniós finanszírozásnak köszönhetően a munkálatok 2018 júniusában kezdődtek el, és három év alatt sikerült befejezni a nagyívű beruházást.
13 százalékát a román állam állta, és 2 százalék – 90 000 euró – a gyülekezetre hárult. A mintegy 400 lélekkel rendelkező római katolikus egyházközségnek ez a kiadás is hatalmas megterhelést jelentett, így magyar kormányzati forrásból sikerült a közel százezer eurós összeget megpályázni.
A lelkipásztor szerint a járulékos kiadások miatt a Szentháromság-székesegyház felújítása sem lesz könnyű történet, így továbbra is számítanak magyar állam támogatására. A római katolikusnál kisebb létszámú örmény katolikus egyházközség anyagilag azonban jobban áll, hiszen Szamosújvár belvárosában mintegy tíz ingatlannal rendelkezik, és erdő- valamint mezőgazdasági területeket is sikerült visszaszerezni a rendszerváltás után. A gazdasági örökség hatékonyabb hasznosítása az elmúlt években kezdődött el, amikor az épületek és a különböző helyiségek bérleti díját a piaci szint közelébe hozta a plébánia.
Az örmény katolikus plébánia udvarán készült közös fotó egy egyházi ünnepség után
Fotó: Szamosújvári örmény katolikus plébánia
A szamosújvári székesegyház felújításával egy időben azt szeretnék elérni, hogy a templom körüli hatezer négyzetméteres terület visszakerüljön az egyház tulajdonába. A telekkönyvileg az örmény katolikus plébánia birtoklapján szereplő parkot a korábbi szociáldemokrata (PSD) városvezetés önkényesen kisajátította, az egyház viszont pert indított a visszaszerzésére. A kolozsvári táblabíróságon zajló eljárás várhatóan az egyháznak kedvező döntéssel végződik: a magyar egyházközségeknek a jelenlegi városvezetéssel normálisabb a kapcsolata, mint az előzővel, a főtéri egyházi birtok esetében is egyezségre törekszenek.
Azért is fontos ez, mert a helyi önkormányzat nem tudja őriztetni a templom környékét, amit egyesek vécéként használnak” – mutat rá a plébános.
A székesegyházat ma magas fák veszik körül, a polgármesteri hivatal az elmúlt évtizedekben mindenféle oda nem illő fát ültetett a főtérre, hogy az örmény múlttal rendelkező város szimbólumának számító főtéri templomot eltakarja. Az egyházi terület visszaszerzését követően a fákat kivágnák, hogy a székesegyház eredeti szépségében legyen megtekinthető.
A nagyobb ünnepekre hazajárnak a távoli vidékekre elszármazott örmények is
Fotó: Makkay József
A két katolikus gyülekezet között a korábbi időszakban sokszor paprikás hangulat uralkodott, amit azzal sikerült csillapítani, hogy öt éve mindkét plébániának – a római katolikusnak és az örmény katolikusnak – Küsmődi Attila személyében ugyanaz a papja. A plébános a vitákat rövidre zárta, a két egyházközségnek teljesen különálló a költségvetése és az egyházi rendje, ami megnyugvást hozott a gyülekezetek számára. A Szentháromság-székesegyházhoz tartozó egyházközségben tisztázták, hogy az maradhat gyülekezeti tag, aki örmény katolikusnak van megkeresztelve. A két éve bevezetett rendelkezés szerint ez mintegy ötven örmény katolikus egyháztagot jelent, ez a szám viszont bővül felnőttkori keresztség révén.
azt tartja, hogy az egyházközségnek függetlennek kell lennie, és saját egyházi szabályai szerint kell működnie. Ezt a helyi egyházi közösség elfogadta, és törekvésében támogatja plébánosát, hogy a megújuló örmény katolikus gyülekezet visszatérhessen régi, hagyományos rendjébe.
A szamosújvári örmények a Trianon utáni években adták fel anyanyelvüket, miután az új román hatalom 1924-ben önkényesen felszámolta az örmény nyelvű gimnáziumot abban a reményben, hogy az örmény szülők román iskolába íratják majd gyereküket. Ám a román elöljárók kívánsága mégsem teljesült, az örmény fiatalok túlnyomó többsége a helyi magyar gimnáziumban tanult tovább, az elmúlt évszázadban beolvadtak a helyi magyar közösségbe. Az örmény nyelvet már senki nem beszéli Szamosújváron, a bevezetett eredeti örmény katolikus liturgia alapján azonban a szentmisék rendjébe újra bekerültek a régi örmény egyházi énekek.
A szamosújvári magyarság számának alakulásával kapcsolatban Küsmődi Attila portálunknak elmondta, hogy a románság számához képest arányaiban csökkent a helyi magyarság fogyása. Több fiatal család hazatelepült, és innen ingázik Kolozsvárra.
mert sokan szeretnének egy csendes kisvárosban élni, miközben beingázhatnak nagyvárosi munkahelyükre. Szamosújvár akkor lehet vonzó az emberek számára, ha a környéken elérhetőek lesznek a jó kereseti lehetőséget biztosító munkahelyek, helyben ugyanis kevés az ilyen álláslehetőség” – fogalmazott a Krónikának a szamosújvári plébános. A mintegy 20 ezres lélekszámú városban 2609-en vallották magukat magyarnak a 2021-es népszámláláskor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romgaz a következő napokban ténylegesen aláírja az Azomureș vegyipari kombinát átvételéről szóló szerződést, miután pénteken sikeresen lezárult az összes kötelező jóváhagyási eljárás.
Csaknem tíz év alatt 7000 gazda részesült támogatásban, 120 nagyberuházás valósult meg, élelmiszer-feldolgozók, raktárak, szállodák épültek az erdélyi gazdaságfejlesztési program keretében. Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány igazgatóját kérdeztük.
Brassó az első város, amely csatlakozik a Lift az életért elnevezésű projekthez, amelynek célja, hogy a négyemeletes panelházakban is szereljenek be liftet, megkönnyítve ezáltal az ott lakók életét.
Országszerte az ilyenkor megszokottnak megfelelően alakul a hőmérséklet a következő két hétben; a hét elején és a jövő héten többfelé kialakulhatnak záporok, jelentősebb mennyiségű csapadékra azonban kevés az esély.
Nyilvános szócsata bontakozott ki Hargita Megye Tanácsának két vezetője, Borboly Csaba alelnök és Bíró Barna-Botond elnök között a több mint egy évtizede húzódó büntetőper lezárása után.
Dominic Fritz megtartja pártelnöki tisztségét a Mentsétek meg Romániát Szövetségben (USR), miután néhány héten belül elveszíti polgármesteri mandátumát Temesváron.
A Kovászna megyei Oltszemen található Mikó‑kastély átfogó restaurálási projekt révén teljesen megújult, és 2026 őszétől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum külső egységeként, Székely Lovasmúzeum néven működik tovább.
A szilágynagyfalui közösség reményei szerint a megújult Bánffy-kastély jelentős turisztikai központja lesz a térségnek. A református egyház tulajdonában lévő műemlék épületet európai uniós forrásokból újították fel.
Vasárnap Szászfenesen felavatták a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum új épületét, amely 145 millió lejes beruházással valósult meg. A Leányvárban felépült múzeum megnyitó ünnepségén részt vett Demeter András István ügyvivő kulturális miniszter is.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közölte, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 5-én, szombaton 11 órától tartják Gyulafehérváron az érseki székesegyházban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!