A székesegyház teljes felújítására mintegy 7 millió euró áll rendelkezésre
Fotó: Makkay József
A közeljövőben elkezdődhet a szamosújvári örmény katolikus Szentháromság-székesegyház felújítása. A Kolozs megyei város építészeti ékességének számító templom körüli fákat kivágnák. Az örmény katolikus egyházközség életébe Küsmődi Attila plébános nyújtott betekintést lapunknak, ismertetve a templom körüli, az önkormányzat által kisajátított terület visszaszerzéséért folytatott erőfeszítéseket is.
2024. augusztus 27., 09:582024. augusztus 27., 09:58
2024. augusztus 27., 11:102024. augusztus 27., 11:10
A következő években kívül-belül meg fog újulni a szamosújvári örmény katolikus Szentháromság-székesegyház. A Német Katolikus Püspöki Kar Renovabis Alapítványa és a kölni egyházmegye által közösen finanszírozott előtervek decemberig készülnek el, és a továbblépés lehetősége ezt követően dől el.
Küsmődi Attila, a szamosújvári örmény katolikus plébánia papja a Krónikának elmondta,
– mintegy 80 ezer euró –, amiből kifizethette volna a műemlék templom teljes felújítását célzó felmérés és egyéb dokumentáció költségeit.
A Szentháromság-székesegyház esti szürkületben. A terebélyes fák miatt alig látszik az impozáns építmény
Fotó: Makkay József
,,A korábbi pápai nuncius nagyon szerette a szamosújvári székesegyházat. Érsek úr szorgalmazására az ő támogatásával kértünk pénzt Rómától a templomfelújításra, és a szentszéki adminisztráció ezzel a németországi Renovabis Alapítványt bízta meg. Előreláthatóan mintegy 7 millió eurós keret kell a teljes felújításra, de a pontos költségvetés a teljes dokumentáció elkészítése után derül ki” – fogalmazott a Krónikának a szamosújvári örmény katolikus plébános.
Küsmődi Attilát 2019-ben nevezte ki a Gyulafehérvári Érsekség a Szentháromság-székesegyház plébánosává. A 2001-től Szamosújvár római katolikus templomában szolgáló plébános a Szentszéktől megszerezte az úgynevezett birituális engedélyt, amely felhatalmazza a hagyományos örmény liturgia elvégzésére. Erdélyben jelenleg három magyar katolikus pap rendelkezik ilyen engedéllyel.
Molnár Tibor diakónus és Küsmődi Attila plébános
Fotó: Szamosújvári örmény katolikus plébánia
Az erdélyi örmények legfontosabb központjának számító Szamosújváron 23 éve szolgáló plébános már jelentős templomfelújítási tapasztalatot szerzett, hiszen 2021 nyarán adták át, és ugyanazon év október 8-án szentelték fel a felújított szamosújvári ferences templomot és kolostort. A ferencesek 2000-ben távoztak Szamosújvárról, és a templomot az egyházmegyére bízták. Küsmődi Attilát a korábbi plébános helyére nevezte ki az érsekség.
A templomfelújítási pályázatot 2016-ban nyújtotta be a római katolikus plébánia: az elnyert uniós finanszírozásnak köszönhetően a munkálatok 2018 júniusában kezdődtek el, és három év alatt sikerült befejezni a nagyívű beruházást.
13 százalékát a román állam állta, és 2 százalék – 90 000 euró – a gyülekezetre hárult. A mintegy 400 lélekkel rendelkező római katolikus egyházközségnek ez a kiadás is hatalmas megterhelést jelentett, így magyar kormányzati forrásból sikerült a közel százezer eurós összeget megpályázni.
A lelkipásztor szerint a járulékos kiadások miatt a Szentháromság-székesegyház felújítása sem lesz könnyű történet, így továbbra is számítanak magyar állam támogatására. A római katolikusnál kisebb létszámú örmény katolikus egyházközség anyagilag azonban jobban áll, hiszen Szamosújvár belvárosában mintegy tíz ingatlannal rendelkezik, és erdő- valamint mezőgazdasági területeket is sikerült visszaszerezni a rendszerváltás után. A gazdasági örökség hatékonyabb hasznosítása az elmúlt években kezdődött el, amikor az épületek és a különböző helyiségek bérleti díját a piaci szint közelébe hozta a plébánia.
Az örmény katolikus plébánia udvarán készült közös fotó egy egyházi ünnepség után
Fotó: Szamosújvári örmény katolikus plébánia
A szamosújvári székesegyház felújításával egy időben azt szeretnék elérni, hogy a templom körüli hatezer négyzetméteres terület visszakerüljön az egyház tulajdonába. A telekkönyvileg az örmény katolikus plébánia birtoklapján szereplő parkot a korábbi szociáldemokrata (PSD) városvezetés önkényesen kisajátította, az egyház viszont pert indított a visszaszerzésére. A kolozsvári táblabíróságon zajló eljárás várhatóan az egyháznak kedvező döntéssel végződik: a magyar egyházközségeknek a jelenlegi városvezetéssel normálisabb a kapcsolata, mint az előzővel, a főtéri egyházi birtok esetében is egyezségre törekszenek.
Azért is fontos ez, mert a helyi önkormányzat nem tudja őriztetni a templom környékét, amit egyesek vécéként használnak” – mutat rá a plébános.
A székesegyházat ma magas fák veszik körül, a polgármesteri hivatal az elmúlt évtizedekben mindenféle oda nem illő fát ültetett a főtérre, hogy az örmény múlttal rendelkező város szimbólumának számító főtéri templomot eltakarja. Az egyházi terület visszaszerzését követően a fákat kivágnák, hogy a székesegyház eredeti szépségében legyen megtekinthető.
A nagyobb ünnepekre hazajárnak a távoli vidékekre elszármazott örmények is
Fotó: Makkay József
A két katolikus gyülekezet között a korábbi időszakban sokszor paprikás hangulat uralkodott, amit azzal sikerült csillapítani, hogy öt éve mindkét plébániának – a római katolikusnak és az örmény katolikusnak – Küsmődi Attila személyében ugyanaz a papja. A plébános a vitákat rövidre zárta, a két egyházközségnek teljesen különálló a költségvetése és az egyházi rendje, ami megnyugvást hozott a gyülekezetek számára. A Szentháromság-székesegyházhoz tartozó egyházközségben tisztázták, hogy az maradhat gyülekezeti tag, aki örmény katolikusnak van megkeresztelve. A két éve bevezetett rendelkezés szerint ez mintegy ötven örmény katolikus egyháztagot jelent, ez a szám viszont bővül felnőttkori keresztség révén.
azt tartja, hogy az egyházközségnek függetlennek kell lennie, és saját egyházi szabályai szerint kell működnie. Ezt a helyi egyházi közösség elfogadta, és törekvésében támogatja plébánosát, hogy a megújuló örmény katolikus gyülekezet visszatérhessen régi, hagyományos rendjébe.
A szamosújvári örmények a Trianon utáni években adták fel anyanyelvüket, miután az új román hatalom 1924-ben önkényesen felszámolta az örmény nyelvű gimnáziumot abban a reményben, hogy az örmény szülők román iskolába íratják majd gyereküket. Ám a román elöljárók kívánsága mégsem teljesült, az örmény fiatalok túlnyomó többsége a helyi magyar gimnáziumban tanult tovább, az elmúlt évszázadban beolvadtak a helyi magyar közösségbe. Az örmény nyelvet már senki nem beszéli Szamosújváron, a bevezetett eredeti örmény katolikus liturgia alapján azonban a szentmisék rendjébe újra bekerültek a régi örmény egyházi énekek.
A szamosújvári magyarság számának alakulásával kapcsolatban Küsmődi Attila portálunknak elmondta, hogy a románság számához képest arányaiban csökkent a helyi magyarság fogyása. Több fiatal család hazatelepült, és innen ingázik Kolozsvárra.
mert sokan szeretnének egy csendes kisvárosban élni, miközben beingázhatnak nagyvárosi munkahelyükre. Szamosújvár akkor lehet vonzó az emberek számára, ha a környéken elérhetőek lesznek a jó kereseti lehetőséget biztosító munkahelyek, helyben ugyanis kevés az ilyen álláslehetőség” – fogalmazott a Krónikának a szamosújvári plébános. A mintegy 20 ezres lélekszámú városban 2609-en vallották magukat magyarnak a 2021-es népszámláláskor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!