Fotó: Bálványos Intézet
Miért hagyják, hagyták el a külföldön élő erdélyi magyarok Romániát, hogyan élnek ott, mennyire tudnak egy „kis magyar világot” teremteni maguk köré, terveznek-e visszajönni? – teszi fel a kérdést a Bálványos Intézet, amely nagyszabású online kérdőíves közvélemény-kutatást indít jövő héten a Nyugaton élő erdélyi magyarok körében.
2020. június 18., 13:532020. június 18., 13:53
2020. június 18., 14:332020. június 18., 14:33
A kolozsvári székhelyű társadalomtudományi és közpolitikai kutatóműhely szakemberei szerint az 1930-as évek óta az erdélyi magyar közbeszéd egyik fontos és folytonos témája a kivándorlás, valamint az erdélyi magyarok gazdasági migrációja. Míg a forradalom előtt a kérdés hangsúlyosan erkölcsi és morális keretben tevődött fel (1937-es és 1987-es „nem lehet” viták), addig 1990 után a társadalomtudományi érdeklődés középpontjába is került.
Ugyanakkor jelentős azon munkák száma, amelyek kvantitatív vagy kvalitatív módszerekkel vizsgálták az erdélyi magyarok migrációját, azonban érdekes módon ennek fókuszában általában a magyarországi munkavállalás és kivándorlás állt. A Bálványos Intézet emlékeztet, az elmúlt évtizedben több olyan elemzés is született, amelyek szerint megfordulni látszanak az erdélyi magyarok migrációs tendenciái:
Ugyanakkor több tanulmány is arra hívja fel a figyelmet, hogy elég magas a migrációs hajlandóság az erdélyi magyarok körében.
Egy 2019 tavaszán készült, az erdélyi magyarokra nézve reprezentatív felmérés adatai szerint az erdélyi magyarok 21 százaléka kiköltözne Magyarországra, 14 százalék pedig más külföldi országban próbálna szerencsét. Emellett elmondható, hogy a megkérdezettek 22 százaléka már vállalt munkát Magyarországon, 15 százalék pedig máshol külföldön. További 15, valamint 8 százalék szeretné kipróbálni magát a magyarországi, vagy más országok munkaerőpiacán.
Egy másik, a Bálványos Intézet által készített, Székelyföldre reprezentatív 2019 eleji felmérés pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a székelyföldiek 22 százaléka elköltözne Nyugat-Európába vagy az Egyesült Államokba, és a megkérdezettek 21 százaléka számolt be arról, hogy van olyan családtagja, aki élt külföldön az elmúlt 3 évben.
A Bálványos Intézet kutatásának célja, hogy válaszokat kapjunk: miért hagyják/hagyták el a külföldön élő erdélyi magyarok Romániát, hogy élnek ott, ahol jelenleg tartózkodnak, illetve mennyire tudnak maguk köré egy „kis magyar világot teremteni”. Továbbá fontos kérdés, hogyan viszonyulnak Romániához és Magyarországhoz, terveznek-e visszajönni, illetve mennyire kötődnek szülőföldjükhöz. A fentiek mellett fontos kérdés, hogy léteznek-e erdélyi magyar hálózatok a különböző országokban, vagy az erdélyi magyarok meglévő összmagyar hálózatokhoz csatlakoznak, esetleg összmagyar hálózatokat alakítanak ki maguknak.
A kutatás előzményeihez tartozik a MTA TK Kisebbségkutató Intézet által végzett Magyarok külföldön című kutatás, amely a magyarországi kivándorlást és a külföldön munkát vállaló vagy lakó magyarországiak életvitelét vizsgálta. A Bálványos Intézet kutatása az MTA TK KI által kidolgozott kérdőívet szeretné adaptálni,
Az Erdélyi magyarok a nagyvilágban című kutatás online kérdőíve június 22-én, hétfőn válik elérhetővé. A kutatás lebonyolító partnere a Sapientia EMTE Kolozsvári Kara, médiapartnere lapcsaládunk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás