Fotó: Bálványos Intézet
Miért hagyják, hagyták el a külföldön élő erdélyi magyarok Romániát, hogyan élnek ott, mennyire tudnak egy „kis magyar világot” teremteni maguk köré, terveznek-e visszajönni? – teszi fel a kérdést a Bálványos Intézet, amely nagyszabású online kérdőíves közvélemény-kutatást indít jövő héten a Nyugaton élő erdélyi magyarok körében.
2020. június 18., 13:532020. június 18., 13:53
2020. június 18., 14:332020. június 18., 14:33
A kolozsvári székhelyű társadalomtudományi és közpolitikai kutatóműhely szakemberei szerint az 1930-as évek óta az erdélyi magyar közbeszéd egyik fontos és folytonos témája a kivándorlás, valamint az erdélyi magyarok gazdasági migrációja. Míg a forradalom előtt a kérdés hangsúlyosan erkölcsi és morális keretben tevődött fel (1937-es és 1987-es „nem lehet” viták), addig 1990 után a társadalomtudományi érdeklődés középpontjába is került.
Ugyanakkor jelentős azon munkák száma, amelyek kvantitatív vagy kvalitatív módszerekkel vizsgálták az erdélyi magyarok migrációját, azonban érdekes módon ennek fókuszában általában a magyarországi munkavállalás és kivándorlás állt. A Bálványos Intézet emlékeztet, az elmúlt évtizedben több olyan elemzés is született, amelyek szerint megfordulni látszanak az erdélyi magyarok migrációs tendenciái:
Ugyanakkor több tanulmány is arra hívja fel a figyelmet, hogy elég magas a migrációs hajlandóság az erdélyi magyarok körében.
Egy 2019 tavaszán készült, az erdélyi magyarokra nézve reprezentatív felmérés adatai szerint az erdélyi magyarok 21 százaléka kiköltözne Magyarországra, 14 százalék pedig más külföldi országban próbálna szerencsét. Emellett elmondható, hogy a megkérdezettek 22 százaléka már vállalt munkát Magyarországon, 15 százalék pedig máshol külföldön. További 15, valamint 8 százalék szeretné kipróbálni magát a magyarországi, vagy más országok munkaerőpiacán.
Egy másik, a Bálványos Intézet által készített, Székelyföldre reprezentatív 2019 eleji felmérés pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a székelyföldiek 22 százaléka elköltözne Nyugat-Európába vagy az Egyesült Államokba, és a megkérdezettek 21 százaléka számolt be arról, hogy van olyan családtagja, aki élt külföldön az elmúlt 3 évben.
A Bálványos Intézet kutatásának célja, hogy válaszokat kapjunk: miért hagyják/hagyták el a külföldön élő erdélyi magyarok Romániát, hogy élnek ott, ahol jelenleg tartózkodnak, illetve mennyire tudnak maguk köré egy „kis magyar világot teremteni”. Továbbá fontos kérdés, hogyan viszonyulnak Romániához és Magyarországhoz, terveznek-e visszajönni, illetve mennyire kötődnek szülőföldjükhöz. A fentiek mellett fontos kérdés, hogy léteznek-e erdélyi magyar hálózatok a különböző országokban, vagy az erdélyi magyarok meglévő összmagyar hálózatokhoz csatlakoznak, esetleg összmagyar hálózatokat alakítanak ki maguknak.
A kutatás előzményeihez tartozik a MTA TK Kisebbségkutató Intézet által végzett Magyarok külföldön című kutatás, amely a magyarországi kivándorlást és a külföldön munkát vállaló vagy lakó magyarországiak életvitelét vizsgálta. A Bálványos Intézet kutatása az MTA TK KI által kidolgozott kérdőívet szeretné adaptálni,
Az Erdélyi magyarok a nagyvilágban című kutatás online kérdőíve június 22-én, hétfőn válik elérhetővé. A kutatás lebonyolító partnere a Sapientia EMTE Kolozsvári Kara, médiapartnere lapcsaládunk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemhogy a luxustermékekhez, de még a legalapvetőbb élelmiszerekhez sem nagyon lehetett hozzájutni Romániában 1989 előtt – derül ki a kommunista titkosrendőrség, a Securitate frissen nyilvánosságra került feljegyzéséből.
Az aradi önkormányzat kedden – a prefektus felhívására reagálva – úgy döntött, hogy 50 százalékkal csökkenti a közvilágítás fényerejét azokon az utcákon, ahol ezt a műszaki infrastruktúra lehetővé teszi.
Fokozott ellenőrzéseket tartanak a hatóságok az erdei gyümölcsök és gombák gyűjtésének időszakában. Fehér és Kolozs megye határvidékén a napokban 48 szabálysértést tártak fel, több mint 61 ezer lej bírságot szabtak ki.
Több tucat teherautó-sofőrt bírságolt meg az Arad megyei rendőrség, mert nem tartották be a rendkívüli hőség miatt a fő- és megyei utakon bevezetett forgalmi korlátozásokat.
Fél évig tíz százalékos illetménylevonással büntette Paul Finta, Temes megye prefektusa, Paul Finta Diminic Frtzet, Temesvár polgármesterét, miután az illetékes bíróság jogerősen összeférhetetlenséget állapított meg az esetében.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kedden újabb vörös hőségriasztásokat adott ki hét megyére a rendkívüli hőség miatt. A meteorológusok szerint a hőhullám fokozódik Máramarosban, a Bánságban és a Partiumban.
Kiáll a korrupcióval vádolt Ráduly István Kovászna megyei prefektus mellett az RMDSZ Háromszék területi szervezete – közölte kedden közleményben a székelyföldi szervezet állandó tanácsa.
Az utolsó szakaszba léptek vajdahunyadi kastély teljes körű helyreállítási munkálatai – jelentette be a város önkormányzata.
Gy. Szabó Béla fametszőművész öröksége nem csupán múzeumokban vagy albumok lapjain él tovább. Ferenczy Miklós református lelkipásztor számára ez személyes küldetéssé vált.
Csütörtök-péntekig tovább melegszik az idő Románia legtöbb régiójában, ahol kánikulára és fokozott hőterhelésre kell számítani, utána azonban fokozatos lehűlés kezdődik, és nő a záporok, zivatarok valószínűsége.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás