
A Vatikánban ebben a hónapban zajlik a szinódus, azaz püspöki tanácskozás
Fotó: Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség
A Vatikánban ebben a hónapban zajlik a szinódus, azaz püspöki tanácskozás, amely az újfajta gondolkodásmód, párbeszéd elmélyítését szolgálja az egyházban. A szinóduson erdélyi és magyarországi katolikus egyházi elöljárók is részt vesznek.
2024. október 17., 16:172024. október 17., 16:17
A szinódus folyamat, melynek nyomán egészen újfajta gondolkodásmód, párbeszéd mélyülhet el az egyházban – mondta Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök az MTI-nek a Vatikánban október 27-ig tartó püspöki tanácskozás félidején, amelyen a magyarországi és a határon túli egyházmegyék képviselői is részt vesznek.
Mohos Gábor elmondta, a szinodalitás közös út megtételét jelenti.
Nem lehet különféle módon bejárni, csak közösen. Erre az egyház kezdetei óta érvényes igazságra próbálunk most újból rátekinteni, és megtalálni, miként lehet megvalósítani a mai körülmények között, a mostani világban, amely sok szempontból különbözik a kétezer évvel ezelőttitől” – hangsúlyozta a Magyar Katolikus Püspöki Kar (MKPK) képviselője.
Úgy vélte, a jelenleg zajló szinódus céljának számít, hogy egészen újfajta gondolkodásmód mélyüljön el az egyházban, amely egymás jobb megismerését segíti. „Így tudunk jobban odaállni egymás mellé, meghallgatni egymást, jobban figyelembe venni a véleményeket az egyház mindennapi életének, és különösen a missziónak, az evangélium megélésének és hirdetésének a tükrében” – tette hozzá.
Ferenc pápa 2014-ben rendkívüli szinódust hívott össze a családról, amely 2015-ben is folytatódott, és főrelátora Erdő Péter bíboros volt. 2018-ban a fiatalokról szólt a tanácskozás, 2023-ban pedig az egyház szinodális jellegére esett a választás.
Mohos Gábor hangsúlyozta, hogy a püspökök tanácskozása ez alkalommal „sem a nulláról indult, a meglévő folyamatokat, a meglévő intézményeket, közösségeket próbáljuk élőbbé, egymással jobban együttműködőbbé tenni”.
A tanácskozás összegzését a minden szinódust követő pápai apostoli buzdítás tartalmazza majd.
„A szinódus befejeződik, de a szinodális folyamat éppenhogy elindult az egyház különböző szintjein, hiszen sok mindent most már helyi szinten kell mozgatni, megtalálni a módot, hogy a kérdéseket kibontakoztassuk, továbbfejlesszük” – mondta Mohos Gábor.
Fotó: Haáz Vince
Az MTI-nek kifejtette: „igazából mi az embereket szeretnénk elvezetni Krisztushoz. Krisztus van a középpontban, az Evangélium, és majd Krisztus hozza a megújítást, nem mi. Tudatosítani kell, hogy aki meg van keresztelve, az nem valahol egyedül keresztény, mi közösségben vagyunk keresztények.”
„Hacsak egy plébániára gondolunk, ahol nyilvántartunk ezerháromszáz hívőt, abból lehet, hogy vasárnap csak kétszáz, háromszáz van jelen, hol vannak a többiek? És akik ott vannak, amikor hazamennek, beszélnek Jézus Krisztusról?
A világ több mint kétszázhetven püspöke és további mintegy száz laikus szakértő vesz részt a szinódus mindennapos, délelőtt és délután zajló tanácskozásán. Szó van Európáról, az afrikai Száhel-övezetről, az Amazonas területéről és Kínáról is.
vagyis azt, hogy globálisan gondolkozzunk és helyileg cselekedjünk. A sokféleséget, nemcsak a különféle kontinensek, országok adják, hanem az eltérő rítusok is. Ugyanahhoz a katolikus egyházhoz tartozó képviselők vannak itt, és látva azt, hogy ők mennyire mások, és tudva, hogy ők is biztosan így látnak minket, az a gondolat ébred fel bennünk, hogy a másiknak szabad másnak lenni, és ezt megtanulhatjuk”. Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita szerint a szinodalitást legjobban testvériességnek, családiasságnak lehet lefordítani.
hogyan tudjuk őket bekapcsolni a döntéshozatalba, hogyan tudunk úgy tekintéllyel élni, hogy az közben ne mások ellenére legyen. Nagyon sok izgalmas kérdést érintenek ezek a megbeszélések. Bízom a Szentlélekben, hogy megint a legjobbat fogjuk tudni kihozni” – mondta az MTI-nek.
A Vatikánba minden reggel elektromos rollerrel járó metropolita elmondta, hogy a mostani szinódus „zöldesített”, mivel a résztvevők már táblagépről imádkoznak.

A millennium évében egy libapásztorlánynak megjelent a Szűzanya Tornyán, de a katolikus egyház sokáig tiltotta a szertartásokat a helyszínen. A jelenések helyén fakadt forrás vizének csodatevő erőt tulajdonítanak.
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
szóljon hozzá!