Szekeres Attila István előadás közben a levéltárban
Fotó: GHVI
Az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület két, Vilnius első írásos említésének 700 éves évfordulója alkalmából szervezett nemzetközi konferencián is szerepelt Litvánia fővárosában. A szervezet elnöke, dr. Szekeres Attila István sepsiszentgyörgyi heraldikus mindkettőn erdélyi címerekhez kötődő előadást tartott – olvasható a szervezet által szerkesztőségünkhöz elküldött közleményben.
2023. június 21., 13:542023. június 21., 13:54
2023. június 21., 13:542023. június 21., 13:54
A legközismertebb kapcsolat Litvánia és Erdély között az, hogy Báthori Istvánt (más írásmóddal Báthory Istvánt), Erdély fejedelmét a Lengyel-Litván Unió uralkodójává választották, 1576-ban Lengyelország királyává koronázták, és Litvánia nagyfejedelmévé is vált.
1579-ben Vilniusban Báthori István egyetemi rangra emelte a Jezsuita Kollégiumot, majd 1579. július 17-én Vilniusban keltezett alapítólevelében Erdély fejedelmeként a jezsuitákat bízta meg a kolozsvári iskola vezetésével, és a létrejött kolozsvári Jezsuita Kollégiumot 1581. május 12-én újabb alapítólevéllel akadémiai rangra emelte – áll a közleményben.
E történelmi tényekből kiindulva építette fel előadásait az erdélyi heraldikus. A Litván Genealógiai, Címertani és Zászlótudományi Intézet által szervezett, június 9–11-e között az állami levéltárban tartott 2. Genealógiai, Címertani és Zászlótudományi Nemzetközi Kollokviumon tizenöt európai ország szakemberei adtak elő. A rendezvény meghirdetett témája a litván nagyfejedelmek. Szekeres Attila István Erdélyből Litvániába – Báthori István uralkodásának címertani, pecséttani és éremtani vonatkozásai című előadásában az uralkodó Erdélyben, Lengyelországban és Litvániában használt címereit, pecsétjeit és kibocsátott pénzérméit dolgozta fel.
Fotó: GHVI
A Litván Történelmi Intézet, a Lengyel Művészeti és Tudományos Akadémia krakkói tudományos könyvtára és a Litván Címertani Bizottság által szervezett, június 14–16-a között a szépművészeti múzeumban tartott várostörténeti konferencián, melynek témája Vilnius és más európai fővárosok a történelem segédtudományainak tükrében, kelet-közép-európai országok szakemberei adtak elő.
A témához kapcsolódva Szekeres Attila István Erdély volt fővárosa a címertan és pecséttan tükrében címmel tartott előadást. Az Erdélyi Fejedelemség idejében Gyulafehérvár volt Erdély fővárosa, Báthori Istvánt is ott választották fejedelemmé 1571-ben. Erdélynek a Habsburg Birodalomba való betagolását követően az 1691-ben felállított kormányzóság előbb Gyulafehérváron működött, onnan Szebenbe költöztették, majd 1791-ben Kolozsvárra helyezték át.
Szekeres Attila István előadásában bemutatta Erdély két korábbi fővárosa, Gyulafehérvár és Nagyszeben pecsétjét és címerérét, és részletesen ismertette Kolozsvár történelmét pecsétjének és címerének változ(tat)ásain keresztül – olvasható az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület közleményében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
Miközben Erzsébetvároson az Apafi-kastély esélyt kap a megújulásra, az örökséget magáénak érző közösség létszáma folyamatosan csökken. Így nemcsak az a kérdés, mikorra újulnak meg a falak, hanem az is, kik és milyen tartalommal töltik majd meg őket.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!