Ablonczy Balázs történész
A határon túl is elkészítik a Trianon-felmérést, jelentette be egy online előadáson Ablonczy Balázs történész, a Lendület Trianon 100 Kutatócsoport vezetője. A kutató saját tapasztalatai alapján úgy látja, Erdélyben „nagyobb a múlt súlya”, Trianon itt „megélt történelem”.
2020. június 04., 16:362020. június 04., 16:36
2020. június 04., 16:392020. június 04., 16:39
Intenzívebben van jelen Trianon tragédiája a Magyarországtól elszakított területeken, nagyobb érdeklődés is övezi a témát – véli Ablonczy Balázs történész. Az MTA BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, a Lendület Trianon 100 Kutatócsoport vezetője a Trianon-évforduló előestéjén tartott online előadást a témában Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester meghívására Trianon: múlt vagy történelem? címmel.
A Csinta Samu újságíró által moderált, virtuális térben zajló beszélgetésen elmondta,
„A múlt súlya intenzívebben jelen van, reflektál arra, ami jelenleg zajlik” – jelentette ki a történész.
A kutatócsoport által nemrég ismertetett Trianon-felmérésről elmondta: az, hogy a magyarországi megkérdezettek 94 százaléka szerint a trianoni békeszerződés igazságtalan döntés volt, azt mutatja, hogy nemzeti konszenzus van a kérdésben.
De szerinte ez arra is rávilágít, hogy Trianonnal érzelmi alapon azonosulnak Magyarországon. A felmérésből kiderült, hogy az anyaországaik közül 2,8–3 millió embernek legalább egyik felmenője elszakított területről származik. „Ez az érzékenység sem engedi feledni a múltat, ahogy az sem, hogy a határon túli magyarok jogai jelenleg is közbeszéd témája, jelen van a közös médiatérben” – mondta Ablonczy. Bejelentette:
A Magyarországon élők többsége egyetért a kettős állampolgársággal, de a vele járó szavazati joggal már kevésbé – derül ki a Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport májusban készült felméréséből.
Tamás Sándor hozzászólásában úgy vélte, „a határ másik oldaláról” érthető, hogy az emberek érzelmi alapon viszonyulnak Trianonhoz, hisz része annak, „ami a lelkünket összekapcsolja a magyar nemzettel”. Antal Árpádot a felmérés azon része lepte meg, miszerint az anyaországi magyaroknak csak fele járt már elcsatolt területen.
Ablonczy szerint az 5 millió ember nem kevés, ráadásul a válaszok azt mutatják, hogy aki egyszer eljön, visszatér, „van egy elkötelezett mag”, mutatott rá. A történész szerint az továbbra is kérdés, hogy ettől az anyaországiak Erdély-képe változik-e. Azt a felmérés is megerősíti, hogy az anyaországiakban egyfajta archaizáló kép él Erdélyről, főleg a Székelyföldről, és általában a határon túli területekről.
Antal Árpád, Csinta Samu és Tamás Sándor "házigazdák" és a meghívott Ablonczy Balázs az online térben
Fotó: Facebook/Tamás Sándor
Ami a Trianonnal kapcsolatos új „felfedezéseket” illeti, Ablonczy Balázs szerint bár az utóbbi években sok történész foglalkozott a témával, az erőszakhullámok, a menekültkérdés még feltárásra vár.
Az akkori magyar politikai elit felelőssége kapcsán elmondta, bár a nagyhatalmi érdekek és az utódállamok igényei döntöttek arról, hogy hol húzódik a határ, látszik, hogy a magyar politikusok egyfajta külpolitikai illúzióban éltek, Tisza István volt azon kevesek egyike, aki „Bécsen túl is ellátott”. Bár voltak előérzetek, a háború utáni összeomlás mindenkit sokként ért.
A román Trianon-felfogás kapcsán Ablonczy Balázs kijelentette: a románoknak 1918. december 1. és Gyulafehérvár a fontos, ez a nemzeti üdvtörténet, „a magyar elnyomás” alóli felszabadulástörténet kezdete.
Ráadásul a történészeknek a nemzeti történetírásra kell összpontosítaniuk, kevés idejük marad arra, hogy transznacionális projektekben gondolkodjanak. És ami a legfontosabb, a román és magyar történészek együttműködéséhez elsősorban politikai akarat kell a két ország vezetése részéről.
Bár vannak olyan román kollégák, akik nyitottak a Trianonnal kapcsolatos magyar érzelmek megértése iránt, a hivatalos közeledésre jelenleg nem lát sok esélyt Ablonczy Balázs történész, a Magyar Tudományos Akadémia Lendület programja keretében működő Trianon 100 kutatócsoport vezetője.
A két ország geopolitikai helyzetéről szólva úgy fogalmazott, elhelyezkedése és Oroszország miatt
A nyugati támogatás akkor látványos volt: Budapest ostromakor a román katonák nem bocskorban, hanem amerikai bakancsban érkeztek, francia tűzérségi anyaggal felszerelve.
Az „Édes Erdély, itt vagyunk!” típusú nosztalgizáló, Székelyföldre irányuló anyaországi turizmusról szóló kérdésre válaszolva úgy vélte, az embereknek nem lehet megtiltani, hogy azt énekeljenek, amit akarnak, de ha valaki gyakrabban jár Erdélybe, reálisabb képe alakul ki az itteni állapotokról. Gyakorló apaként, saját tapasztalata alapján úgy vélte:
„A személyes élmény az, ami közel hozza ezt a történetet” – jelentette ki. Rámutatott: egy magyarországi diák nemzetközi vonatra ülve megtapasztalhatja, hogy a vasúti pályaudvarok az anyaországban és a határon túli területeken is egyformák, a közös gyökerekre a monarchiabeli azonosságok is rávilágítanak.
Igor Matovic szlovák miniszterelnök felvidéki magyarokhoz intézett beszédéről – melyben a politikus békülékeny, baráti hangnemben közös munkára kérte a szlovákiai magyarok képviselőit – kifejtette:
Arra a kérdésre, hogy más utódállamban történhet-e hasonló, kijelentette: Romániában a jelek nem erre mutatnak, de az, hogy Szlovákiában megtörtént, „biztató jel”, lehet rá hivatkozni.
Magyarul köszöntötte és baráti jobbot nyújtott a felvidéki magyaroknak Igor Matovic szlovák miniszterelnök a pozsonyi várban tartott keddi találkozón, amelyen a szlovákiai magyar politikusokat és közéleti személyiségeket fogadta Trianon 100. évfordulója kapcsán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás