Amikor a természet csendjét a zsúfoltság váltja fel. Gépkocsik a Békás-szorosban
Fotó: Pinti Attila
Számos népszerű erdélyi turistacélponton, például a festői szépségű Fehér megyei Torockón ma már aligha lehet úgy hétvégét eltölteni, hogy az ember ne találkozzon parkoló autók sorával. Ez a kép önmagában is összefoglalja azt a feszültséget, amely Erdély egyre népszerűbb célpontjain – Torockótól a Bâlea-tavon át a Via Transilvanica ösvényéig – egyre élesebben jelentkezik: a turizmus pénzt hoz a régióba, de közben sok esetben elvész az, amiért a turisták idejönnek.
2026. július 09., 18:302026. július 09., 18:30
A festői szépségű, különleges Torockó, az egyedülálló, vulkanikus eredetű Szent Anna-tó vagy a szintén egyedi Bâlea-tó esete azt mutatja, hogy Erdélyben a turizmus sikeressége és a hely eredeti vonzereje – a csend, az érintetlenség, a háborítatlan természetközelség – egyre nyilvánvalóbban feszül egymásnak.
A festői szépségű Fehér megyei Torockó is közkedvelt turistacélponttá vált már jó ideje
Fotó: Asztalos Ágnes
Ehhez azonban tudatos tervezésre, infrastrukturális beruházásokra és néha kényelmetlen döntésekre (parkolási díj, látogatói korlátozás) van szükség, mielőtt a hírnév visszafordíthatatlanul átalakítaná azt, amiért az emberek egyáltalán elindultak a célpontok felé.
Nagy Egon, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Földrajz Karának oktatója a Krónikának adott interjúban már korábban felhívta a figyelmet arra, hogy Romániában és Erdélyben is megjelentek a túlturizmus lokális jelei.
A szakértő által megfogalmazott legfontosabb gondolatok:
Románia egyetlen vulkanikus eredetű tava, a székelyföldi Szent Anna-tó is sok látogatót vonz
Fotó: Tuchiluș Alex
Példaként érdemes megnézni Torockót: a település 1999-ben Europa Nostra-díjat kapott egyedülálló népi építészetének felújításáért, a látogatók száma pedig rohamosan nőni kezdett, és fiatal vállalkozók sora alakította panzióvá a hagyományos házakat.
a falunak egyik bejáratánál sincs igazi parkolója, ezért a látogatók autói ott állnak meg, ahol éppen helyet találnak – a hétvégi zsúfoltság szinte állandósult jelenséggé vált, sőt felmerült egy jelképes parkolási díj bevezetésének ötlete is.
A jelenség nem korlátozódik egyetlen falura. Amint arról korábban írtunk, a Fogarasi-havasok Bâlea-tavánál a #BaleaLac hashtag már meghaladja a 350 ezer instagram-bejegyzést, és a hágón nyaranta kígyózó autósorok, drónozó turisták tömege vált a hely szimbólumává. A Szent Anna-tó – Közép-Európa egyetlen vulkáni eredetű tava – esetében a helyiek arról számolnak be, hogy
A Gyilkos-tó és a Békás-szoros együtt már több mint 200 ezer közösségimédia-bejegyzésben szerepel, ám az odavezető út keskeny és túlterhelt, így az online népszerűség a valóságban gyakran forgalmi dugóvá válik. A Kolozsvárhoz közeli Tordai-hasadék pedig – könnyű elérhetősége miatt – szinte minden hétvégén megtelik látogatókkal.
Népszerű erdélyi turistacélpont. Autó autót ér a Békás-szorosban
Fotó: Pinti Attila
Érdekes ellenpontot kínál a 2022-ben megnyitott, mára közel 1600 kilométeresre bővült Via Transilvanica túra- és zarándokútvonal, amelyet kifejezetten azzal a céllal hoztak létre, hogy életet vigyen a vidéki, elvándorlás sújtotta falvakba – mintegy 400 ilyen településen halad keresztül. A kezdeményező Tășuleasa Social Egyesület tudatosan a csendes, lassú turizmust népszerűsíti:
egy-egy vendégház, mint a Popas la Cosma, pedig egyetlen szezonban már 1500 túrázót fogadott – számolt be a Euronews.com magyar nyelvű honlapja. A modell egyelőre működik – 2024-ben mintegy 30 ezren keresték fel az egész útvonalat, ami elenyésző a Bâlea-tó vagy a Szent Anna-tó látogatottságához képest, és a szervezet folyamatosan bővíti a hálózatot újabb régiókra.
A Via Transilvanica túraútvonal jelzése
Fotó: Székelyhon
A kérdés az, hogy amint egy-egy szakasz túl népszerűvé válik, meddig marad meg az a fajta élmény, amiért az emberek eredetileg célpontként választották. Fontos ugyanakkor árnyalni a képet:
mire elég friss infrastruktúra épülne ki egy-egy célponton, a látogatói létszám már túl is nőtt rajta.
UNESCO-várományos lett a Bihar-hegységben található Cigány-barlang, amelyet Czárán Gyula tárt fel. A kizárólag kutatók által látogatható üreg több tízezer éves barlangrajzokat őriz, Kelet-Európa legfontosabb őskőkorszaki leletei között tartják számon.
Dr. Horváth Alpár egyetemi oktató, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem turizmusföldrajzi egyetemi alapképzést és ökoturizmus magiszteri képzést kínáló gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozatának igazgatója a Krónika megkeresésére nemrég a perspektívákról szólva elmondta, Székelyföldön a turizmus tekintetében nem az infrastruktúrával vannak a legnagyobb problémák, hanem azzal, hogy nem vagyunk elég nyitottak az innovációkra, nem vagyunk eléggé partnerképesek.
Példaként hozta fel, hogy Beszterce-Naszód megyében a Tășuleasa Social egyesület egy ilyen nagy projektet ilyen szintig el tudott juttatni, mint amilyen a Via Transilvanica túraút, a létrehozók a 2018-as román centenáriumi évben az egyesülés tematikáját lovagolták meg kulturális vonalon is – és hasonlókat ki lehetne találni. Horváth Alpár kiemelte, hogy a Via Transilvanica helyenként magyar és szász részvétellel zajló nagy projekt, amely számos erdélyi megyét is lefed, érint: Beszterce-Naszód, Maros, Hargita, Brassó, Szeben, Fehér megyét. A túraút nemzetközi érdeklődésre is számot tartott, Charlie Ottley, a BBC-s hátterű influenszer is népszerűsítette, a román király unokája pedig turistajelzést festett Székelyudvarhely főutcáján.
„Tehát ezek olyan szálak, amelyeket fel kell vállalni civil értelmiségi logikával, és ezt egyelőre úgy tűnik, hogy sem az önkormányzatok nem értik eléggé, sem a vállalkozói réteg. Ha például Parajd turizmusát új alapokra akarjuk helyezni, akkor szükség van nagyon-nagyon körültekintő, alapos marketingre,
A Sóvidék-Hegyalja Turisztikai Egyesület már 2014-ben is működött, és azért telik az idő, jó lenne gondoskodni utánpótlásról. Persze szükség van az egyesületre, de akár más egyesületekre is vállalkozók bevonásával, az önkormányzat részvételével” – mutatott rá a turisztikai szakember.
Szintén közkedvelt erdélyi turistacélpont a Gyilkos-tó
Fotó: Gergely Imre
Az erdélyi helyzet a globális túlturizmus-vita kisebb léptékű, de ugyanolyan logikájú változata. Számos európai turisztikai célponton lett elegük a helyieknek a túlturizmusból: Barcelonában vízipisztolyos tüntetők riasztották el a turistákat, Velence belépődíjat vezetett be az egynapos látogatóknak, Bali és Bhután pedig kifejezetten magas környezetvédelmi hozzájárulással szűri ki a tömegturizmust.
abban, hogy a „minél több turistát idevonzani” logika helyett a helyiek és a látogatók igényeit egyensúlyba hozó szemlélet kerüljön előtérbe.
A torockói unitárius templom
Fotó: Makkay József
Míg Európa több pontján is úgynevezett túlturizmus tapasztalható, ami ellen a helyiek tiltakoznak és a hatóságok korlátozásokat vezetnek be, Romániában, Erdélyben még nagyon sok minden szükséges az idegenforgalom igazi fellendítéséhez.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kiértékelték a szervezők a 17. Kolozsvári Magyar Napokat: az augusztus 16-23. között megszervezett, Tárt kapukkal jelmondatú rendezvénysorozat látogatottsága újabb rekordot döntött.
Kimerültség, cinizmus, romló hatékonyság – a teljesítménykényszer okozta kiégés ma már minden szerepünkben utolérhet: munkahelyen, gyermekként, szülőként, párkapcsolatban is.
Tűz ütött ki szombatról vasárnapra virradó éjszaka egy aradi egészségügyi központ egyik kórtermében.
Ötven éve New Yorkból indult a HHRF harca az erdélyi magyarok jogaiért. A világ azóta megváltozott, de a nyelvhasználat, a restitúció és a közösségi jogok ügye ma sem rendezett.
Kiszáradt növényzet és erdő gyulladt ki szombaton a Kolozs megyei Havasnagyfaluban, a Iancu-keresztje nevű térségben. Az oltást a nehéz terepviszonyok is akadályozzák: a tűzoltóautók nem tudják megközelíteni a lángoló területet.
Több száz éves várfalak mellett haladnak el nap mint nap a kolozsváriak, miközben sokan nem is tudják, mikor épültek, miért éppen ott húzódtak, és mennyi maradt meg belőlük a mai házak, udvarok és utcák között.
Kelemen Hunor arra számít, hogy ha az államfő szeptemberben megnevez egy miniszterelnök-jelöltet, az újabb kormányalakítási kísérlet már megszerezheti a parlament támogatását.
A technológia sokkal gyorsabban fejlődik, mint az ember képes, nem vagyunk felkészülve az állandó gyors változásra, amiben élünk. Mi magunk fejlesztjük az AI-t, nincs „karmester” mögötte – fejtette ki Király Attila, egy kolozsvári SEO-ügynökség alapítója.
A kerékpárút nyomvonalát meghosszabbítják, és a „nyugat tengerpartjaként” emlegetett bányatavat is megkerüli majd.
Óvintézkedéseket javasol a Közegészségügyi igazgatóság (DSP) Temesvár lakóinak, miután a várost már második napja sűrű füst borítja.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!