Hirdetés

Erdély legrégebbi szentélye a gyulafehérvári lelet

Minden bizonnyal az erdélyi Gyula fejedelem, Szent István anyai nagyapja alapította azt a templomot, amelynek romjait áprilisban fedezték fel a gyulafehérvári Szent Mihály római katolikus székesegyház előtti téren. Legalábbis erre a következtetésre jutottak az elmúlt hónapokban lezajlott régészeti-feltárási munkálatokat irányító szakértők, akik ugyanakkor abban teljesen bizonyosak: a feltárt szentély Erdély legrégebbi templomának számít. A tavasszal véletlenszerűen felfedezett páratlan lelet feltárásának és tanulmányozásának részleteiről Daniela Marcu Istrate régész számolt be a sajtónak a gyulafehérvári érseki palotában Szász János gazdasági igazgatóval közösen.

Rostás Szabolcs

2011. augusztus 08., 07:282011. augusztus 08., 07:28

A kutatás során kiderült, hogy a székesegyháztól 24 méterre megtalált, 1,15 méter széles, kőtömbökből és ritkán téglákból álló, félkör alakú apszis valóban évezredes romokat rejt. Az alapos feltárás során megállapították, hogy a templom külső méretei kelet-nyugati irányban 20,70, észak-déli irányban pedig 12 méteren húzódtak, míg falainak átlagos vastagsága 1,20 méter volt. Kiderült az is, hogy a templomhajó négyzet alakú, 12 méteres oldalakkal, a középső részén négy, kupolát vagy tornyocskát tartó oszlop talapzatával.

„Ez az úgynevezett egyszerű görög kereszt alaprajztípus a bizánci építészetre jellemző, és valószínűsíti a templom 10. századi, Gyula fejedelem konstantinápolyi megkeresztelkedését követő eredetét” – hangsúlyozta Daniela Marcu Istrate. (Gyula különben 950 körül, keleti rítus szerint tért át a keresztény hitre, keresztapja VII. (Bíborbanszületett) Konstantin császár lett. Apja hatására Sarolt, Szent István anyja is megkeresztelkedett). A középkori templom alapozását kőből és kevés téglából építették, kötőanyagként helyben oltott meszet használtak, amihez nagyon kevés kavicsot kevertek. Nagyobb gonddal készült a félkör alakú apszis és az oszlopok alapjai, utóbbiak az oldalfalaknál lényegesen mélyebbek. A falak és pillérek kőtömbökből és felületesen megdolgozott lapokból készültek, a habarcs nagy mennyiségű zúzott téglát tartalmazott. A nyugati és déli oldalon az alapozáskor római kori falakat találtak a pogányságból keresztény hitre tért magyarok, ezeket újrahasznosították.

A gyulafehérvári régész elmondta, a most felfedezett templom romjai fölött állt az első római katolikus székesegyház körüli temető, amelyet a 11. század közepén kezdtek használni, és a 13. század első harmadában, a jelenlegi katedrális befejezésével egy időben zártak le. Az elmúlt hónapokban 400 sírt vizsgáltak meg, ezek közül 200 közvetlen kapcsolatban áll a romokkal. viszont nem találtak egyetlen olyan sírt sem, amelyet a templom alapozása átvágott, vagy az alapozással egyidős lenne. Az ásatások során továbbá számtalan, az említett korból származó tárgyat találtak, a templom romjai fölött elhelyezkedő sírokból például S végű hajkarikák kerültek elő, a legrégebbi pénzérme pedig a 11. század végéről származik.

„Mindezek alapján állítjuk, hogy a templomot 1050 tájára már lebonthatták, valószínűleg az immár nyugati típusú székesegyház építésének az idején” – jelentette ki Daniela Marcu Istrate, akinek irányításával április óta két szakaszban zajlottak a feltárási munkálatok. Elhangzott: a tervek szerint a hónap közepére befejeződik a templomhajó régészeti kutatása, augusztus 20-a után a leletet betömik, az ezeréves templom falainak vonalát azonban jelezni fogják a felszínen. Hegedüs Csilla, a román Művelődési és Örökségvédelmi Minisztérium tanácsosa a pénteki sajtótájékoztatón elmondta, a részben a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség által finanszírozott munkálatokat a Kelemen Hunor vezette tárca és a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium is támogatja anyagilag.


szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 08., péntek

Budapest után Bukarest is odateszi a magáét: kistérségi magyar központtá válhat Györgyfalva

Nagyot fordult az idő kereke a Kolozsvár melletti „magyar szigeten”: a sok évtizedes elhanyagoltság, elszigeteltség után ma már Budapest és Bukarest is „a tenyerén hordozza” Györgyfalva közösségét.

Budapest után Bukarest is odateszi a magáét: kistérségi magyar központtá válhat Györgyfalva
Hirdetés
2026. május 07., csütörtök

Méltóságteljes orgonahang a kolozsvári Kakasos templomban – Jótékonysági koncerttel indul a zenesorozat

Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.

Méltóságteljes orgonahang a kolozsvári Kakasos templomban – Jótékonysági koncerttel indul a zenesorozat
2026. május 07., csütörtök

„Újjászületik” a gyimesbükki Rákóczi-vár: interaktív kiállítás mutatja be a határőrző erőd történetét

Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.

„Újjászületik” a gyimesbükki Rákóczi-vár: interaktív kiállítás mutatja be a határőrző erőd történetét
2026. május 07., csütörtök

Akár 1620 lejes bírság is járhat a szabálytalan rollerezésért vagy kerékpározásért

A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.

Akár 1620 lejes bírság is járhat a szabálytalan rollerezésért vagy kerékpározásért
Hirdetés
2026. május 07., csütörtök

Erdélyi és partiumi magyarlakta településeken építenek lakásokat fiataloknak, értelmiségieknek

Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.

Erdélyi és partiumi magyarlakta településeken építenek lakásokat fiataloknak, értelmiségieknek
2026. május 07., csütörtök

Támogatás hiánya miatt marad el a Szent László Napok, válságban a határon túli magyar fesztiválok

A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.

Támogatás hiánya miatt marad el a Szent László Napok, válságban a határon túli magyar fesztiválok
2026. május 07., csütörtök

Az AUR székháza bánta a kormánybuktatást az egyik erdélyi városban

Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.

Az AUR székháza bánta a kormánybuktatást az egyik erdélyi városban
Hirdetés
2026. május 07., csütörtök

Amikor a lélek kér segítséget: a pszichológushoz vezető út és ami utána következik

A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.

Amikor a lélek kér segítséget: a pszichológushoz vezető út és ami utána következik
2026. május 06., szerda

Hivatalos: a Romgaz tulajdonába kerül az Azomureș

A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.

Hivatalos: a Romgaz tulajdonába kerül az Azomureș
2026. május 06., szerda

Újabb székelyföldi település zászlajára bólintott rá a kormány

Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.

Újabb székelyföldi település zászlajára bólintott rá a kormány
Hirdetés
Hirdetés