Sikerült meggyőzni a környezetkímélő szeméttelep veszélytelenségéről a létesítmény kiépítését ellenző háromszékieket. A Kovászna Megyei Tanács szervezésében tucatnyi lécfalvi, maksai, borosnyói és bitai polgár utazott a magyarországi Tiszafüredre, hogy megnézzék, miként működik egy korszerű hulladéklerakó.
Amint arról már többször beszámoltunk, Kovászna és Hargita megye közösen vesz részt egy hulladék-gazdálkodási programban, melynek összértéke több mint 34 millió euró. A Kovászna megyei szeméttárolót a Lécfalva és Maksa közötti 15 hektáros területen építik meg. A Kovászna megyei önkormányzat szakemberei eredetileg egy Dálnok határában levő területet szemeltek ki a telep létrehozására, de a dálnokiak tiltakozóbeadványt írtak alá, miszerint az a környezet tisztaságát, a mezőgazdaságot, és a turizmus fejlődését veszélyeztetné. A lécfalviak is gyűjtögettek aláírásokat, de elkéstek a tiltakozással, mert már hónapokkal azelőtt teljes érdektelenség mellett lezajlott a vita. Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke elmondta, megítélése szerint ebben az ügyben nagyon fontos a lakosság szakszerű tájékoztatása. „Az emberek azt hiszik, hogy a szeméttelepről elfújja a szél a hulladékot, a műanyag tasakok a kerítéseiken fognak lengedezni, pedig erről szó sincs” – tette hozzá. A küldöttség tagjai egy természetvédelmi rezervátum melletti regionális szemétlerakót látogattak meg Tiszafüreden, ahol 3 megye 38 településének hulladékát kezelik. Pintér Erika tiszafüredi polgármester a találkozón elmondta, ott is viták előzték meg a hulladéklerakó létesítését, de hat év után bebizonyosodott, hogy nincs negatív hatása. Dálnoki Sándor maksai tornatanár, a küldöttség nevében úgy fogalmazott, a szemétlerakó befogadásáért cserébe építsék ki az úthálózatot, a víz- és csatornarendszert, követeljék a kivitelezőtől a technológiai előírások betartását és helyi munkaerő alkalmazását. Demeter János, a megyei tanács alelnöke kifejtette, ezeket a feltételeket teljesíteni tudják.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.
Újabb harminc nappal meghosszabbította a vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság – számolt be a Hargita megyei prefektúra.
Az RMDSZ 35 éven keresztül vállalta, és fontos feladatának tekinti most is, hogy Románia és Magyarország között összekötő kapocs, híd legyen – jelentette ki Kelemen Hunor az RMDSZ 17. kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A kisajátított ingatlanok tulajdonjogának ellenőrzésével megteszik az első lépést az Arad–Nagyvárad gyorsforgalmi út harmadik szakaszának kivitelezéséhez. Az Arad és Kisjenő közötti szakasz több mint 47 kilométer hosszú lesz.
Felerősödő szélre figyelmeztető elsőfokú, avagy sárga riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombatra az ország 23 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök már csütörtökön megérkezett Kolozsvárra – pénteken a kincses város közeli Zsukiménesben részt vesz az RMDSZ 17. kongresszusán.
A fejlesztési minisztérium javaslatára csütörtöki ülésén a kormány összesen 168 millió lejt utalt ki 34 megye összesen 74 előadóművészeti intézményének támogatására.