Sikerült meggyőzni a környezetkímélő szeméttelep veszélytelenségéről a létesítmény kiépítését ellenző háromszékieket. A Kovászna Megyei Tanács szervezésében tucatnyi lécfalvi, maksai, borosnyói és bitai polgár utazott a magyarországi Tiszafüredre, hogy megnézzék, miként működik egy korszerű hulladéklerakó.
Amint arról már többször beszámoltunk, Kovászna és Hargita megye közösen vesz részt egy hulladék-gazdálkodási programban, melynek összértéke több mint 34 millió euró. A Kovászna megyei szeméttárolót a Lécfalva és Maksa közötti 15 hektáros területen építik meg. A Kovászna megyei önkormányzat szakemberei eredetileg egy Dálnok határában levő területet szemeltek ki a telep létrehozására, de a dálnokiak tiltakozóbeadványt írtak alá, miszerint az a környezet tisztaságát, a mezőgazdaságot, és a turizmus fejlődését veszélyeztetné. A lécfalviak is gyűjtögettek aláírásokat, de elkéstek a tiltakozással, mert már hónapokkal azelőtt teljes érdektelenség mellett lezajlott a vita. Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke elmondta, megítélése szerint ebben az ügyben nagyon fontos a lakosság szakszerű tájékoztatása. „Az emberek azt hiszik, hogy a szeméttelepről elfújja a szél a hulladékot, a műanyag tasakok a kerítéseiken fognak lengedezni, pedig erről szó sincs” – tette hozzá. A küldöttség tagjai egy természetvédelmi rezervátum melletti regionális szemétlerakót látogattak meg Tiszafüreden, ahol 3 megye 38 településének hulladékát kezelik. Pintér Erika tiszafüredi polgármester a találkozón elmondta, ott is viták előzték meg a hulladéklerakó létesítését, de hat év után bebizonyosodott, hogy nincs negatív hatása. Dálnoki Sándor maksai tornatanár, a küldöttség nevében úgy fogalmazott, a szemétlerakó befogadásáért cserébe építsék ki az úthálózatot, a víz- és csatornarendszert, követeljék a kivitelezőtől a technológiai előírások betartását és helyi munkaerő alkalmazását. Demeter János, a megyei tanács alelnöke kifejtette, ezeket a feltételeket teljesíteni tudják.
Restaurálták, felavatják a marosvásárhelyi Teleki Téka Freskós termét, amelynek lenyűgöző, pasztell színvilágú falfestményeit egy szebeni mester készítette Teleki Sámuel megrendelésére a 19. század elején.
Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője vehette át az idén harmadszor odaítélt Kosztolányi-díjat a IV. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón Balatonalmádiban.
Romániában csak egy hivatalos himnusz van – mondta szombaton Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke annak kapcsán, hogy pénteken kiment az RMDSZ kongresszusának otthont adó teremből, amikor felcsendült a székely himnusz.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteken részt vett az RMDSZ 17. kongresszusán a Kolozs megyei Zsukiménesen, útban hazafelé még megállt ebédelni. És ha már itt járt, egy Romániában hagyományos ételt választott, a miccset.
A pénteki RMDSZ-kongresszus nem csupán Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök jelenléte miatt keltette fel a román sajtó és politikum érdeklődését, hanem azért is, mert annak kezdetén a magyar és a román himnusz után a székely himnuszt is lejátszották.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.