Épülhet a hulladéktározó Bihar megyében

Az érintett polgármesterek, parlamenti képviselők és tanácsosok jelenlétében bemutatott menedzsmentterv már 2012 decemberére elkészült, de mivel a korábban Phare-pályázat útján megépített érmihályfalvi hulladékválogató létesítmény érinti az azóta kibővített Natura 2000-es természetvédelmi övezet területét, külön környezetvédelmi hatástanulmányra volt szükség, hogy most, március elején rábólintsanak a 200 millió lejes projekttámogatásra.

„Ez a megye teljes lakosságát kiszolgálja, és összhangban van az uniós irányelvekkel. Különben a pályázati feltételek egyike az volt, hogy létrejöjjön egy közösségi fejlesztési egyesület, a mi, Ecolect Group néven létrehozott társulásunkhoz pedig csatlakozott mind a 101 helyi önkormányzat” – mutatott rá Popa.

A terv hat gyűjtőzónára osztja a megyét, és amellett, hogy a projekt részeként lezárják azt a nyolc hulladéktárolót, amelyek nem felelnek meg az uniós szabványoknak, a vidéki településeket is ellátják majd komposztáló egységekkel és az újrahasznosítható hulladék gyűjtésére alkalmas felszereléssel. Nagyváradon a jelenlegi lerakó mellett épül majd fel az a mechanikai-biológiai hulladékkezelő, amely a teljes megyét kiszolgálja, miközben Belényesen, Margittán, Nagyszalontán és Székelyhídon átadóállomást létesítenek, Vaskohszikláson pedig egy ideiglenes raktározó működik majd.

A befektetések – amelyhez a megyei költségvetésből 19,5 millió lejjel járulnak hozzá – három válogatóállomás kialakítására (Margittán, Belényesen és Szalontán) is kiterjednek, míg Élesd szemétszállító autót kap, a mihályfalvi telepet pedig hat konténerrel bővítik a kapacitás növelésére. „A határidő szorít minket, hiszen mindezt 2015 decemberéig kivitelezni kell” – magyarázta Cornel Popa.

Modernizálódó kisvárosok

„Ennek a tervnek a gyakorlatba ültetése egy újabb lépcsőfok a város modernizálásában” – mutatott rá lapunknak Török László, Nagyszalonta polgármestere. Az elöljáró azt is hangsúlyozta, hogy mindebben a lakosságnak is partnerré kell válnia azzal, hogy nagyobb hangsúlyt fektet a szelektív hulladékgyűjtésre.

Korodi Attila rámutatott, mindezek az infrastrukturális beruházások csökkentik a városok és a vidéki települések közötti különbségeket, és javítják az életszínvonalat. Emlékeztetett, Románia uniós csatlakozásakor vállalta, hogy alkalmazkodik az európai normákhoz, ezen elvárásával pedig „Brüsszel nem viccel”. A tárcavezető hangsúlyozta: bár célja, hogy minél hatékonyabban kiaknázzák az uniós forrásokat, azok elköltését is figyelni fogja, hogy utólag az Európai Bizottság ne büntethesse meg az országot.

A bihari pozitív példa

Korodi rámutatott arra is, hogy nem elég megfelelően gyűjteni a hulladékot, annak újrahasznosítása is rendkívül fontos. Pozitív példaként említette az ECO Bihor vállalat által működtetett nagyváradi szeméttelepet, ahol kedden Pásztai Zoltán igazgató és több megyei elöljáró társaságában felavatták az elektromos áramot és hőenergiát termelő biogázfejlesztő rendszert.

Mint arról korábban már beszámoltunk, a mintegy félmillió eurós beruházással a hulladékgazdálkodó immár 500 kilowattóra áramot képes termelni a depóniagáz újrahasznosításával, amely nem pusztán saját szükségleteit fedezi, hanem az országos hálózatba csatlakozva nyereséget is hozhat a cégnek.