
A nagyváradi várban állítanának emléket annak, hogy Mátyás király idejében itt vezetett a kezdő hosszúsági kör, azaz kezdőmeridián vagy nullmeridián. A polgármesteri önkormányzat illetékes bizottsága rábólintott a tervre.
2022. május 02., 18:102022. május 02., 18:10
2022. május 02., 18:182022. május 02., 18:18
A városi tanács urbanisztikai és területrendezési bizottsága legutóbbi ülésén tárgyalta a nagyváradi Lions Club egyesület által kezdeményezett emlékmű ötletét, és engedélyezte a megvalósítását.
A váradi várban, a Vitéz János által építtetett csillagvizsgálón áthaladó délkört több mint kétszáz évig, 1464–1667 használták vonatkoztatási hosszúsági vonalként. Ezzel indokolják az emlékmű felállítását a kezdeményezők is, emlékeztetve, hogy abban a korban a váradi vár közigazgatási, politikai, katonai, jogi és vallási központ is volt.
A városháza szerkesztőségünkbe eljuttatott közleménye szerint a kezdeményezők a bizottsági ülésen mutattak, hogy a modern emlékmű a témához és a környezethez egyaránt illene. A kör alakú alkotás a nap járásához igazodva forogna, 24 óra alatt tenne meg egy teljes kört. Üvegből készülne, így a helyzete mellett a színe is változna a napfény hatására, ezért a látogatók különleges fényjátékra is számíthatnak.
A csatolt képek szerint így nézne ki a modern emlékmű
Fotó: Forrás: Nagyváradi Polgármesteri Hivatal
Mint ismeretes, Vitéz János váradi püspök 1455-ben hozta létre az ország első csillagvizsgáló intézetét Nagyváradon. A kor egyik híres csillagászát, a bécsi Georg Pauerbachot hívta meg az intézet vezetésére, aki maga helyett végül legtehetségesebb tanítványát, a Regimontanus néven publikáló Johannes Müllert küldte el.
Mivel a Tabula Varadiensis volt az egyik legpontosabb elérhető gyűjtemény, másolatait a nagy földrajzi felfedezők egy része is magával vitte – például Kolumbusz Amerika felé tartó hajóján is volt belőle egy példány. A késő középkorban a Magyar Királyság területén nem ez volt az egyetlen kezdődélkör, a másik Mátyás király tiszteletére a budai váron keresztül haladt át és a váradival felváltva használták.
Mint ismeretes, a nagyváradi várban tervezik felállítani Szent László városalapító király lovasszobrát is.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.
Ha minden a várakozások szerint halad, hamarosan elkezdődhet a marosvásárhelyi körgyűrű egyik fontos szakaszának építése – adta hírül Horațiu Cosma, a közlekedési minisztérium államtitkára.
Hét pontban rögzítette a Fidesz választási vereségében közrejátszó okokat Fodor Gábor liberális politikus a Krónikának, rámutatva arra is, hogyan „ásta meg magának a gödröt” a volt kormánypárt.
Januártól megszűnik az aradi székhelyű Nyugati Jelen című regionális hetilap Böszörményi Zoltán, az újság tulajdonosa szerint. A kiadó a múlt héten pénteken Tusványoson jelentette be, hogy nem tudja tovább fenntartani az öt megyében terjesztett lapot.
Nyolc házkutatást tartottak kedden több Maros megyei településen annak az öt személynek az ingatlanjaiban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy nagy mennyiségű halat fogtak ki jogtalanul egy mezőségi magántóból.
Csütörtöktől nyugat felől egy fokozatosan erősödő hőhullám éri el Romániát, amely várhatóan augusztus 3–6. között tetőzik – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Jól haladnak az Nagyszebent Nagylakkal összekötő A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya még hiányzó, alagutakat is magában foglaló szakaszának építésével – tudatta szerdán a temesvári regionális út- és hídkarbántáró igazgatóság (DRDP).
szóljon hozzá!