Egyelőre nem döntött Emil Boc, Kolozsvár polgármestere arról, hogy az általa vezetett hivatal fellebbez vagy sem a kétnyelvű – a román és a magyar megnevezést tartalmazó – helységnévtáblák kihelyezését kötelező alapfokú bírósági ítélet ellen. Erről maga az elöljáró számolt be az egyik kereskedelmi rádióban. Bocnak ugyanakkor már csak néhány napja van arra, hogy elhatározza magát, a fellebbezést ugyanis az indoklás közzétételétől számított 15 munkanapon belül, azaz április 13-áig kell benyújtani.

Csoma Botond parlamenti képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke a Krónikának kifejtette: amióta a kolozsvári törvényszék március 23-án közzétette az ítélet indoklását, folyamatosan tárgyalnak a városvezetéssel. Bár egyelőre nem jutottak közös nevezőre, de az egyeztetéseket jövő héten is folytatják.

Válaszra sem méltatták a Musai–Muszájt

Emil Boc ugyanakkor nem volt hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni a Kolozsvár többnyelvűségéért küzdő Musai–Muszáj civil akciócsoport tagjaival, holott a mozgalom képviselőinek kérésére korábban ígéretet tett erre. Bethlendi András, az akciócsoport tagja lapunknak elmondta: nemrég ismételten tárgyalni hívták a polgármestert, de kérésükre nem kaptak választ – napokkal a fellebbezési határidő előtt sem. „Számunkra egyértelmű, hogy mi a helyes a döntés, és úgy gondoljuk, ez mindenki számára világos\" – hangsúlyozta a civilek álláspontját Bethlendi.

A Musai–Muszáj csütörtökön Facebook-oldalán tíz – román és magyar nyelven megfogalmazott – érvet sorolt fel amellett, hogy miért lenne jó, ha az elöljáró nem fellebbezne. Mint kiemelték: Boc ezzel elismerné Románia hatályos törvényeit, illetve az ország által ratifikált nemzetközi egyezményeket, ugyanakkor következetes maradna az Európa Kulturális Fővárosa 2021 pályázatban felvállalt értékekkel. Felvállalná, hogy Kolozsvár multikulturális, és felmentené a várost a nacionalizmus vádja alól. Az akciócsoport arra is felhívta a figyelmet: a polgármester így részt vehetne a Kolozsvári Magyar Napok nyitóünnepségén anélkül, hogy kockáztassa, a tömeg kifütyüli. Arra is kitértek: ha nem történik fellebbezés, az RMDSZ-nek nem kell megmagyaráznia, hogy miért tartja fenn továbbra is a tanácsban többséget alkotó Nemzeti Liberális Párttal (PNL) helyi és megyei szinten is megkötött megállapodást, amely egyébként a többnyelvű helységnévtáblák kihelyezését is tartalmazza.

„Dák hagyományokra\" emlékeztetne a Napoca

A Ziua de Cluj hírportál Emil Boc rádiós nyilatkozata kapcsán helyi román közéleti személyiségeket szólaltatott meg, akik eltérő álláspontot fogalmaztak meg a többnyelvű helységnévtáblákról. Ioan Bolovan történész, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorhelyettese azon a véleményen van, hogy a román megnevezés mellett nemcsak magyarul, hanem más nyelveken is fel kellene tüntetni a város nevét – a multikulturalizmus jegyében például németül, sőt akár latinul is ki lehetne írni a Napoca nevet (amely megnevezés a város hivatalos román nevében is szerepel), ez ugyanis „az évezredes dák és római hagyományokra emlékeztetne\". Bolovan ennek ellenére nem hiszi, hogy az önkormányzatnak törvényi kötelezettsége lenne kihelyezni a többnyelvű helységnévtáblákat, indoklása szerint ugyanis a 2002-es és a 2011-es népszámláláskor a magyar lakosság aránya már nem érte el a 20 százalékot.

Lényegesen korszerűbb álláspontot képvisel George Jiglău politikai elemző, a BBTE politikatudományi karának tanára, aki leszögezte: a többnyelvű helységnévtáblák problémája a „Funar korszak maradványa\". Meglátása szerint függetlenül a közigazgatási törvény előírásaitól, illetve figyelmen kívül hagyva a vitát, hogy melyik népszámlálás adatait kellene figyelembe venni, udvariassági gesztus lenne a többnyelvű táblák kihelyezése. Hangsúlyozta: ez nemcsak a magyar közösség számára, hanem a város öröksége szempontjából is fontos lenne. Sőt szerinte a város bejáratai mellett a műemlékértékkel bíró helyszíneken is élni kellene a többnyelvűség lehetőségével. „Mindenki tudja, Kolozsvár a város magyar neve, ezen rugózni anakronisztikus. Azt sem hiszem, hogy politikai vita tárgyát kellene hogy képezze a kérdés, mégis mivel lehetne érvelni a kétnyelvű feliratok ellen?\" – fogalmazott George Jiglău.

Ezzel szemben Ioan Hosu szociológus úgy véli: csak az releváns, hogy mit mond a törvény, szerinte a kérdés egyébként is csak a politikai és kulturális elitet érdekli, az átlagembereket nem foglalkoztatja. Hozzátette: a többnyelvű feliratozás kérdése szimbolikus téttel bír mind a magyar, mind a román közösség számára, különösen, mert közeleg a nagy egyesülés 100. évfordulója.

Fellebbezésre buzdítják Bocot a „hazafiak”

Eközben több kolozsvári szervezet arra kérte Emil Boc polgármestert, hogy nyújtson be fellebbezést a Kolozs megyei törvényszék azon döntése ellen, amely a kétnyelvű – román és magyar – helységnévtáblák kihelyezésére kötelezi a városvezetést.

Az Agerpres által csütörtökön idézett dokumentumot a Carpatica Kulturális Alapítvány elnöke, Ionel Vitoc, az Avram Iancu Kulturális-Hazafias Társaság elnöke, Victor Bercea és az ASTRA kulturális egyesület Kolozs megyei szervezetének elnöke, Mircea Popa írta alá. Szerintük a polgármesteri hivatal a többségi lakosságot diszkriminálná, ha nem élne fellebbezési lehetőségével.

„Felháborodással vettük tudomásul a Kolozs megyei törvényszék döntését, mely egy önkényes értelmezés alapján arra kötelezi Kolozsvár Polgármesteri Hivatalát, hogy kétnyelvű helységnévtáblákat szereltessen a város bejárataihoz” – írják a dokumentum megfogalmazói, követelve Emil Boctól, hogy fellebbezzen a döntés ellen. „Elfogadhatatlan számunkra, hogy a nagy egyesülés centenáriumára ilyen megnevezéssel készüljön a városunk” – teszik hozzá.

Az aláírók azzal érvelnek, hogy a törvény a nemzeti kisebbség legalább 20%-os arányát szabja meg küszöbként ahhoz, hogy a hatóságokat kötelezni lehessen a kétnyelvű táblák kihelyezésére. Ugyanakkor kifejtik, hogy sok románban kellemetlen emlékeket idéz fel a magyar Kolozsvár megnevezés, „mert az 1940–1944 közötti magyar közigazgatás alatt elszenvedett atrocitásokat” juttatja eszükbe.