2011. december 20., 07:152011. december 20., 07:15
Tisztelem a ’89-es forradalom hőseit, akik harcoltak a kommunista rezsim ellen, azonban ugyanúgy elvárom, hogy mindenki tisztelje Temesvárt, az új Románia szülőhelyét – jelentette ki Constantin Ostaficiuc Temes megyei tanácselnök a megyei önkormányzat tegnapi díszülésén. Azoktól is elvárja a tiszteletet, akik most különböző kezdeményezésekkel állnak elő, azonban nem tudják, hogy valójában mi is történt 1989 decemberében Temesváron, Lugoson vagy Bukarestben – tette hozzá a politikus a jászvásári honatyák azon kezdeményezésére utalva, hogy a moldvai várost ismerjék el a forradalom bölcsőjeként.
Constantin Ostaficiuc, aki a Demokrata-Liberális Párt (PDL) megyei elnöke is, úgy véli, hogy a megyeháza erkélyét, amely a ’89-es temesvári események egyik fontos helyszíne volt, történelmi műemlékké kellene nyilvánítani, eleget téve ezzel a temesvári forradalmárok erre vonatkozó kérésének.
A jászvásári honatyák kezdeményezését a PDL politikusai is elítélik, Sever Voinescu, a kormánypárt alelnöke tegnap úgy nyilatkozott, nem tartja helyénvalónak azt az ötletet, hogy a parlamentben döntsék el, hol tört ki a ’89-es forradalom.
Mint elmondta, a párt állandó bizottságában nem tárgyalták meg a jászvásári javaslatot, de szerinte ha ez a parlament elé kerülne, mindenik honatya saját, forradalomról szerzett ismeretei alapján szavazna. „A lehető legrosszabb dolog, ami történhet, ha átpolitizáljuk ezt a kérdést. Személy szerint nem tartom helyénvalónak azt az ötletet, hogy a parlamentben, a politikai csoportosulások szavazatai révén döntsük el, hol kezdődött a román forradalom” – jelentette ki a PDL-s politikus, hangsúlyozva, hogy a különböző történelmi események körülményeinek a megállapítása nem a politikusok, hanem a történészek dolga.
Emil Boc kormányfő sem támogatja a iaşi-i honatyák kezdeményezését, a miniszterelnök ezt a kormánykoalíció tegnapi ülésén mondta, jelentette be Ovidiu Ganţ, a nemzeti kisebbségek parlamenti frakciójának tagja, aki állásfoglalásra szólította fel a miniszterelnököt az ügyben.
Mint arról beszámoltunk, hat, Iaşi megyei honatya – két szenátor és négy képviselő – kedden törvényjavaslatot nyújtott be a képviselőházban, melyben kérik, hogy a parlament ismerje el Jászvásárt a ’89-es forradalmat kezdeményező városként, mivel a városba már december 14-ére tüntetést hirdettek, melyet azonban a hatóságok meghiúsítottak.
Dumitru Oprea, a PDL Iaşi megyei elnöke árnyaltabban ismertette a kezdeményezést, a temesvári forradalmárok részéről érkezett kritikákra reagálva kifejtette, hogy a javaslat nem vitatná el a bánsági várostól a mártírváros címet. A politikus „meglepőnek” nevezte a temesváriak reakcióját, hozzátéve, hogy a törvénytervezethez egy módosítást eszközölhetnek, melyben a két város együtt szerepel a ’89-es forradalom kezdeményezőjeként. Cassian Maria Spiridon, a helyi forradalmárszervezet elnöke elmondta, nem ez az első kezdeményezés arra, hogy ismerjék el a városnak a forradalom kirobbanásában tanúsított szerepét. „1989-ben Temesváron spontán felkelés történt, míg Jászvásár esetében tudatos akcióról van szó” – mondta Spiridon, hozzátéve, elismerik a temesvári és a bukaresti felkelők érdemeit, hisz nélkülük „megrohadtunk volna a börtönben”.
Megkéselte osztálytársát egy 12 éves gyermek pénteken az Arad megyei Vinga község egyik iskolájában.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.