A gyulafehérvári ítélőtábla alapfokon elutasította az egykori Marianum épületének kolozsvári visszaszolgáltatását a római katolikus egyház számára. Az egyház fellebbezni fog az ítélet ellen.
2018. július 25., 19:002018. július 25., 19:00
2018. július 25., 19:042018. július 25., 19:04
Veres Stelian, a kolozsvári Szent Mihály-templom plébániai kormányzója szerdai közleményében megállapítja, hogy a gyulafehérvári ítélőtábla a restitúcióra vonatkozó román jogi előírások szövegével és szellemével ellentétesen utasította el a Marianum visszaszolgáltatását. Emlékeztet ugyanakkor, hogy július elején ugyancsak a gyulafehérvári ítélőtábla utasította el a Batthyáneum visszaszolgáltatását.
„A határozatban nem vették figyelembe, hogy a Marianum bizonyítottan a római katolikus egyház által alapított, építetett, finanszírozott, működtetett és vezetett intézmény volt, amely az egyház saját szervezetéhez tartozott, tulajdonosa gyakorlatilag a kolozsvári római katolikus egyházközség volt. Valódi jogállamban nem fordulhat elő, hogy az igazságszolgáltatás célja – az állam által korábban elfogadott törvényes rendelkezésekkel is szembefordulva – a kommunista diktatúra államosításainak megerősítése és megőrzése legyen. Az ilyen intézkedés egyszerre ellentétes a jogállam és a vallásszabadság elveivel és sérti meg a kisebbségi jogokat” – szögezi le a plébániai kormányzó.
A Marianum a római katolikus egyház által alapított kolozsvári leánynevelő intézet volt, ma műemlékként lajstromozott épülete 1910-11-ben, az első világháború előtt készült el, Dr. Hirschler József kolozsvári belvárosi plébános (1874-1936) erőfeszítéseinek köszönhetően. Az épületet 1911. december 10-én szentelte fel Majláth Gusztáv Károly püspök (1864-1940). A Marianumot a világháború alatt és az impériumváltás után is bővítette az egyház. A több létesítményt és célt (elemi és polgári leányiskola, kereskedelmi iskola, leánygimnázium, tanítónőképző, tanárképző intézet, zeneiskola) összefogó oktatási intézmény összerdélyi jelentőségű volt: Erdély legtávolabbi részeiről is érkeztek hallgatók, hogy itt részesüljenek képzésben. A Marianum az erdélyi magyar kisebbség az egyik legfontosabb iskolájává vált. Az egyházi iskolák ebben az időszakban megtartó erőt, hitet, reményt képviseltek. Ezt a szerepet az államosítás megszüntette.
Az 1948. évi 176. törvényrendelet révén az állam a római katolikus egyháztól elvette, államosította az épületet. A kommunista diktatúra vallásellenes intézkedései közé tartozott az egyházak által alapvető céljaik közé sorolt oktatási tevékenység teljes körű felszámolása. Az épületet először a magyar tannyelvű Bolyai Egyetem, majd az önálló Bolyai Egyetem 1959-es megszüntetése óta a Babeș-Bolyai Tudományegyetem használta, jelenleg az egyetem Filológia Kara működök az épületben. Veres Stelian felidézi, hogy a rendszerváltás után Románia törvényben vállalta, hogy a kommunista diktatúra államosításait, mint egyértelmű visszaéléseket orvosolja. Az egyházaktól államosított ingatlanokra vonatkozóan a 2000. évi 94. sürgősségi kormányrendelet, illetve a rendeletet jóváhagyó 2002. évi 501. törvény teremtette meg a restitúció jogi kereteit. A Restitúciós Bizottság 2017. augusztusában a Marianumra vonatkozó visszaszolgáltatási kérést viszont megtagadta. E döntés ellen fordult jogorvoslatért az egyház, bízva az igazságszolgáltatásban és a tisztességes bírósági eljárásban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyar kulturális napokat tartanak a Szilágy megyei Zsibón, Wesselényi Miklós szülővárosában. A rendezvény nem csupán szórakozást kínál, hanem közösségépítő, kulturális élményt nyújt egy olyan szórványtelepülésen, ahol ritkák a magyar nyelvű programok.
A rendezvény nemcsak a gasztronómiáról vagy a szükségletek kielégítéséről szólt, hanem a hagyomány folytatásáról, az őszi befőzés szokásának tovább éltetéséről.
Állagmegőrzési munkálatokat végeznek a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház északi tornyán és felső tetőszerkezetén, a munkálatokat a román Nemzeti Örökségvédelmi Intézet és a Főegyházmegye finanszírozza.
Több mint ezer marosvásárhelyi lakos írta alá azt a petíciót, amelyben arra kérik a hatóságokat, hogy az Azomureș számára kiadandó új integrált környezetvédelmi engedélybe szigorú feltételeket foglaljanak bele – tájékoztattak szerdán a kezdeményezők.
Egyedülálló kezdeményezés indult Brassóban: ingyenesen kapnak fogkrémet és egészségügyi betétet a diákok – jelentette be a határozattervezetet a város polgármestere.
152 év után először szerelték le kedden a vajdahunyadi vár Buzogány-tornyán álló, Hunyadi János ábrázoló szobrot – jelentette be a dél-erdélyi város önkormányzata.
Méhész és apiterapeuta házaspárhoz látogattunk el az aranyosszéki Kövenden. Gazdaszemmel című videós riportsorozatunk újabb részében annak jártunk utána, hogyan gyógyítanak a méhek és a méhészeti termékek.
A Srí Lankáról érkezett vendégmunkások is anyanyelvükön hallgathatnak misét a temesvári római katolikus székesegyházban – erről beszélt Pál József Csaba temesvári püspök a templomba látogató Nicușor Dan államfőnek.
Az RMDSZ-frakció javaslatára díszpolgári címet adományozott kedden a Kolozs Megyei Tanács Ráduly-Zörgő Éva logopédusnak, iskolapszichológusnak, sportvezetőnek, egyetemi oktatónak, olimpikon gerelyhajítónak.
Az eredetileg 2024 áprilisára tervezett befejezéshez képest már másfél év eltelt, és az Arad megyei kisváros önkormányzata továbbra sem tudja megmondani, mikorra készülhet el a beruházás.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!