A gyulafehérvári ítélőtábla alapfokon elutasította az egykori Marianum épületének kolozsvári visszaszolgáltatását a római katolikus egyház számára. Az egyház fellebbezni fog az ítélet ellen.
2018. július 25., 19:002018. július 25., 19:00
2018. július 25., 19:042018. július 25., 19:04
Veres Stelian, a kolozsvári Szent Mihály-templom plébániai kormányzója szerdai közleményében megállapítja, hogy a gyulafehérvári ítélőtábla a restitúcióra vonatkozó román jogi előírások szövegével és szellemével ellentétesen utasította el a Marianum visszaszolgáltatását. Emlékeztet ugyanakkor, hogy július elején ugyancsak a gyulafehérvári ítélőtábla utasította el a Batthyáneum visszaszolgáltatását.
„A határozatban nem vették figyelembe, hogy a Marianum bizonyítottan a római katolikus egyház által alapított, építetett, finanszírozott, működtetett és vezetett intézmény volt, amely az egyház saját szervezetéhez tartozott, tulajdonosa gyakorlatilag a kolozsvári római katolikus egyházközség volt. Valódi jogállamban nem fordulhat elő, hogy az igazságszolgáltatás célja – az állam által korábban elfogadott törvényes rendelkezésekkel is szembefordulva – a kommunista diktatúra államosításainak megerősítése és megőrzése legyen. Az ilyen intézkedés egyszerre ellentétes a jogállam és a vallásszabadság elveivel és sérti meg a kisebbségi jogokat” – szögezi le a plébániai kormányzó.
A Marianum a római katolikus egyház által alapított kolozsvári leánynevelő intézet volt, ma műemlékként lajstromozott épülete 1910-11-ben, az első világháború előtt készült el, Dr. Hirschler József kolozsvári belvárosi plébános (1874-1936) erőfeszítéseinek köszönhetően. Az épületet 1911. december 10-én szentelte fel Majláth Gusztáv Károly püspök (1864-1940). A Marianumot a világháború alatt és az impériumváltás után is bővítette az egyház. A több létesítményt és célt (elemi és polgári leányiskola, kereskedelmi iskola, leánygimnázium, tanítónőképző, tanárképző intézet, zeneiskola) összefogó oktatási intézmény összerdélyi jelentőségű volt: Erdély legtávolabbi részeiről is érkeztek hallgatók, hogy itt részesüljenek képzésben. A Marianum az erdélyi magyar kisebbség az egyik legfontosabb iskolájává vált. Az egyházi iskolák ebben az időszakban megtartó erőt, hitet, reményt képviseltek. Ezt a szerepet az államosítás megszüntette.
Az 1948. évi 176. törvényrendelet révén az állam a római katolikus egyháztól elvette, államosította az épületet. A kommunista diktatúra vallásellenes intézkedései közé tartozott az egyházak által alapvető céljaik közé sorolt oktatási tevékenység teljes körű felszámolása. Az épületet először a magyar tannyelvű Bolyai Egyetem, majd az önálló Bolyai Egyetem 1959-es megszüntetése óta a Babeș-Bolyai Tudományegyetem használta, jelenleg az egyetem Filológia Kara működök az épületben. Veres Stelian felidézi, hogy a rendszerváltás után Románia törvényben vállalta, hogy a kommunista diktatúra államosításait, mint egyértelmű visszaéléseket orvosolja. Az egyházaktól államosított ingatlanokra vonatkozóan a 2000. évi 94. sürgősségi kormányrendelet, illetve a rendeletet jóváhagyó 2002. évi 501. törvény teremtette meg a restitúció jogi kereteit. A Restitúciós Bizottság 2017. augusztusában a Marianumra vonatkozó visszaszolgáltatási kérést viszont megtagadta. E döntés ellen fordult jogorvoslatért az egyház, bízva az igazságszolgáltatásban és a tisztességes bírósági eljárásban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Emil Boc polgármester hivatalosan is felszólította a kolozsvári metró kivitelezőjét a felhalmozódott késések behozására, valamint a projekt következő szakaszaira vonatkozó egyértelmű ütemterv bemutatására.
Vesztegetés elfogadásának gyanújával indított büntetőeljárást négy nagylaki határrendész ellen a ügyészség: a nyomozók szerint pénzt fogadhattak el azért, hogy beengedjék Magyarországról Romániába az illegális sertényszállítmányokat.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
Kórházba került egy 13 éves Kolozs megyei diák, miután egy osztálytársa késsel támadt rá. Az áldozat eleinte nem is akarta elmondani a tanároknak, hogy késelés történt, azt állította, hogy egy törött üveg vágta meg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!