A térségbe viszont 2000-ben Orange-antennát is telepítettek, a lakosságnak pedig megvannak már a kellemetlen tapasztalatai az elektromágneses sugárzásról. „Kihulltak a fogaim, magas vérnyomásom lett, éjszaka pedig nem tudok aludni a zúgástól” – panaszolta az egyik idős asszony. Elmondta, amióta felszerelték az antennát, azóta a környéken növekedett az elhalálozások száma, és szomszédai közül hét személyt operáltak meg epebántalmakkal. „Ne szereljenek ide fel még egy olyan antennát, amitől csak szédelgünk, mint a beteg légy” – zúgolódott egy korosabb férfi azon a helyszíni találkozón, amelyen Marcel Liznic, a Cosmote hálózattelepítő részlegének igazgatója jelent meg.
Egy antenna is sok
Az utca lakói csak akkor értesültek a tényekről, amikor erőgépek jelentek meg a területen. A munkálatok elkezdését viszont sikerült megakadályozniuk azzal, hogy a múlt héten 600 aláírást tartalmazó panaszlevelet nyújtottak be Pap József polgármesternek. „Az elektromágneses sugárzás egészségre káros hatásai ismertek, és már van a szomszédságunkban egy antenna” – magyarázta Páll József építészmérnök, aki leginkább attól tart, ha két antenna működik a térségben, akkor a sugárzási szint meghaladhatja a megengedett értéket. Egyébként az első antenna felszerelése alkalmával ő volt az, aki a környezetvédelmi felügyelőségnél nehezményezte, hogy lakott területen elektromágneses sugárzást kibocsátó létesítményt telepítenek. „Akkor nem sikerült megakadályozni az építkezést, amelyet tudtommal utólag láttamozott a hivatal” – fejtette ki Páll, aki azt fontolgatja, hogy újabb folyamodvánnyal fordul a környezetvédelemhez, ugyanis a mobiltelefon-társaság nem tartja be a sugárzási szint mérésére vonatkozó vállalását.
Másik helyszínt találtak
Marcel Liznic igazgató a tegnap azért járt Gyergyószentmiklóson, hogy beszéljen a lakókkal, és ha továbbra is fenntartják, hogy nem akarnak a szomszédságukba még egy mobiltelefonjel-átjátszó állomást, akkor alternatív lehetőségről tárgyaljon a polgármesterrel. „Kevés a lakosság információja ezekről a berendezésekről. A mobiltelefon-szolgáltatás több mint harminc éve alatt egyetlen olyan megbetegedés sem történt, amelyet bizonyíthatóan az elektromágneses sugárzás okozott” – mondta el a Krónika kérdésére Liznic, aki mindenképp békés megoldást próbált találni. Értetlenül szemlélte ugyanakkor azt az összefogást, ami „a tulajdonos ellen irányul, aki értékesíteni próbálja a területét”. Az igazgató a helyszíni szemle alkalmával megígérte a lakosoknak, tiszteletben tartja az óhajukat, és noha érvényes építkezési engedéllyel rendelkeznek, nem telepítik a Felső iskola utca végébe az antennát. „Tárgyalásokat folytattunk egy másik telektulajdonossal, és a városon kívül szereljük fel az állomást” – összegezte az igazgató. A szóban forgó terület a Csiszér-dűlőben, a lakott területtől két kilométerre helyezkedik el. Értesüléseink szerint az itteni építkezést senki nem ellenzi.
J. A.
Elhúzódó kutatások
Szántó Csaba, a Kolozs Megyei Közegészségügyi Intézet egészségtani osztályának fizikusa szerint jelenleg az a megállapodás van érvényben, hogy a lakóházaktól 150–200 méteres távolságra telepítsenek telefonantennákat. A szabályozás szerint ez nincs túl közel, ugyanakkor a mágneses tér erőssége a távolsággal jelentősen csökken. Ami a sugárzásnak az élő szervezetre kifejtett hatását illeti a fizikus elmondta: egyelőre nem lehet megmondani, hogy hosszú távon van-e káros hatása. „A 90-es évek második felében indultak hosszú távú kutatások ennek vizsgálatára, azonban évtizedekig is elhúzódik, míg kézzelfogható eredmény születnek” – magyarázta Szántó Csaba. A fizikus azt is hozzátette: gyakoriak a panaszok azokon a helyeken, ahol mobiltelefon-antennákat szerelnek fel, azonban ebből még nem lehet megalapozott következtetéseket levonni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Látogatottsági adatok