Fotó: Farkas Antal
Egyesek üdvözlik az óvodai és az elemi oktatásban tanító pedagógusok számára az egyetemi oklevél megszerzését kötelező tevő előírás eltörlését, mások szerint viszont a felsőfokú képzés szakmailag és az önbecsülés szempontjából is fontos.
2017. december 19., 21:372017. december 19., 21:37
2017. december 19., 21:582017. december 19., 21:58
Eltérően vélekednek a Krónikának nyilatkozó oktatási szakemberek arról, hogy a parlament eltörölte azt az előírást, miszerint az óvodában és az elemi oktatásban tanító pedagógusoknak kötelező módon egyetemi oklevelet kell szerezniük.
Makkai Mária kolozsvári tanítónő szerint a pedagógusok önbecsülése és társadalmi megbecsültsége tekintetében, valamint szakmai szempontból is hasznos volt az egyetemi képzés. Lapunknak kifejtette: a középiskola megalapozza az alapműveltséget, a felsőfokú képzés viszont, amikor a pedagógus kifejezetten a szakmával foglalkozik, kerekebbé teszi a tudást és a tevékenységet. Makkai Mária a gimnázium után elvégezte a hároméves tanítóképzőt, majd 20 év tanítás után a Babeş–Bolyai Tudományegyetem pedagógia szakán szerzett oklevelet.
– magyarázta. A kolozsvári pedagógus szerint a folyamatos képzésre azért is nagy szükség van, mert a mai tanító nemcsak oktat, hanem például felzárkóztató tevékenységet is kell végeznie, illetve segítenie kell a hátrányos helyzetű gyermekek integrálásában.
Fotó: Boda L. Gergely
„Született pedagógus vagyok, ez a legfontosabb a szakmában, de a képzés is lényeges” – hangsúlyozta. Makkai Mária egyébként úgy véli:
Cserei Hajnal sepsiszentgyörgyi tanítónő ezzel szemben úgy vélekedett: a pedagógiai egyetem valójában az ötéves középiskolai tanítóképzés ismétlése.
A pedagógus rámutatott: a tanítók többsége nem tudta lakóhelyén elvégezni az egyetemet, így rengeteget kellett utazniuk. Ő mindezeket figyelembe véve döntött úgy, hogy más szakon szerez oklevelet: a pszichológiát végezte el. Cserei Hajnal lapunknak hangsúlyozta:
„Az meg teljesen értelmetlen, hogy csak azért tanuljon valaki, hogy az oklevelet megszerezze” – tette hozzá. Ennek ellenére a sepsiszentgyörgyi oktató úgy látja: minden bizonnyal ezentúl is sokan döntenek úgy, hogy megszerzik a felsőfokú oklevelet, hiszen ennek nyomán felsőbb szintű bérkategóriába kerülnek, azaz nagyobb lesz a fizetésük. Szerinte ez a nyugdíj előtt állók számára is ösztönző lehet, hiszen az időskori juttatás összegének kiszámításánál is fontos a fizetés.
Lapunknak elmondta: főként azok a pedagógusok nem végeztek felsőfokú tanulmányokat, akik kiszámolták, hogy mire az előírás által biztosított hatéves haladék lejár – 2018-ban –, már nyugdíjasok lesznek.
Fotó: Pál Árpád
Kiss Imre szintén jó döntésnek tartja az előírás eltörlését, bár azt is hozzátette: a fiatal nemzedék tagjai már mindannyian egyetemet végeznek. A főtanfelügyelő ugyanakkor azzal egyetértett, hogy a 2012-ben hatályba lépett szigorításnak volt pozitív hozadéka is, hiszen egy felsőfokú intézményben másként taglalják a tartalmakat, többet tudnak nyújtani, mint középiskolai szinten.
– magyarázta.
A szenátus hétfőn döntéshozó kamaraként fogadta el az óvodai és az elemi iskolai pedagógusok számára az egyetemi oklevelet kötelezővé tevő előírás eltörlését, a képviselőház már október közepén rábólintott a javaslatra. A parlament ezzel a 2012/92-es számú sürgősségi kormányrendeletet módosította Liliana Sbîrnea szociáldemokrata (PSD) szenátor javaslatára.
A parlamenti intézkedésnek némileg ellentmond, hogy Liviu Pop oktatási miniszter a napokban épp amiatt panaszkodott, hogy az országban „megengedhetetlenül sok” szakképzetlen pedagógus dolgozik. A tárcavezető szerint Románia az egyetlen EU-s tagállam, ahol egyetemi végzettséggel nem rendelkezők oktatnak.
Olyanok is vannak, akik például matematika szakon végeztek, de más tantárgyat oktatnak. Nem az ő hibájuk, segítünk nekik” – fogalmazott Pop, akinek állítása szerint az érintettek képzésére 11 millió eurót szánnak.
Fotó: Veres Nándor
A miniszter arra is kitért: elemezték a tanintézetek nem didaktikai, valamint kisegítő személyzetének helyzetét, és arra jutottak, hogy közel 4000 alkalmazott dolgozik legalább másfél normában, de olyan is van, aki három alkalmazott munkáját végzi. A tárcavezető azt ígérte: intézkednek a helyzet orvoslása érdekében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy 27 éves férfit 30 napra előzetes letartóztatásba helyezett pénteken a Temes megyei törvényszék gyermekpornográfia és kiskorú elleni nemi erőszak gyanúja miatt.
Egy 43 éves marosvásárhelyi nőt 95 ezer lejes hitel felvételére vettek rá csalók, akik közintézmény alkalmazottainak adták ki magukat, és azt állították, hogy az áldozat banki adatai veszélybe kerültek. A pénzt végül készpénzben adta át egy férfinak.
Nem ért egyet az RMDSZ az egyenruhaviselés országos szintű kötelezővé tételével – közölte pénteken Kelemen Hunor elnök. A politikus igazat ad a kötelező egyenruhaviselés ellen tiltakozó Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének.
Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.
Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.
A még felújítás alatt álló Magyar Ház is hangsúlyos helyszíne a csütörtökön este kezdődő 11. Temesvári Magyar Napoknak. A bánsági magyarság legnagyobb rendezvénysorozatán színes programkínálattal várják az érdeklődőket – mondta Tamás Péter.
Több mint kétszer annyi bejelentés érkezett idén a 112-es segélyhívó számra lakott területek közelében észlelt medvékről Hargita megyében, mint a múlt év azonos időszakában.
Csaknem egy évvel azután, hogy az épületekről leváló vakolat miatt veszélyessé vált és a város önkormányzata kénytelen volt lezárni, végre megújulhat Brassó egyik nevezetessége, a Zsinór utca.
A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!