HIRDETÉS

Eltérnek a vélemények az óvónők és tanítók felsőfokú végzettségét kötelező előírás eltörléséről

Bíró Blanka , Kőrössy Andrea 2017. december 19., 21:37 utolsó módosítás: 2017. december 19., 21:58
HIRDETÉS

Egyesek üdvözlik az óvodai és az elemi oktatásban tanító pedagógusok számára az egyetemi oklevél megszerzését kötelező tevő előírás eltörlését, mások szerint viszont a felsőfokú képzés szakmailag és az önbecsülés szempontjából is fontos.

Fotó: Farkas Antal

Eltérően vélekednek a Krónikának nyilatkozó oktatási szakemberek arról, hogy a parlament eltörölte azt az előírást, miszerint az óvodában és az elemi oktatásban tanító pedagógusoknak kötelező módon egyetemi oklevelet kell szerezniük.

Van, aki örül a szigorítás kiiktatásának, ugyanis időpazarlásnak és fölösleges pénzkidobásnak tartotta a 2012-ben bevezetett intézkedést, más viszont úgy látja, ezzel Románia „visszatáncolt”, miután valamelyest sikerült felzárkóznia más EU-s országokhoz.

HIRDETÉS

Makkai Mária kolozsvári tanítónő szerint a pedagógusok önbecsülése és társadalmi megbecsültsége tekintetében, valamint szakmai szempontból is hasznos volt az egyetemi képzés. Lapunknak kifejtette: a középiskola megalapozza az alapműveltséget, a felsőfokú képzés viszont, amikor a pedagógus kifejezetten a szakmával foglalkozik, kerekebbé teszi a tudást és a tevékenységet. Makkai Mária a gimnázium után elvégezte a hároméves tanítóképzőt, majd 20 év tanítás után a Babeş–Bolyai Tudományegyetem pedagógia szakán szerzett oklevelet.

Immár nem kötelező az egyetemi végzettség az óvónők és tanítónők számára
Döntő házként eltörölte hétfőn a szenátus azt az előírást, miszerint az óvónők és tanítónők csak akkor taníthatnak, ha a szaknak megfelelő egyetemi végzettséggel rendelkeznek.

„Nem föltétlenül azért, mert kötelezték, hanem mert jót tett az önbecsülésemnek, és kiszélesítette a látókörömet”

– magyarázta. A kolozsvári pedagógus szerint a folyamatos képzésre azért is nagy szükség van, mert a mai tanító nemcsak oktat, hanem például felzárkóztató tevékenységet is kell végeznie, illetve segítenie kell a hátrányos helyzetű gyermekek integrálásában.

Fotó: Boda L. Gergely

„Született pedagógus vagyok, ez a legfontosabb a szakmában, de a képzés is lényeges” – hangsúlyozta. Makkai Mária egyébként úgy véli:

a módosításra minden bizonnyal azért volt szükség, mert számos térségben, főként vidéken tanítóhiány van.

A fizetés szempontjából is hasznos a felsőfokú végzettség

Cserei Hajnal sepsiszentgyörgyi tanítónő ezzel szemben úgy vélekedett: a pedagógiai egyetem valójában az ötéves középiskolai tanítóképzés ismétlése.

Számára nem sok újat nyújtott a felsőfokú képzés, amely ugyanakkor sok időt és energiát felemésztett, sőt anyagilag is megterhelő volt.

A pedagógus rámutatott: a tanítók többsége nem tudta lakóhelyén elvégezni az egyetemet, így rengeteget kellett utazniuk. Ő mindezeket figyelembe véve döntött úgy, hogy más szakon szerez oklevelet: a pszichológiát végezte el. Cserei Hajnal lapunknak hangsúlyozta:

a korszerű módszerekre, legújabb kutatások eredményeire alapuló képzéssorozat hasznosabb lenne a pedagógusoknak a gyakorlati munka során, minthogy a már elsajátított tudást még egyszer megtanulják az egyetemen.

„Az meg teljesen értelmetlen, hogy csak azért tanuljon valaki, hogy az oklevelet megszerezze” – tette hozzá. Ennek ellenére a sepsiszentgyörgyi oktató úgy látja: minden bizonnyal ezentúl is sokan döntenek úgy, hogy megszerzik a felsőfokú oklevelet, hiszen ennek nyomán felsőbb szintű bérkategóriába kerülnek, azaz nagyobb lesz a fizetésük. Szerinte ez a nyugdíj előtt állók számára is ösztönző lehet, hiszen az időskori juttatás összegének kiszámításánál is fontos a fizetés.

Kovászna megyében egyébként nem hoz jelentős változást a szigorítás eltörlése, Kiss Imre főtanfelügyelő szerint a tanítók és óvodapedagógusok többsége ugyanis már megszerezte az egyetemi oklevelet.

Lapunknak elmondta: főként azok a pedagógusok nem végeztek felsőfokú tanulmányokat, akik kiszámolták, hogy mire az előírás által biztosított hatéves haladék lejár – 2018-ban –, már nyugdíjasok lesznek.

Fotó: Pál Árpád

Kiss Imre szintén jó döntésnek tartja az előírás eltörlését, bár azt is hozzátette: a fiatal nemzedék tagjai már mindannyian egyetemet végeznek. A főtanfelügyelő ugyanakkor azzal egyetértett, hogy a 2012-ben hatályba lépett szigorításnak volt pozitív hozadéka is, hiszen egy felsőfokú intézményben másként taglalják a tartalmakat, többet tudnak nyújtani, mint középiskolai szinten.

Az már egyénenként változik, hogy a lehetőséggel miként tudnak sáfárkodni – valóban hasznos ismeretekre tettek szert, vagy csak oklevelet szereztek”

– magyarázta.

2018-ban járt volna le a határidő

A szenátus hétfőn döntéshozó kamaraként fogadta el az óvodai és az elemi iskolai pedagógusok számára az egyetemi oklevelet kötelezővé tevő előírás eltörlését, a képviselőház már október közepén rábólintott a javaslatra. A parlament ezzel a 2012/92-es számú sürgősségi kormányrendeletet módosította Liliana Sbîrnea szociáldemokrata (PSD) szenátor javaslatára.

A politikus azzal indokolta a módosítást, hogy miközben az egyetemi oklevél megszerzésére adott hatéves haladék jövő évben lejár, továbbra is rengeteg olyan, középiskolai végzettséggel rendelkező pedagógus van, akik közel áll a nyugdíjazáshoz, és nem látja értelmét egyetemet végezni.

A parlamenti intézkedésnek némileg ellentmond, hogy Liviu Pop oktatási miniszter a napokban épp amiatt panaszkodott, hogy az országban „megengedhetetlenül sok” szakképzetlen pedagógus dolgozik. A tárcavezető szerint Románia az egyetlen EU-s tagállam, ahol egyetemi végzettséggel nem rendelkezők oktatnak.

Országszerte több mint 4700 szakképzetlen pedagógus tanít, akiknek a következő két-három évben oklevelet kell szerezniük.

Olyanok is vannak, akik például matematika szakon végeztek, de más tantárgyat oktatnak. Nem az ő hibájuk, segítünk nekik” – fogalmazott Pop, akinek állítása szerint az érintettek képzésére 11 millió eurót szánnak.

Fotó: Veres Nándor

A miniszter arra is kitért: elemezték a tanintézetek nem didaktikai, valamint kisegítő személyzetének helyzetét, és arra jutottak, hogy közel 4000 alkalmazott dolgozik legalább másfél normában, de olyan is van, aki három alkalmazott munkáját végzi. A tárcavezető azt ígérte: intézkednek a helyzet orvoslása érdekében.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS