Fotó: Farkas Antal
Egyesek üdvözlik az óvodai és az elemi oktatásban tanító pedagógusok számára az egyetemi oklevél megszerzését kötelező tevő előírás eltörlését, mások szerint viszont a felsőfokú képzés szakmailag és az önbecsülés szempontjából is fontos.
2017. december 19., 21:372017. december 19., 21:37
2017. december 19., 21:582017. december 19., 21:58
Eltérően vélekednek a Krónikának nyilatkozó oktatási szakemberek arról, hogy a parlament eltörölte azt az előírást, miszerint az óvodában és az elemi oktatásban tanító pedagógusoknak kötelező módon egyetemi oklevelet kell szerezniük.
Makkai Mária kolozsvári tanítónő szerint a pedagógusok önbecsülése és társadalmi megbecsültsége tekintetében, valamint szakmai szempontból is hasznos volt az egyetemi képzés. Lapunknak kifejtette: a középiskola megalapozza az alapműveltséget, a felsőfokú képzés viszont, amikor a pedagógus kifejezetten a szakmával foglalkozik, kerekebbé teszi a tudást és a tevékenységet. Makkai Mária a gimnázium után elvégezte a hároméves tanítóképzőt, majd 20 év tanítás után a Babeş–Bolyai Tudományegyetem pedagógia szakán szerzett oklevelet.
– magyarázta. A kolozsvári pedagógus szerint a folyamatos képzésre azért is nagy szükség van, mert a mai tanító nemcsak oktat, hanem például felzárkóztató tevékenységet is kell végeznie, illetve segítenie kell a hátrányos helyzetű gyermekek integrálásában.
Fotó: Boda L. Gergely
„Született pedagógus vagyok, ez a legfontosabb a szakmában, de a képzés is lényeges” – hangsúlyozta. Makkai Mária egyébként úgy véli:
Cserei Hajnal sepsiszentgyörgyi tanítónő ezzel szemben úgy vélekedett: a pedagógiai egyetem valójában az ötéves középiskolai tanítóképzés ismétlése.
A pedagógus rámutatott: a tanítók többsége nem tudta lakóhelyén elvégezni az egyetemet, így rengeteget kellett utazniuk. Ő mindezeket figyelembe véve döntött úgy, hogy más szakon szerez oklevelet: a pszichológiát végezte el. Cserei Hajnal lapunknak hangsúlyozta:
„Az meg teljesen értelmetlen, hogy csak azért tanuljon valaki, hogy az oklevelet megszerezze” – tette hozzá. Ennek ellenére a sepsiszentgyörgyi oktató úgy látja: minden bizonnyal ezentúl is sokan döntenek úgy, hogy megszerzik a felsőfokú oklevelet, hiszen ennek nyomán felsőbb szintű bérkategóriába kerülnek, azaz nagyobb lesz a fizetésük. Szerinte ez a nyugdíj előtt állók számára is ösztönző lehet, hiszen az időskori juttatás összegének kiszámításánál is fontos a fizetés.
Lapunknak elmondta: főként azok a pedagógusok nem végeztek felsőfokú tanulmányokat, akik kiszámolták, hogy mire az előírás által biztosított hatéves haladék lejár – 2018-ban –, már nyugdíjasok lesznek.
Fotó: Pál Árpád
Kiss Imre szintén jó döntésnek tartja az előírás eltörlését, bár azt is hozzátette: a fiatal nemzedék tagjai már mindannyian egyetemet végeznek. A főtanfelügyelő ugyanakkor azzal egyetértett, hogy a 2012-ben hatályba lépett szigorításnak volt pozitív hozadéka is, hiszen egy felsőfokú intézményben másként taglalják a tartalmakat, többet tudnak nyújtani, mint középiskolai szinten.
– magyarázta.
A szenátus hétfőn döntéshozó kamaraként fogadta el az óvodai és az elemi iskolai pedagógusok számára az egyetemi oklevelet kötelezővé tevő előírás eltörlését, a képviselőház már október közepén rábólintott a javaslatra. A parlament ezzel a 2012/92-es számú sürgősségi kormányrendeletet módosította Liliana Sbîrnea szociáldemokrata (PSD) szenátor javaslatára.
A parlamenti intézkedésnek némileg ellentmond, hogy Liviu Pop oktatási miniszter a napokban épp amiatt panaszkodott, hogy az országban „megengedhetetlenül sok” szakképzetlen pedagógus dolgozik. A tárcavezető szerint Románia az egyetlen EU-s tagállam, ahol egyetemi végzettséggel nem rendelkezők oktatnak.
Olyanok is vannak, akik például matematika szakon végeztek, de más tantárgyat oktatnak. Nem az ő hibájuk, segítünk nekik” – fogalmazott Pop, akinek állítása szerint az érintettek képzésére 11 millió eurót szánnak.
Fotó: Veres Nándor
A miniszter arra is kitért: elemezték a tanintézetek nem didaktikai, valamint kisegítő személyzetének helyzetét, és arra jutottak, hogy közel 4000 alkalmazott dolgozik legalább másfél normában, de olyan is van, aki három alkalmazott munkáját végzi. A tárcavezető azt ígérte: intézkednek a helyzet orvoslása érdekében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elkobozta a környezetőrség az első olyan munkagépet, amelyet drónfelvételek segítségével leleplezett illegális hulladékkezeléshez használtak – jelentette be szombaton Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Kettős könyvelés révén 1,3 millió euró értékű adócsalást követett el egy Szilágy megyei kereskedelmi társaság. A rendőrség az adócsalás becsült összegének erejéig biztosítéki zár alá vont két tucat ingatlant.
Az országos szinten gyűjtött mintegy 24 000 minta genetikai elemzései azt mutatják, hogy Romániában a barna medve populációja „egy konzervatív forgatókönyv” szerint 10 657 és 12 787 egyed között van.
A Nagyvárad és Kolozsvár közötti vasútvonal-villamosítási projekt körülbelül egy évvel elmarad a tervezett ütemtől, főként a Bánffyhunyad és Élesd közötti munkálatok helyzete miatt, ahol több mint egy évvel elhalasztották a tervezést.
Erdély hazavár néven az Erdélyből elvándorolt magyarok hazaköltözését ösztönző hosszú távú programot indít az RMDSZ, amellyel elsősorban gyakorlati segítséget akar nyújtani a külföldön élő honfitársak hazatéréséhez.
Újabb leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – nyilatkozta pénteken az Agerpres hírügynökségnek a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője.
Uzsorakamatokra kölcsönt adó, nagyváradi illetőségű, Magyarországon élő férfit vettek őrizetbe csütörtökön, akit zaklatással is gyanúsítanak. A nagyváradi rendőrök szerint a gyanúsított megtévesztő szerződésekbe foglalta az uzsorakamatot.
Mára hagyománnyá vált az Arad megyei mezővárosban a köztéri adventi koszorú készítése, a karácsonyvárás időszakában mind többen vesznek részt a vasárnapi szentmisét követő gyertyagyújtáson, amire mindig más adventi hírnököt kérnek fel.
Leprás (Hansen-kór) megbetegedést igazoltak Kolozsváron – jelentette be csütörtök este a bukaresti egészségügyi minisztérium.
Az embereket a csatádi idősotthonból szállították át, az ott maradottakkal együtt összesen 90 személy elhelyezéséről kellett gondoskodnia a prefektus által összehívott vészhelyzeti bizottságnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!