Eltérítenék az autópályát a nyárádszeredaiak

A kezdeményezők a marosvásárhelyi Focus Öko Center és a nyárádszeredai kertészeti egyetem felmérésére hivatkozva igyekeztek bebizonyítani a sztrádaépítés káros hatását a környezetre. Mint hangsúlyozták, a Székelyföld egy részét érintő pályára szükség van, csak ennek semmiképpen nem a legsűrűbben lakott térségen és a legszűkebb völgyön kell áthaladnia. A határozat előterjesztését követően Dászkel László polgármester és helyettese, Tóth Sándor hiába sorolták az út megépítésével járó előnyöket, a két RMDSZ-es elöljáró nem tudta meggyőzni az önkormányzati képviselők többségét. Bár a közlekedési minisztérium illetékesei korábban úgy nyilatkoztak, a Marosvásárhelyt Jászvásárral összekötő, 308 kilométeres autósztráda építése legkorábban 2013-ban kezdődhet el, a nyárádszeredaiak szerint itt az ideje, hogy az érintett települések lakosai megismerjék az esetleges beruházás negatív következményeit. Butyurka Péter MPP-s tanácsos szerint mindaddig, amíg a nyárádmenti lakosság a mezőgazdaságból és állattenyésztésből él, ráadásul sok a méhész is a térségben, egy autópálya negatív hatással lenne a régióra.

„A sztrádára szükség van, de nem itt, ezen a környéken, ahol harminc kilométeres körzetben harminc település terül el” – fejtette ki a Krónikának Butyurka. A tegnap délutáni tanácsülésen az állatorvos-tanácsos arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi nyomvonal alapján az autópálya átszelne egy természetvédelmi területet is a térségben. A tervben szereplő nyomvonal a tanácsosok szerint a nyárádszentannaiakat érintené a legkellemetlenebbül. Egy híd miatt le kellene bontani három házat, ugyanakkor a letérőút közelsége miatt további épületek kerülnének veszélybe.

„Nem elég, hogy azokon a falvakon, amelyeken áthalad az észak-erdélyi pálya elkészült szakasza, a gazdák kevés pénzt kaptak a földjeikért, és azt is késéssel, azok is nehéz helyzetbe kerültek, akiktől nem kellett kisajátítani sem földet, sem házat. A teherforgalomtól az épületek repedeznek, és a hangszigetelők hiányában az addig csendes falvak zajossá váltak. Mi nem akarjuk, hogy emiatt az egész Nyárádmente ökológiai egyensúlya megbomoljék” – nyilatkozta lapunknak az állásfoglalás egyik kezdeményezője, Nagy Imre. Az RMDSZ önkormányzati képviselője továbbá kifejtette, sokkal ésszerűbb lett volna a Maros vagy a Küküllő mentén meghúzni az autópálya nyomvonalát. „Nem akarunk rosszat az ott élő embereknek sem, de a Maros és a Küküllő völgye szélesebb a Nyárádénál” – érvelt a tanácsos.

A 14 fős képviselő-testületből hárman szavaztak a határozattervezet ellen. Barabás Lóránt arra kérte kollégáit, hogy ne aggódjanak azokért, akik amúgy sem aggódnak értük, és azt javasolta az autópálya-építés ellenzőinek, hogy béreljenek sétarepülőt, és nézzék meg, hogy az út nyomvonalán mekkora területeket hagytak parlagon a gazdák. „Sírunk a gyenge infrastruktúra miatt, de nem látjuk, hogy az autópálya létesítésével munkahelyek teremtődnek, és az idegenforgalom is fellendülhet” – mondta. Nagy Zsigmond jegyző szerint a testület fölöslegesen szavazta meg a határozattervezetet. „Hatvanhatezer tanácshatározattal sem lehet fölülírni egy országos érdekeltségű beruházást, amiről kormányhatározat született” – fejtette ki, azt javasolván a beruházás ellenzőinek, hogy keressenek egy más tiltakozási formát. Ezért a jelenlévők felhatalmazták Dászkel László polgármestert, hogy a Nyárádmenti Kistérségi Társulás elnökeként hívja össze a régió polgármestereit és tanácsosait, és döntsenek közösen a témában.