Hirdetés

Elterelt terelőút?

•  Fotó: Boda Gergely

Fotó: Boda Gergely

Marosvásárhelyi építkezés várat magára, de a módosított tervet is változtatni kell. El sem kezdődött még Marosvásárhely terelőútjának az építése, és máris kiderült, hogy a módosított nyomvonalon is változtatni kell. Mindezt Vasile Tătar, Jedd polgármestere jelentette be a Marosvásárhelyi Televízió egyik élő adásában. Szerinte települése önkormányzata semmiként nem hagyja jóvá a jelenlegi nyomvonalat.

Szucher Ervin

Szucher Ervin

2007. december 05., 00:002007. december 05., 00:00

Ugyanakkor egy, Marosvásárhelyen és Koronkán földdel rendelkező vállalkozó sem hajlandó lemondani a felesége nagyszüleitől örökölt 1,5 hektáros területről. A Segesvár felőli terelőútnak Koronka, Jedd és Marosszentgyörgy érintésével kellene eljutnia Nagyernye határáig. A 10 kilométeres út Segesvár és Szászrégen között rövidítené le a távolságot, ugyanakkor a Brassó és Beszterce, illetve Maroshévíz között zajló teherforgalomtól mentesítené Vásárhelyt.

Tătar bejelentése mind a prefektúra, mind a megyei önkormányzat képviselőit meglepte. Bárczi Győző alprefektus szerint a Maros megyei hatóságok nevetségessé válnak azok után, hogy a tanulmányt előkészítő bukaresti cég illetékesei előtt egyet, utólag viszont teljesen mást nyilatkoztak. „Így is a jeddi lakópark megjelenése miatt módosítani kellett a nyomvonalon ahhoz, hogy most kiderüljön, hogy egy harmadik változatra lenne szükség. Mindez nem is jelentene akkora gondot, ha néhány nappal ezelőtt az összes érintett jelenlétében nem egyeztünk volna a végleges nyomvonalon” – adott hangot fölháborodásának az alprefektus. Jedd polgármestere viszont azzal érvelt, hogy az előtanulmányt készítő bukaresti tervezőkkel és a megyei hatóságok vezetőivel létrejött egyezség megkötése után számos panasz érkezett a községházára. Míg az eredeti nyomvonal csak az új negyed lakóit érintette, a módosított elképzelés egy izraeli beruházónak és több falubeli gazdának is keresztülhúzza a számítását. „Az izraeli cég mintegy hét-nyolc hektáros területet vásárolt, ahova szintén egy lakóparkot szeretne építeni. A vállalkozók tudtomra adták, hogy nem azért mentek bele a vásárba, hogy most egy terelőút teljesen felborítsa a terveiket. Ráadásul nehogy azt higgyék, hogy a szakemberek térképei találnak azzal, ami a valóságban van” – fejtette ki lapunknak a község elöljárója.

Amikor a Krónika jelenlétében Bárczi Győző alprefektus arról kérdezte Jedd polgármesterét, hogy miért nem szólt három nappal korábban, Vasile Tătar azzal mentegetőzött, hogy minderről ő is csak utólag értesült. Ennek ellenére, akárcsak az alprefektus, a polgármester is úgy érezte, hogy jogos a felháborodása. Megítélésében tisztességtelen olyan terelőutat építeni a falun keresztül, amely egy hídon keresztül, a főút fölött halad el, és egyetlen leágazóval sem rendelkezik. „Itt megy el fölöttünk és mellettünk, de letérő szárnyról szó sem lehet. És akkor még elvárják, hogy támogassuk!” – háborgott Tătar, aki szerint a község aránylag szűkös költségvetése nem teszi lehetővé, hogy az önkormányzat felvállalja a bekötőút építését. Bárczi Győző viszont derűlátóbb: szerinte pályázat útján a községháza is elnyerheti az útépítéshez szükséges támogatást.

„Vigyék arrább az utat”

A nyomvonal, amely nemcsak Jedd területén módosult, hanem Koronka és Marosvásárhely határában is teljesen átrajzolták, egy vállalkozó haragját is kiváltotta. Egy újabb autópiac létrehozásán fáradozó Fodor János hallomásból értesült, hogy a terelőút megépítése érdekében lemondatnák tervéről és felesége 1,5 hektáros földjéről. „Fél évszázaddal ezelőtt a feleségem nagyapja nem akarta leadni a földjét, ezért a Duna-deltába vitték kényszermunkára. Az apja háromszor vett Marosvásárhelyen magánházat, a város szisztematizálása címen ugyanannyiszor bontották le. Most a feleségemtől akarják elvenni a nehezen visszaszerzett földet, azt, amit mi a gyermekünknek és leendő unokánknak szántuk. Gigi Becali, aki már elég sok parcellát megvásárolt a város határában, 300 eurót ajánlott a telek négyzetméteréért, de nem adtuk. Ugyanúgy az államnak sem fogjuk adni. Ha valós terelőutat akarnak építeni, és nem egy kisebb városi körgyűrűt, akkor azt vigyék Koronkán is túl” – szögezte le Fodor János. A marosvásárhelyi ASA és a Bukaresti Steaua labdarúgócsapat egykori balhátvédje úgy érzi, hogy az eredeti nyomvonal néhány fontos egyén gazdasági érdekeit sértette. Szerinte azért kellett valamivel odébb költöztetni, mert a szállodát építő Florin Vlas városi tanácsos nem volt hajlandó lemondani még egy négyzetméterről sem. Ugyanakkor Fodor azt állítja, hogy létesítendő autópiacával konkurenciát teremtett volna egy olyan cégnek, amelyben Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester csendestárs.

Jövő nyáron nekilátnának

Csortán Ilona, a megyei önkormányzat főépítésze szerint ha szükséges, a módosított változatot is lehet módosítani. Ezeket azonban minél előbb meg kell ejteni, mert a nemzetközi szaktanácsadó cégnek mindöszsze kilenc hónap áll rendelkezésére, hogy elkészítse az előtanulmányt, a végleges tervet, illetve újra beszerezze a szükséges engedélyeket. Ugyanis a 2004-ben kibocsátott jóváhagyások a tavaly érvényüket vesztették. „Mi hetente figyelmeztettük az országos útügyi hatóságot, hogy a meghosszabbított engedélyek lejárnak, de leveleinkre egy ideig nem is reagáltak” – nyilatkozta lapunknak Csortán. Kérdésünkre, hogy kit terhel a felelősség a kétéves késésért, valamint a már elavult előtanulmányért és érvényét vesztett engedélyekért, a főépítész egyértelműen az útügyi hatóságot jelölte meg. Bárczi Győző alprefektus szerint viszont most nem azt kell firtatni, hogy ki a hibás, illetve milyen közpénzekből fizetik az újabb előtanulmányt meg engedélyeztetést, hanem azt, hogy „amennyiben minden jól megy, 2008 augusztusában neki lehet látni az út megépítésének”. Az útügyi hatóság illetékeseit lapzártánkig nem sikerült elérni

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 22., csütörtök

A „parancs” ellenére sem költözik ki az aradi várból a helyőrség, ezért uniós támogatásról maradt le a város

Hiába került 2022-ben Arad tulajdonába a 18. századi vár, és hiába született két és fél évvel ezelőtt megállapodás a katonai helyőrség kiköltöztetéséről, az erődítmény továbbra is el van zárva a nagyközönség elől, műemlék épületei pedig pusztulnak.

A „parancs” ellenére sem költözik ki az aradi várból a helyőrség, ezért uniós támogatásról maradt le a város
Hirdetés
2026. október 22., csütörtök

Két nap föld alatti tiltakozás után feljöttek a felszínre a fizetésük csökkenése miatt dühös bányászok

Felhagytak a tiltakozással azok a bányászok, akik közel két napig tiltakoztak a Zsil-völgyi Zsilyvajdejvulkán szénbányájának tárnáiban, miután biztosítékot kaptak arra, hogy követeléseiket teljesítik.

Két nap föld alatti tiltakozás után feljöttek a felszínre a fizetésük csökkenése miatt dühös bányászok
2026. október 22., csütörtök

Megvédeni a jövőt: nem csak a múltra emlékeztet a romániai kommunista diktatúra múzeuma Székelyföldön

Megnyitották szerdán este a Vörös Csillag Múzeumot Sepsiszentgyörgyön. A háromszéki megyeszékhely egykori dohánygyárának raktárában kialakított közel 3000 négyzetméteres kiállítótérben Romániában elsőként a kommunista diktatúra történetét mutatják be.

Megvédeni a jövőt: nem csak a múltra emlékeztet a romániai kommunista diktatúra múzeuma Székelyföldön
2026. október 21., szerda

Iskolapszichológusok és tanácsadók segítségét kérték a késelés utáni első tanítási napon Besztercén

Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.

Iskolapszichológusok és tanácsadók segítségét kérték a késelés utáni első tanítási napon Besztercén
Hirdetés
2026. október 21., szerda

Kolozsvár polgármestere gettók és no-gó zónák kialakulásától tart a vendégmunkások miatt

Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is.

Kolozsvár polgármestere gettók és no-gó zónák kialakulásától tart a vendégmunkások miatt
2026. október 21., szerda

Erdély-szerte megemlékezéseket tartanak az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján

A szabadság nevében mottóval emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról az erdélyi, a partiumi és a bánsági településeken. Összesen 158 rendezvényt tartanak 73 helyszínen.

Erdély-szerte megemlékezéseket tartanak az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján
2026. október 21., szerda

Újra vadászhatnak a medvékre, de a kártérítések körül továbbra is nagy a baj

Több hónapos huzavona után október elején hatályba lépett a medveállomány szabályozásáról szóló új törvény, amely 2026-ra és 2027-re egyaránt 859 medve megelőzési célú kilövését határozza meg. Benke József vadgazdálkodási szakembert kérdeztük.

Újra vadászhatnak a medvékre, de a kártérítések körül továbbra is nagy a baj
Hirdetés
2026. október 21., szerda

„Nincs mentség az erőszakra”: cselekvési tervet ígér a miniszterelnök a besztercei késelés után

Nincs mentség az erőszakra – jelentette ki Luca Niculescu miniszterelnök a besztercei késelés kapcsán. Jelezte egyúttal: a miniszterekkel együtt „a lehető leggyorsabban” kidolgoznak egy „konkrét cselekvési tervet”, amelybe több intézményt is bevonnak.

„Nincs mentség az erőszakra”: cselekvési tervet ígér a miniszterelnök a besztercei késelés után
2026. október 21., szerda

Ideiglenesen Tóth Csaba látja el a prefektusi feladatokat Arad megyében

Benyújtotta lemondását Mihai Pașca, Arad megye prefektusa, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hivatalosan is ellenzékbe vonult. A prefektusi teendőket szerdától Tóth Csaba RMDSZ-es alprefektus látja el.

Ideiglenesen Tóth Csaba látja el a prefektusi feladatokat Arad megyében
2026. október 21., szerda

Új életre kelt, kultúrát közvetít a mostantól az Erdélyi Zsidók Múzeumaként működő szinérváraljai zsinagóga

A Máramaros megyei Szinérváralja (Seini) önkormányzata európai uniós forrásokból újította fel a 122 éves zsinagógát. Az épületben az Erdélyi Zsidók Múzeuma kap helyet, emellett koncertteremként és kulturális központként is működik majd.

Új életre kelt, kultúrát közvetít a mostantól az Erdélyi Zsidók Múzeumaként működő szinérváraljai zsinagóga
Hirdetés
Hirdetés