
Fotó: Veres Nándor
Még mindig nem oldódott meg Csíkszeredában a kóbor kutyák elszaporodása körüli, évek óta húzódó probléma, a helyiek gyakran agresszív ebekkel találkoznak a város különböző pontjain.
2016. augusztus 17., 15:162016. augusztus 17., 15:16
A statisztikák szerint egyre több kutya kerül Csíkszeredából és környékéről a csíktaplocai állatmenhelyre, de eközben a városban sem csökken a gyakran falkában járó gazdátlan ebek száma. Bedő Csilla, a menhely ügyintézője rámutatott: a júliusi kimutatás szerint összesen 337 kutyát gondoztak, csak a múlt hónapban 80 ebektfogtak be, ezek közül 63-at a regionális hulladékgazdálkodási vállalat, az Eco-Csík Kft. sintérei vittek be, 17 négylábút pedig helybéliek juttattak el hozzájuk. Júliusban ugyanakkor 79 ebet fogadtak örökbe.
Bedő Csilla arra is felhívta a figyelmet: gyakran előfordul, hogy a gazdája viszi a menhelyre a – sok esetben fajtiszta – kutyát, ebben a hónapban például öt amstaff ebet kaptak egy zsögödi tenyésztőtől, aki azért mondott le az állatokról, mert azok szerinte „rosszul sikerültek”. „A legtöbb kutya nem az utcáról kerül be. A gazdák hívják az Eco-Csík vállalatot, mert megunták a kutyát, ők behozzák, mi ellátjuk, talpra állítjuk az ebeket, egyes esetekben pedig a gazda visszakéri az állatot″ – tette hozzá az ügyintéző. Amikor egy új kutya bekerül a menhelyre, az első feladat ellenőrizni, hogy rendelkezik-e csippel, és amennyiben találnak ilyen eszközt, értesítik a tulajdonost. Ezt követően féregtelenítenek, bolhairtást végeznek és ivartalanítanak, illetve ellenőrzik az eb egészségi állapotát, majd a négylábúakat nemük és fajtájuk szerint csoportosítják.
Nem végeznek alapos munkát?
Bedő Csilla szerint a városban kóborló kutyák elszaporodásáért az Eco-Csík is felelős, egy alkalommal pédlául hátrahagyták egy anyakutya kölykeit, azt állították, hogy nem bukkantak rájuk, de a helyszínen a menhely munkatársai mégis megtalálták a kicsiket. Ugyanakkor folyamatosan értesítik a sintéreket, hogy hol látnak rendszeresen kóbor ebeket, de a hulladékgazdálkodó alkalmazottai gyakran azt állítják, nem lehet befogni az állatokat.
Ezzel szemben Pál Tamás, az Eco-Csík Kft. csíkszeredai ügyvezetője úgy véli: a legnagyobb gondot az okozza, hogy a kóbor kutyák rendkívüli mértékben szaporodnak. Mint rámutatott: a nagyobb vállalatok udvarai tele vannak kutyakölykökkel. „Mindig a felelősöket keressük, ilyenkor a polgármesteri hivatalra és az Eco-Csíkra mutogatnak, de azt soha nem nézik meg, hogy ki tenyésztette ezeket a kutyákat. Amíg az ebtartó gazdák nem viselkednek felelősen, a probléma nem fog megoldódni” – hangsúlyozta Pál Tamás. Hozzátette: az is problémát jelent, hogy a térségben csak egyetlen menhely működik. Az ügyvezető szerint ugyanakkor nem igaz, hogy az ebek többségét tulajdonosuk viszi a menhelyre, ugyan előfordul, hogy a vállalatot megkeresi egy gazda ilyen ügyben, de ez az elszállított négylábúaknak mindössze egy százalékát jelenti.
„Szigorítani kell az előírásokat”
Pál Tamás hangsúlyozta: a kutyák már féléves korukban ivarérettek, így ha egy eb 7 kölyköt hoz a világra, és ezek közül mindegyik csak további 3 kölyköt ell, fél év múlva már 21 kóbor állattal kell számolni.
„Nyilvántartásba kellene venni minden kutyát, felszólítani a gazdákat, hogy ültessenek csipet az ebekbe. Ezenkívül szigorítani kellene a szaporításra vonatkozó előírásokat: úgy gondolom, hogy csakis fajtiszta kutyák esetében szabadna ezt engedélyezni, a keverék ebeket pedig ivartalanítani kellene” – magyarázta az Eco-Csík ügyvezetője. Pál szerint a probléma sokkal komolyabb, mint ahogy azt a legtöbben gondolják, a menhely és a sintérek mellett pedig a gazdáknak is vállalniuk kell a rájuk háruló felelősséget.
Erdély-szerte feketébe öltözve tiltakoztak hétfőn a diákok a kötelező egyenruhaviselést előíró, a szenátus által már elfogadott törvénytervezet ellen.
A transzilván identitás jegyében rendez kétnyelvű történelmi vetélkedőt novemberben Kolozsváron a Sapientia EMTE. A History Remix diákcsapatai az erdélyi magyar, román és német közösség meghatározó alakjainak életútját dolgozzák fel.
Miközben 2026 első felében csaknem 14 százalékkal kevesebb turista érkezett a romániai agropanziókba, a helyi gasztronómiai pontok száma tovább nőtt, és már új törvény is ösztönözné a falusi élményprogramokat.
Mintegy 120 rendezvénnyel várja a bánsági nagyváros magyar közösségét és a más nemzetiségű érdeklődőket vasárnap estig a XI. Temesvári Magyar Napok.
Tűz keletkezett szombatról vasárnapra virradóra a kolozsvári Hașdeu (Kőkert) diákkampusz 17-es bentlakásának ötödik emeletén. Az épületben mintegy kétszáz diák tartózkodott, többségük még a tűzoltók megérkezése előtt kijutott a kollégiumból.
Ételmérgezésre utaló tünetek jelentkeztek szombat este egy zártkörű rendezvény résztvevőinél a Szeben megyei Feleken (Avrig), a Brukenthal-palota rendezvénytermében.
Lassan eltűnik a magyar üzletekből a valódi parajdi só: a 2025-ös bányakatasztrófa előtt kitermelt készletek a gyártóknál lényegében elfogytak, és már a kereskedőknél is egyre kevesebb maradt. A kieső mennyiséget részben dési sóval pótolják.
Miközben a gyerekek egyre több időt töltenek zárt terekben és képernyők előtt, a természetpedagógia éppen az ellenkező irányba hívja őket: ki a szabadba, ahol lehet sarat dagasztani, menedéket építeni, nyomokat követni, felfedezni és közben tanulni.
Visszaesett az illegális migráció és a lopott gépjárművek felderítése a román–magyar határ térségében Románia 2025. január 1-jei schengeni csatlakozása óta. A Nagyváradi Területi Határrendészeti Felügyelőség sajtóosztálya válaszolt a Krónika kérdéseire.
Szeptember 27-től szigorúbb uniós szabályok vonatkoznak arra, mit állíthatnak a cégek termékeik és működésük környezeti hatásáról.
szóljon hozzá!