Szabotálja a magyarság történelmének oktatását a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófia Karának magyar vezetősége – állítja Vekov Károly egyetemi tanár, aki emiatt óraadói tevékenységének megszüntetését is kilátásba helyezte.
2013. december 17., 18:552013. december 17., 18:55
A nyugdíjas oktató nyílt levélben fordult Rüsz-Fogarasi Enikőhöz, a kar dékánhelyetteséhez és Pál Judithoz, a Magyar Történeti Intézet igazgatójához, melyben a magyarság történelmének kötelező tantárgyként való akkreditálást kéri a történelem kar valamennyi szakán.
„Nem tudok közösséget vállalni olyanokkal, akik nem érzik elemi kötelességüknek hallgatóink megfelelő felkészítését, és idegen érdekek által vezettetve képesek elszabotálni a magyarság történelmének oktatását a kolozsvári egyetem történelem karának magyar tagozatán” – írja a szerkesztőségünkbe eljuttatott nyílt levelében Vekov Károly.
Az oktató (képünkön) elsősorban azt kifogásolja, hogy a különböző szakok akkreditációjának soron következő megújításakor a magyar tagozat vezetői a magyarság történetét nem kötelező tantárgyként terjesztik a Román Felsőfokú Oktatás Minőségét Biztosító Ügynökség (ARACIS) elé. Kifejti: a magyarság története évek óta opcionális tantárgyként szerepel a tantervben, a szakok akkreditálásának megújítása ugyanakkor kiváló alkalom lenne arra, hogy a tárgyat az egyetemes történelemmel egyenrangúként oktassák.
„Most, amikor a szakok újraakkreditálásáról van szó, és hivatalosan is teljes értékű tantárgyként lehetne tanítani a magyarság történelmét, néhány személy megbocsáthatatlan felelőtlensége és szakmai önzése miatt elszalasztjuk azt az alkalmat, amely talán az utolsó” – áll a nyílt levélben.
A volt parlamenti képviselő levelében a Magyar Történeti Intézet, illetve a történelem kar magyar oktatóinak hozzáállását is kifogásolja. Leszögezi: amennyiben nem igénylik, „hogy minden szakon legyen hivatalosan elfogadott, és a Románia-, illetve az egyetemes történettel egyenrangú a magyarság története, és nem kerül sor annak hivatalos akkreditálására, kénytelen leszek megszakítani óraadói tevékenységemet”.
Rüsz-Fogarasi Enikő dékánhelyettes a Krónikának elmondta: a karon a történelem, illetve levéltár szakon jelenleg is kötelező tantárgy a magyarság története, míg a többi szakon a kötelezően választatható tárgyak között szerepel. Mint magyarázta, hallgatólagos megállapodásuk van a diákokkal, miszerint ezek felveszik a tárgyat, és valamennyi magyar tagozatos diák tanulja a magyarság történelemét.
Kérdésünkre kifejtette, jelenleg technikailag kivitelezhetetlen, hogy a magyarság történelme valamennyi szakon kötelező tárgynak minősüljön. Mint részletezte, az egyes szakok akkreditációját négyévente meg kell újítani, a mintegy 6000 oldalas dokumentáció leadási határideje 2014. január 6. Jelen pillanatban azért jelent gondot valamennyi szakon a kötelező tárgyak közé felvenni a magyarság történelmét, mert az akkreditációs kérelmeket a jelenlegi tanterv szerint kell benyújtani. Ez alapján azonban a magyarság történelmével meghaladnák az uniós előírásokban is szereplő maximális kötelező óraszámot, így az ARACIS megtagadhatná a szakok akkreditációját.
Rüsz-Fogarasi Enikő szerint azonban a jövőben még lesz lehetőség arra, hogy valamennyi szakon kötelezővé tegyék a magyarság történelmének oktatását. Ezt úgy lehetne a legkönnyebben elérni, ha a magyar tagozat különleges státust kapna, és ennek köszönhetően a jelenleg megengedettnél nagyobb lenne a kötelező órák száma. Jelenleg ezen dolgoznak, de hosszú folyamatról van szó, nem megy egyik napról a másikra, magyarázta. „Úgy érezzük, mindent megtettünk, amit lehet az ügy érdekében” – hangsúlyozta lapunknak Rüsz-Fogarasi Enikő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Többórás keres után sikerült elfogniuk a rendőröknek azt a férfit, aki a gyanú szerint pénteken délben meggyilkolt egy 18 éves lányt a Bihar megyei Pelbárthidán. A visszaesőnek számító Bóné József Zsolt a gyilkosság helyszínétől nem messze került kézre.
Joel Weinshanker amerikai üzletember megvásárolta Ileana román hercegnő örököseitől a törcsvári birtokot kezelő társaság (CADB) többségi részesedését – adta hírül a Profit.ro gazdasági portál.
Több mint tíz éve vár befejezésre Aradon az új gyerekpalota, de még mindig nem vehették használatba a szakkörök, mert nem tudták megoldani a villamosenergia‑csatlakozást.
Idén több medvét figyeltek meg a csíksomlyói pünkösdi búcsú helyszínének környékén, mint más években.
Meggyilkoltak egy 18 éves diáklányt pénteken a Bihar megyei Pelbárthidán, az áldozat holttestét a mezőn találták meg. A Krónika megtudta, hogy a diák a borsi szakképző líceum tanulója volt, és két éve folytatott gyakorlatot a szülőfaluja farmján.
Megkéselte osztálytársát egy 12 éves gyermek pénteken az Arad megyei Vinga község egyik iskolájában.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!