Szabotálja a magyarság történelmének oktatását a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófia Karának magyar vezetősége – állítja Vekov Károly egyetemi tanár, aki emiatt óraadói tevékenységének megszüntetését is kilátásba helyezte.
2013. december 17., 18:552013. december 17., 18:55
A nyugdíjas oktató nyílt levélben fordult Rüsz-Fogarasi Enikőhöz, a kar dékánhelyetteséhez és Pál Judithoz, a Magyar Történeti Intézet igazgatójához, melyben a magyarság történelmének kötelező tantárgyként való akkreditálást kéri a történelem kar valamennyi szakán.
„Nem tudok közösséget vállalni olyanokkal, akik nem érzik elemi kötelességüknek hallgatóink megfelelő felkészítését, és idegen érdekek által vezettetve képesek elszabotálni a magyarság történelmének oktatását a kolozsvári egyetem történelem karának magyar tagozatán” – írja a szerkesztőségünkbe eljuttatott nyílt levelében Vekov Károly.
Az oktató (képünkön) elsősorban azt kifogásolja, hogy a különböző szakok akkreditációjának soron következő megújításakor a magyar tagozat vezetői a magyarság történetét nem kötelező tantárgyként terjesztik a Román Felsőfokú Oktatás Minőségét Biztosító Ügynökség (ARACIS) elé. Kifejti: a magyarság története évek óta opcionális tantárgyként szerepel a tantervben, a szakok akkreditálásának megújítása ugyanakkor kiváló alkalom lenne arra, hogy a tárgyat az egyetemes történelemmel egyenrangúként oktassák.
„Most, amikor a szakok újraakkreditálásáról van szó, és hivatalosan is teljes értékű tantárgyként lehetne tanítani a magyarság történelmét, néhány személy megbocsáthatatlan felelőtlensége és szakmai önzése miatt elszalasztjuk azt az alkalmat, amely talán az utolsó” – áll a nyílt levélben.
A volt parlamenti képviselő levelében a Magyar Történeti Intézet, illetve a történelem kar magyar oktatóinak hozzáállását is kifogásolja. Leszögezi: amennyiben nem igénylik, „hogy minden szakon legyen hivatalosan elfogadott, és a Románia-, illetve az egyetemes történettel egyenrangú a magyarság története, és nem kerül sor annak hivatalos akkreditálására, kénytelen leszek megszakítani óraadói tevékenységemet”.
Rüsz-Fogarasi Enikő dékánhelyettes a Krónikának elmondta: a karon a történelem, illetve levéltár szakon jelenleg is kötelező tantárgy a magyarság története, míg a többi szakon a kötelezően választatható tárgyak között szerepel. Mint magyarázta, hallgatólagos megállapodásuk van a diákokkal, miszerint ezek felveszik a tárgyat, és valamennyi magyar tagozatos diák tanulja a magyarság történelemét.
Kérdésünkre kifejtette, jelenleg technikailag kivitelezhetetlen, hogy a magyarság történelme valamennyi szakon kötelező tárgynak minősüljön. Mint részletezte, az egyes szakok akkreditációját négyévente meg kell újítani, a mintegy 6000 oldalas dokumentáció leadási határideje 2014. január 6. Jelen pillanatban azért jelent gondot valamennyi szakon a kötelező tárgyak közé felvenni a magyarság történelmét, mert az akkreditációs kérelmeket a jelenlegi tanterv szerint kell benyújtani. Ez alapján azonban a magyarság történelmével meghaladnák az uniós előírásokban is szereplő maximális kötelező óraszámot, így az ARACIS megtagadhatná a szakok akkreditációját.
Rüsz-Fogarasi Enikő szerint azonban a jövőben még lesz lehetőség arra, hogy valamennyi szakon kötelezővé tegyék a magyarság történelmének oktatását. Ezt úgy lehetne a legkönnyebben elérni, ha a magyar tagozat különleges státust kapna, és ennek köszönhetően a jelenleg megengedettnél nagyobb lenne a kötelező órák száma. Jelenleg ezen dolgoznak, de hosszú folyamatról van szó, nem megy egyik napról a másikra, magyarázta. „Úgy érezzük, mindent megtettünk, amit lehet az ügy érdekében” – hangsúlyozta lapunknak Rüsz-Fogarasi Enikő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
A Vox Juventutis egyike volt a rendszerváltás utáni első magyar kulturális kezdeményezéseknek, működésének tíz esztendeje alatt Erdély-szerte és Magyarországon is hírnevet szerzett.
A vallás- és szólásszabadság védelmében kiállt Osztie Zoltán magyarországi katolikus pap mellett Tőkés László volt református püspök.
Az elkövetkező két hétben országszerte általában meleg marad az idő, bár lesznek átmeneti lehűlések és helyenként eső, derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn közzétett, október 5. és 18. között időszakra vonatkozó előre jelzéséből.
Elhunyt 97 éves korában a kolozsvári Mureșanné Kertész Judit Mirjám egyetemi tanár, aki túlélte a holokauszt erőltetett menetét és a pesti gettót.
Több szurkoló szülő is verekedésbe keveredett a lelátón egy junior bajnokságbeli kézilabdameccsen Temesváron.
Két ember sérült meg szerdán a Hargita megyei Gyergyóalfalu községben, miután az autó, amelyben utaztak, lesodródott az útról – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!