Elsietett egészségügyi átszervezés

Kifejtette, a magán-egészségbiztosításból a magánkórházak is részesülnek, így megoldást kell találni a jelenlegi helyzetre. A kormányfő szerint erről a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttségével is egyeztetnek majd, és annak függvényében döntenek az egészségügy reformjáról, illetve arról, hogyan használják fel az egészségügynek jutó, amúgy is kevés pénzt. Arra az újságírói kérdésre, hogy Nicolăescu bejelentése nem korlátozza-e a lakosok egészségügyi ellátáshoz való jogát, a kormányfő határozott nemmel felelt. Rámutatott: a közkórházakban mindenki számára biztosított az egészségügyi ellátás, és a legsúlyosabb eseteket amúgy is ezekben látják el. Liviu Dragnea kormányfőhelyettes ezzel szemben sokkal kritikusabban kommentálta az egészségügyi miniszter szombati bejelentését.

Dragnea úgy vélte, hogy Nicolăescu nyilatkozata „nem volt szerencsés”, hiszen a kormányban még nem tárgyaltak a kérdésről. Elmondása szerint erre a héten kerülne sor. „Nem tárgyaltunk ezekről az intézkedésekről a kormányülésen. Jó lenne, ha valamennyi miniszter egyeztetne a kormánnyal vagy legalább a kormányfővel, mielőtt bejelent egy, a tárcáját érintő nagyobb változást” – jelentette ki Dragnea.

Arafat szerint javulna az ellátás

Raed Arafat egészségügyi államtitkár vasárnap este úgy nyilatkozott, hogy a magánkórházak megyei leosztásban az egészségbiztosításból összegyűlt pénz 6–17 százalékát kapják, holott a bonyolultabb orvosi beavatkozásokat a közkórházakban hajtják végre. Hangsúlyozta, éppen ezért a magánkórházakat a magánbiztosítási rendszeren keresztül kellene finanszírozni. Az egészségügyi államtitkár a Mediafax hírügynökségnek elmondta, hogy a minisztérium összesítése alapján bizonyos megyékben egyes magánkórházak nagyobb támogatásban részesültek, mint az államiak. „Azt a pénzt, amit elveszünk a magánkórházaktól, annak az 53, stratégiai fontosságú kórháznak a fenntartására fordítjuk, ahol a romániai legsúlyosabb orvosi esetek 70 százalékát kezelik. Ezen összegek révén egy betegre az eddigi 1440 lej helyett 1650–1800 lej jut” – hangsúlyozta az államtitkár hozzátéve, hogy továbbá külön pénzalapot hoznak létre az aneszteziológiai és intenzív terápiás programok számára. Raed Arafat arról is beszámolt, hogy az új keretszerződés értelmében szinte kétszeresére nő majd a sürgősségi és a háziorvosi ellátásra szánt támogatás is. Mint hangsúlyozta, ezáltal lehetővé válik, hogy az orvosok szakszerű munkát végezzenek, és csak a legsürgősebb esetek kerüljenek a kórházakba.

Az államtitkár szerint az egészségügyi minisztérium által végzett elemzés arra mutatott rá, hogy a magánkórházakban dolgozó orvosok zömének a fő munkahelye a közkórházakban van, az ide jelentkező betegeket utaltatják be a magánintézményekbe, majd miután ő felvette a honoráriumát, illetve a beteg állapota súlyosbodik, és drága kezelésre van szüksége, visszarendeli az állami intézménybe. „Valós intézkedésekről beszélünk, amelyek szabályozzák a közpénzeknek a magánkórházakra való költését. Ezek azonban nem érintik azokat a személyeket, akik magánklinikákba járnak. Inkább egyenlő hozzáférést biztosítanak az egészségügyi ellátáshoz főleg azon súlyos betegek esetében, aki eddig pénzhiány miatt nehéz helyzetben voltak” – hangsúlyozta az államtitkár.

Cseke: Nicolăescu felülírja a kormányprogramot

Nem ért egyet Eugen Nicolăescu kijelentéseivel Cseke Attila korábbi egészségügyi miniszter, aki szerint a jelenlegi tárcavezető az elmúlt tíz napban hetet-havat összehordott anélkül, hogy részletesen tájékozódott volna az érintett kérdések felől. „Nem lehet tíz nap alatt felmérni a terepet. Megvizsgálta-e, hogy megyénként hány magánkórházat érintene a döntés? Felmérték-e, hogy pontosan melyek az átfedések a páciensnek nyújtott egészségügyi szolgáltatások terén a magán- és az állami intézmények között, és vannak-e minőségbeli különbségek?” – sorolta a Krónikának a miniszter kijelentésével kapcsolatos aggodalmait a Bihar megyei RMDSZ-es képviselő. Cseke Attila a március elsejei határidővel kapcsolatban azt látja a legnagyobb gondnak, hogy egy kerettörvény elfogadását harminc napos közvitaidőszaknak kell megelőznie. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet: Nicolăescu tulajdonképpen saját magát kritizálja, amikor a magánkórházak támogatásának létjogosultságát kérdőjelezi meg, hiszen azt a keretszerződést, amelyben először megjelent az a lehetőség, hogy a privát egészségügyi intézmények is szerződést köthessenek a biztosítóval, 2006-ban született meg, az ő miniszteri mandátuma idején.

A magánkórházak támogatásának megvonása mellett a honatya azt tartja a jelenlegi tárcavezető legsúlyosabb kijelentésének, hogy a megyei sürgősségi kórházakat visszavenné az állam kezelésébe. Ezzel a tervvel Nicolăescu valójában a kormányprogramnak mond ellent, hiszen abban célkitűzésként jelenik meg a decentralizáció, a miniszter kijelentése pedig Cseke szerint komoly politikai feszültségeket teremt az USL-n belül. A honatya azt mondja, Nicolăescu logikája szerint a következő lépés a háziorvosi rendszer államosítása volna – hiszen ezek a rendelők is magánvállalkozások, és ebben a formájában Nicolăescu hozta létre őket.

Hasonlóan vélekedik Nicolăescu terveiről Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök is, aki tegnapi közleményében a sürgősségi kórházak újbóli központosítása miatti aggodalmának adott hangot.  „E szándék aggasztó és szokatlan egy olyan kormányzat képviselőjétől, amely megalakulásakor a decentralizáció kormányának kiáltotta ki magát” – hívja fel a figyelmet Borboly. Az RMDSZ-es politikus rámutat: „a Cseke Attila RMDSZ-es miniszter ideje alatt megvalósított kórházi decentralizáció az elmúlt 22 esztendő egyik legsikeresebb kormányzati reformlépése volt”. „A miniszter úr azt állítja, hogy e reform nélkülözte a princípiumokat, fejetlenül és logikátlanul zajlott. A miniszter úr téved” – fogalmaz közleményében a tanácselnök, példaként a csíkszeredai megyei sürgősségi kórházat említve, ahol állítása szerint az elmúlt három évben helyi és központi forrásból több pénz jutott ezen intézmény fejlesztésére, mint az azt megelőző 20–30 évben együttvéve. Kifejti, meggyőződése, hogy valamennyi önkormányzat sokat tett a kezelésébe került kórház fejlesztése érdekében, ezért kéri a tárcavezetőt: vizsgálja felül elképzelését. „Partnerséget, együttműködést és párbeszédet várunk el a miniszter úrtól, nem diktátumot és centralizációt” – zárja közleményét Borboly Csaba, rámutatva, van elég baj az egészségügyben, semmi szükség újabb átszervezésre.

Mint arról beszámoltunk, Eugen Nicolăescu egészségügyi miniszter szombaton Marosvásárhelyen bejelentette, hogy március elsejétől megszűnik a magánkórházak állami támogatása, miután az akkor életbe lépő új keretszerződés alapján már nem jár számukra semmilyen finanszírozás az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (CNAS). A tárcavezető szerint az intézkedésnek köszönhetően a közkórházak költségvetése tíz százalékkal emelkedne, ezután a teljes összeggel ők rendelkeznének.