
Célkeresztben az erdélyi magyar értelmiség múltja. A kutatási program kiemelt figyelmet fordít a Bukarestben őrzött levéltári és állambiztonsági források feldolgozására
Fotó: Pixabay
Elindult a Méhes György-Nagy Elek Alapítvány kutatói pályázati programja, melynek célja az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti időszakának feltárása állambiztonsági források alapján – tájékoztatott hétfőn a budapesti székhelyű alapítvány.
2026. június 08., 12:592026. június 08., 12:59
A Krónikához eljuttatott közlemény szerint az első alkalommal meghirdetett Határon Túli Magyar Kutató és Feldolgozó (HTMKF) pályázati program egyéni és csoportos kutatói ösztöndíjakat kínál történelem és irodalomtörténet területén jártas hallgatóknak, doktoranduszoknak, oktatóknak és kutatóknak, havi ösztöndíj vagy projektalapú finanszírozás formájában. Célja az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének tudományos feltárása,
– írták.
A kezdeményezők emlékeztetettek, hogy az impériumváltást követő évek, a kommunista hatalomátvétel és a sztálinista diktatúra kiépülése gyökeresen megváltoztatta az erdélyi magyar kulturális és tudományos élet működési kereteit.
– tájékoztattak.
Mint közölték, a kutatási program kiemelt figyelmet fordít a Bukarestben őrzött levéltári és állambiztonsági források feldolgozására.
A kutatások nem kizárólag az egyes személyek életútjára, hanem az erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet intézményeire, szerkesztőségeire, alkotóközösségeire és szellemi műhelyeire is kiterjedhetnek. Olyan jelentős szellemi műhelyek és közösségek történetének feltárására irányulhatnak, mint az Erdélyi Helikon, az Erdélyi Szépmíves Céh, a Korunk, az Erdélyi Fiatalok, a Termés, a Keleti Újság, a Világosság, az Utunk és más, az erdélyi magyar kulturális életben meghatározó szerepet betöltő intézmények és alkotói közösségek – mutattak rá.
– idézte a közlemény Nagy Eleket, az alapítvány alapítóját. A kezdeményező szerint olyan kutatásokat kívánnak támogatni, amelyek „hozzájárulnak történelmünk árnyaltabb megértéséhez és kulturális örökségünk megőrzéséhez”.
A pályázati program annak a kutatási kezdeményezésnek a következő állomása, amelynek keretében januárban megalakult az erdélyi magyar irodalmi élet 1989 előtti állambiztonsági vonatkozásainak vizsgálatára létrehozott szakmai tényfeltáró bizottság. Az alapítvány és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) együttműködésének eredményeként létrejött testület történészek, irodalomtörténészek bevonásával végzi munkáját, koordinációját és szakmai irányítását Bandi István történész, az ÁBTL tudományos kutatója végzi. A program védnöke Csendes László, a Securitate Irattárait Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) korábbi tagja.
A pályázati programban négy kategóriában várják a jelentkezőket:
A fiatal kutatók mellett jelentős szakmai tapasztalattal rendelkező történészek és irodalomtörténészek munkáját is támogatni kívánják, az intézmények közötti együttműködést is ösztönözni szeretnék. További cél, hogy hosszú távon olyan tanulmányok, monográfiák, forráskiadványok és tudományos együttműködések szülessenek, amelyek
– írták.
A pályázatok benyújtásának határideje 2026. július 15., az eredményhirdetés várható időpontja szeptember 15. A pályázati kiírás és egyéb dokumentumok az alapítvány felületén érhetők el.
Mint ismeretes, a Méhes György-Nagy Elek Alapítvány azután jelentette be az erdélyi magyar irodalmi élet állambiztonsági múltjának feltárására irányuló kutatócsoport felállítását, hogy 2024-ben az Átlátszó Erdély tényfeltáró portál arról cikkezett, hogy az alapító Nagy Elek édesapja, Méhes György Kossuth-díjas író együttműködött a román kommunista titkosszolgálattal, a Securitatéval.
Az író életművét gondozó alapítvány kuratóriuma erre reagálva a Transtelex.ro megkeresésére közölte: a cikk egyoldalú megállapításokat tartalmaz az író életművére vonatkozóan, Méhes György irodalmi munkássága, életműve megkérdőjelezhetetlen, de az alapítvány történészek közreműködésével, tudományos igényességgel kíván szembenézni az író életútjának ezen szakaszával.

Nem befolyásolja a kollaboráns múlt felszínre kerülése Méhes György esetében az író által betöltött irodalomtörténeti helyet Balázs Imre József irodalomtörténész szerint.
Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.
Borszék a Moldovai Köztársaságból is sok vendéget vonz, közülük többen ingatlant vásároltak vagy letelepedtek. Népszerűsége ellenére idén mintegy ezerrel csökkent a vendégéjszakák száma, és a gyógyfürdő forgalma is visszaesett.
Romániában a magyarul tanuló diákok az országos átlagnál jobban teljesítettek a PISA-felmérésen, de csökkenőben a különbség, és a magyar diákok esetében látványosabb a visszaesés is – derül ki a Nemzetikisebbség-kutató Intézet (NKI) gyorsjelentéséből.
Az RMDSZ ösztöndíjprogrammal segítené azokat a fiatal, magyarul beszélő jogászokat, akik megpróbálnak bejutni az országos bíró- és ügyészképzőbe.
A Beszterce-Naszód megyei Teke hagyományos terméke, a nyers tehéntejből készülő, sertéshólyagba töltött tekei gyúrt sajt is felkerült az Európai Unió oltalom alatt álló élelmiszereinek listájára.
Románia több uniós tagállammal közösen kezdeményezi az állatbetegségek miatt bevezetett uniós korlátozások enyhítését, hogy egy-egy járványgóc miatt ne sújtsanak exporttilalommal teljes régiókat vagy akár az egész ország
A Maros Megyei Tanfelügyelőség a diszkriminációellenes tanács megkeresését követően kiigazította a vegyes tannyelvű iskolák igazgatói és aligazgatói tisztségeire pályázók számára előírt feltételeket, törölve a kisebbségi nyelv ismeretének kötelezettségét.
Bár szűkösebb költségvetésből, de a közösségerősítés és -építés iránti töretlen lelkesedéssel tartják idén a szeptember 13-ig tartó nagybányai Főtér Fesztivált.
Kánikulára figyelmeztető riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Péntek estétől vasárnap estig zivatarok várhatók országszerte.
Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.
szóljon hozzá!