Előnyben a szórvány

A Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségi Hivatal vezetője erről a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium diákétkezdéje avatóján beszélt. A sajtó érdeklődésére elmondta, miután a MEH szórványévnek nyilvánította a 2009. esztendőt, szakértők közreműködésével igyekeznek megkeresni a szórványosodás elleni küzdelemben részt vállaló intézmények támogatását biztosító módozatokat. „A kizárólag magyarországi és Kárpát-medencei szakértőkből álló testület feladata lesz javaslatokat tenni a magyar kormánynak, hogy milyen irányban haladjon tovább az egyébként most is létező támogatási rendszer, illetve milyen újabb programokat kell elindítani a szórványban ahhoz, hogy ez hangsúlyos támogatást kapjon” – magyarázta Gémesi Ferenc. Mint mondta, „gyakran előfordul, hogy viszonylag kis térségben több magyar intézmény létezik. Olyan rendszert kell tehát kidolgozni, amely a fenntarthatóságot tartja szem előtt, nem pedig a terjeszkedést”.

A Krónika arra volt kíváncsi, hogy a szórvány támogatásának fokozása maga után vonja-e a tömbmagyarság háttérbe szorulását. Gémesi Ferenc erre úgy fogalmazott: „Nem hiszem. A tömbben élő magyarság legalapvetőbb intézményei adottak, bár nem mondható, hogy minden megvan és minden tökéletes. De ma már az adott kormányok részéről is más a hozzáállás, és ki lehet szorítani a tömbmagyarság intézményeinek a működését biztosító támogatást, amihez nyilván parlamenti jelenlét szükséges”. Hozzátette: szakmai-politikai megegyezés kell ahhoz, hogy a tömbmagyarságnak szánt támogatásokból mi menjen tovább szórványterületekre. „Nem hiszem, hogy ez felborítaná az alkut, mert ez senkinek nem célja” – mondta.

Gémesi Ferenc elismerően szólt az Erdély legkorszerűbb diákétkezdéjét csütörtökön Kolozsváron felavató unitárius püspökség törekvéseiről. „Az érdem nem a miénk, a támogatóké, hanem azoké, akik ezt megálmodták és létrehozták a létesítményt” – fogalmazott a MEH szakállamtitkára. Stark Ferenc, a támogató Apáczai Alapítvány kuratóriumi elnöke „hallatlanul bátor és nagyon fontos kezdeményezésnek” nevezte a diákétkezde létrejöttét, Markó Béla szövetségi elnök pedig az összefogás példájaként említette a létesítményt. Szabó Árpád unitárius püspök mindezek kapcsán – az Egyesült Államokat 2001-ben éppen ezen a napon ért terrorista támadásra utalva – arra emlékeztetett: szeptember 11. nemcsak a rombolás és háborúskodás napja, hanem az építésé és békességé is.

A János Zsigmond Unitárius Kollégiumban közel 1,14 millió lejből jött létre Erdély legkorszerűbb, 300 diák ellátására alkalmas étkezdéje. A beruházás 38 százalékát magyarországi, 27 százalékát romániai állami és közalapítványi, 6 százalékát magán-, 5 százalékát egyesült államokbeli támogatásokból, 24 százalékát pedig saját forrásból fedezte az unitárius püspökség.

B. L.

Bronztábla a kiemelteknek

Csütörtökön a Kolozsvári Állami Magyar Színház előcsarnokában több erdélyi magyar intézménynek nyújtott át nemzeti jelentőségű intézmény státusát jelző táblákat Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetiségi és kisebbségi szakállamtitkára. „Nemzeti jelentőségű intézmény. Nemzeti intézmények működését támogatja a Magyar Köztársaság. 2007” feliratú táblát kapott a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Teleki Téka Alapítvány, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, az Iskola Alapítvány, a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet, a Szövetség a Szórványért Alapítvány. Ugyanilyen táblát illeszthetnek homlokzatukra az erdélyi magyar színházak: a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor, a szatmárnémeti Északi, a nagyváradi Szigligeti Ede, a gyergyószentmiklósi Figura, a temesvári Csiki Gergely, a marosvásárhelyi Tompa Miklós Színház, a csíkszeredai Csíki Játékszín, valamint a kolozsvári Állami Magyar Színház és Opera.